Ismét a nagyobb testű, etetőt látogató madaraké a szerep! Ismerkedjünk meg közelebbről a kiváló utánzóművész szajkóval, a fák doktorával, a nagy fakopánccsal, az erdőkhöz hűséges közép fakopánccsal és a vékony ágakon is táplálkozó kis fakopánccsal! Fontos tudni! A szajkó hazánkban nem védett madár, sőt augusztustól februárig vadászható is. Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! – A szajkó és a fakopáncsfajok. A kis fakopáncs állománya ugyan csökken, de nem veszélyeztetett faj. A nagy fakopáncs ezzel szemben 1901 óta védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft. A közép fakopáncs szintén védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Szajkó A szajkó ( Garrulus glandarius) a verébalakúak ( Passeriformes) rendjébe tartozik, azon belül is a varjúfélék ( Corvidae) családjába. Népies neve a mátyásszajkó, matyimadár, mátyás vagy mátyásmadár, ahogy azt Fekete István Derengő hajnal -ában is nevezték. A szajkó Eurázsia és Észak-Afrika síksági, hegy- és dombvidéki lomberdeiben, elegyes erdőiben, erdőszegélyeiben, ritkábban fenyveseiben fészkel, leggyakrabban azonban tölgyesekben és bükkerdőkben költ.
Képes a fa törzsének és ágainak belsejében károsító hernyókat is kiszedni, többek között ezért nevezik a "fák doktorának". Télen csonthéjas gyümölcsöket és makkokat is fogyaszt, de az etetők környékén is rendszeresen feltűnik. Ahol költésre alkalmas fát talál, a nagy fakopáncs, ott hosszú évekre jó szomszédunkként üdvözölhetjük Az egyesével kihelyezett cinkegolyókra és kisebb, zárt madáretetőkhöz nem jön, mert ezekből nagy mérete miatt nem tud táplálkozni, viszont közvetlenül a fák törzséhez illesztett, nyitott harkályetetőket előszeretettel látogatja. Nagyobb magvakat, diót, zsíros eledelt fogyaszt szívesen. Közép fakopáncs A közép fakopáncs ( Dendrocoptes medius) a ritkább hazai harkályfajainkhoz tartozik. Közép- és Dél-Európában fordul elő gyakrabban. Hazánkban a középhegységekben és a Duna ártéri erdeiben találkozhatunk vele elsősorban, ritkábban városi parkokban is feltűnhet. Élő bokortanyák - Bíbic. Más fakopáncsfajokhoz képest jobban kötődik az erdőkhöz. Állandó madarunk, de télen kóborolhat. Testhossza 20-22 cm, fejtetője vörös, nyaka és háta fekete.
A költésben mindkét szülő kiveszi a részét. Kicsiny termetének köszönhetően a fa vékony ágain is képes táplálkozni. Nyáron főként a lombkoronában élő rovarokkal, hernyókkal, levéltetvekkel, pókokkal és kétszárnyúakkal táplálkozik. Télen többet láthatjuk a fa törzsén, ahol a kéreg alatt keres táplálékot. A hideg hónapokban a madáretetőkön is találkozhatunk vele. A harkályetetőkben, de kisebb énekesmadaraknak kihelyezett etetőkben is felbukkanhat, ha éppen nincsenek sokan az asztalnál. Ez az óvatos kismadár is magvakat, faggyút, kisebb darabokra tört diót "rendel". Érdekességek A szajkó kitűnő hangutánzó: élethűen tudja utánozni más madarak hangját, úgymint az egerészölyv kiáltását, a varjak károgását és a fácánkakast is. Az embereket is megtévesztve képes utánozni a szekérnyikorgást és a kutyaugatást is. Képességéből adódik a "szajkóz" kifejezés is. Természetes élőhelyén kiváló riasztó: éles, figyelmeztető hangjára az erdő minden vadja felfigyel. A szajkó – a legtöbb galambfajhoz hasonlóan – mindenevő madár Másik érdekesség a szajkóról, hogy fészekrabló, ezért természetvédelmi és vadgazdálkodási szempontokból is ellentmondásos a megítélése.
