Vári Fábián László 2001-től a Magyar Írószövetség választmányi tagja, 2007-től elnökségi tagja. A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának és az Együtt című folyóirat szerkesztőbizottságának az elnöke. Az ünnepelt több évtizede gyűjti a kárpátaljai magyar és ruszin népballadákat, jelentős műfordítói tevékenysége is – sorolta költőnk érdemeit, számos elismerését és kitüntetését a főkonzul, hozzátéve: "Szeretném itt kiemelni, és egyben példaképül is állítani minden magyar ember előtt Vári Fábián Lászlónak a magyar anyanyelvhez, édes anyanyelvünkhöz fűződő szenvedélyes szeretetét" –, majd ez utóbbit igazolandó idézett az ünnepelt Illyés Gyula fejfája előtt című verséből. A beregszászi magyar külképviselet vezetője megjegyezte, hogy Vári Fábián László együttműködő munkatársuk kulturális programjaik megvalósításában, hisz rendszeres résztvevője a konzulátus Irodalmi Kilátó című rendezvényeinek. A KMKSZ képviseletében Molnár László kulturális titkár köszöntötte az ünnepeltet, ajándékként átadva a költő tisztelőjének, Hrabár Natália képzőművésznek erre az alkalomra készített kerámiáit.
Az április 19-i adás tartalmából. (A 2019. március 1-ji adás ismétlése) A hatalmas Szovjetunió kerítése sem tudta megakadályozni, hogy a kárpátaljai írók, költők rebelliseit ne ismerje meg az anyaországi művésztársadalom. Vendégem a mai is Kárpátalján élő Vári Fábián László József Attila díjas és Babérkoszorús költő, kritikus, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, akit idén, ületésnapja előtt egy nappal, március 15-én Kossuth díjjal tüntettek ki, és akinek néprajzi és műfordítói munkássága is számottevő. Várja Önöket a beszélgetőtárs, Zsoldos Barnabás. Nagyok – Kossuth – április 19., hétfő, 21:30 Tovább a műsoroldalra >>>
2021-12-10 2021-12-11 Anyanyelvem, te édes-keserű, szépen zengő arany hegedű, anyánk ajkán drága ének: köszönet mindenért néked! Évet zárt az Irodalmi Kilátó. 2021-03-15 2021-03-15 Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep alkalmából Vári Fábián Lászlót a legmagasabb magyar állami művészeti-kulturális kitüntetésben részesítette. 2020-12-18 2020-12-18 Ungváron, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban nyílt meg a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának (RIT) téli tárlata. 2020-02-01 2021-04-14 Beregszász, elindult az Irodalmi kilátó programsorozat. Benne az Együtt kárpátaljai irodalmi, művészeti és kulturális folyóirattal 2020-01-23 Az Európa–Magyar Házban rendezett nemzetközi konferencia alaptémája kárpátaljai magyar értelmiség szerepe a rendszerváltástól napjainkig
Petőfi Zoltán Petőfi Zoltán 1860-ban Élete Született 1848. december 15. Debrecen, Magyarország Elhunyt 1870. november 5. (21 évesen) Pest, Osztrák–Magyar Monarchia Sírhely Fiumei Úti Sírkert Szülei Szendrey Júlia Petőfi Sándor Házastársa nem volt Gyermekei nem volt Pályafutása Irodalmi irányzat romantika Fontosabb művei Költemények A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfi Zoltán témájú médiaállományokat. Petőfi Zoltán ( Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5. ) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia. Életpályája [ szerkesztés] Petőfi Zoltán gyermekkori képe Petőfi Zoltán kilenc hónappal az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kirobbanása (március 15. ) után, december 15-én született Debrecenben. Az evangélikus – római katolikus vegyes házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna. [1] Petőfi Sándor halála után Erdődön nagyapjánál, majd Pesten mostohaapjánál, Horvát Árpád történésznél nevelkedett.