Nászidőszakban a hím a többi fakopáncstól eltérően keveset dobol csőrével a fák törzsén. Inkább jellegzetes nyávogó hangját hallatja ilyenkor, melyet akár több száz méterről is hallani lehet. Hernyókat, levéltetveket, kétszárnyúakat, pókokat, bogarakat fogyaszt. Táplálékát főként a lombkoronából és a fa törzséről gyűjti, a talajon ritkán keresgél. Állandó madár, de télen kóborolhat. Egész Európában, Észak-Ázsiában és Északnyugat-Afrikában megtalálható. Hazánkban a leggyakoribb harkályféle. A fák lombkoronájában lévő hernyókat, törzsön lévő rovarokat fogyasztja, de táplálékának részét képezik a hangyák is. Télen csonthéjas gyümölcsöket, makkot is fogyaszt, de az etetők környékén is rendszeresen feltűnik. Ez a harkályfélék közé tartozó madár elképesztő kéregmintás tollazattal rendelkezik, sokszor még pár méterről is nehéz észrevenni. Ha veszélyben érzi magát, fejtollait felborzolja és nyakát kígyószerűen tekergeti. A nevét is innen kapta. Főként hangyákkal táplálkozik, melyeket a talajon vagy a fatörzsön szedeget össze.
A nap hátralévő részét Kápolnásnyéken töltjük. 2016-ban adták át az újjáépült Dabasi Halász-kastélyt és a hozzá tartozó másfél hektáros parkot. A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből származó, rendkívül kiterjedt, nemesi címet nyert Dabasi Halász családnak az előnevet adó Dabas településen nem kevesebb, mint 18 kúriája áll. Miután Fejér vármegyében is kihirdették a família nemesi levelét, Kápolnásnyéken is felhúztak egy kúriát a 19. század első felében. Dabasi Halász Gedeon az 1910-es években a klasszicista épületből neobarokk kastélyt varázsolt, ahol egészen 1945-ig lakott a Halász família. A kastély élénk kulturális élet színhelye volt, nagyobb társaságot megmozgató koncerteknek is gyakran adott otthont. A háború pusztítása azonban elsöpört mindent, a diktatúra évei alatt a családot megfosztották a vagyonuktól, és a kápolnásnyéki kastély is elindult a pusztulás útján. Amíg fel nem ébresztették csipkerózsika álmából. Zichy-Bolváry kastély - Aba - KASTELYOK.COM. Minden apró részletre odafigyelő, szeretetteljes gondossággal újították fel.
Halász-kastély, Kápolnásnyék Az idei adventi időszakban, a kastély igazi ünnepi díszbe öltözik. Kertjében gyertyagyújtással, forralt borral, karácsonyi dallamokkal és különböző kulturális eseményekkel kedveskednek. Ha mindez a karácsonyi csoda nem lenne elég, ráadásként, december 21-én Kastélymesékkel, december 2-án, pedig az Adventi hangoló koncerttel – XVIII. századi magyar adventi és karácsonyi dallamok felcsendülésével- varázsolnak karácsonyi hangulatot és repítenek vissza a múltba. Brunszvik-kastély, Martonvásár A legangolabb magyar kastélyként emlegetett martonvásári Brunszvik kastély, az ország egyik legszebb kastélyparkjával rendelkezik. Fejér megye kastélyai. Brunszvik-kastély, Martonvásár Miért is a legszebb? A hatalmas, növényekben és fafajtákban hihetetlenül gazdag lejtős térszínű gondozott parkot egy patak szeli át, melyen fahidak ívelnek át. A patak vizének felduzzasztásával egy tavat alakítottak ki, mely közepéből egy különleges sziget emelkedik. A hangulatos sziget hatalmas fák árnyas lombjai alatt, hangversenykert bújik meg.