Előszó Szíves ajánlás 5 PETŐFI SZÜLEI SZABADSZÁLLÁSON (1818-1841) 7 I. A letelepedés évei (1818-1823) 9 II. Az önállóság kezdő évei (1824-1827) 21 III. A gazdasági fellendülés évei (1828-1837) 25 IV. Az elszegényedés évei (1838-1841) 53 PETŐFI SÁNDOR ES SZABADSZÁLLÁS 75 L A sokak által vitatott születési hely 77 1. Szájhagyományok 78 2. Rokonok 79 3. Kortársak 80 4. Okmányok 82 5. Petőfi nyilatkozatai 85 6. Összefoglaló 89 II. Rokonsága Szabadszálláson 93 III. Követválasztása 99 IV. Emlékhelyek 115 1. Ref. templom 115 2. Szülői ház helye 116 3. Petrovics-föld 118 4. Csintovai csárda 120 5. Szigeti — föld 122 6. Iskola 123 7. Városháza 127 8. Bügei-út 129 9. Rozsnyai Jánosné sírja 130 10. Nagy Károly sírja 131 11. Prielle Kornélia sírja 134 Bodor Miklós grafikusművész rajzai az emlékhelyekről 137 V. Petőfi István (1825-1880) 141 VI. Petőfi Zoltán (1848-1870) 145 VII. Szabadszállás Petőfi verseiben 149 VIII. Szájhagyományok 153 Baky Józsefné Herpai Zsuzsanna és Herpai János 153 Nagy Kálmán 156 B. Tóth Sándor 157 P. Varga Gyula 164 Fábián Sándor 169 Berta Sándor 172 Dóri Lajos 173 Pőcze Lajos 175 Lipóth Lajos 176 Tabajdi Sándorné 177 Tabajdi Kálmánné B. Tóth Eszter 177 IX.
Vagy ahogyan egyik barátom nevezte: irodalomtörténeti bűvös kocka. Jó alapot képezhet az általam összegyűjtött anyag egy későbbi kutatáshoz, ha valakinek kedve lesz a tudományos és szakszerű feldolgozáshoz. Már most sem könnyű a sok név között eligazodni, de a családfák és a fotók segíthetnek. Remélhetőleg olyan élvezetes olvasmány lesz, mint amilyen élvezettel írtam. – Furcsának tartom, hogy Petőfi Sándor írta a hátlapon olvasható ajánló sorokat... – Sokat gondolkodtam rajta, kit kérjek fel erre. Aztán egyszer csak beugrott: különös dolog lenne, ha maga Petőfi írná a szöveget, úgy, mintha most is élne és visszatekintene a rokonságára. A fejezetek bevezetői ugyancsak az ő "írásai". Ezzel a formával kicsit oldódik a tengernyi tényanyag. Vegyük játéknak, noha szerintem Petőfi ma is köztünk él, legalábbis a versei közül több annyira aktuális, mintha tegnap írta volna azokat. Dedikálás Kecskeméten Borzák Tibor november 25-én, pénteken 16, 30-tól dedikálja a Rokonom, Petőfi című könyvét a kecskeméti Líra Könyv- és Zeneszalonban.
Gyámja 1869 -ig nagybátyja, Petőfi István volt. 1865-től Szarvason járta felsőbb iskoláit az evangélikus főgimnáziumban. 1867 -ben csatlakozni akart a vándorszínész csapathoz, azonban Csaby Imre igazgató nem vette fel, a dolgot viszont elmondta Tatay István gimnáziumi igazgatónak, aki megleckéztette Zoltánt. Innen a fiú a szomszédos Mezőtúrra vándorolt és beállt az ott működő társulatba. A hetedik osztályt év közben el kellett hagynia, mert nagybátyja, öröksége gondnoka, Petrovics István magához vitte Csákóra, hogy magántanulóként folytassa tanulmányait, s második félévre be is íratta Pesten magántanulónak, hogy befejezhesse elmaradt vizsgáit. 1867. április 20-án Zoltán Csákóról Debrecenbe ment, ahol Lángh Boldizsár igazgatónál színésznek állt mindössze 30 forint havi fizetésért. 1868-ban Kocsisovszky Jusztinnál lépett fel Szegeden. Azonban gyakorta átaludta a próbákat, az igazgató csupán azért nézte ezt el neki, mert Petőfi Sándor fia volt. Gyenge képességei és fátyolos hangja miatt rendre csak kisebb szerepeket kapott, csupán egyszer, a Brankovics György ben a fiatalabb fiút alakítva jutott nagyobbhoz.
"– emlékezett rá Kaló Flórián. Aki 1991-ben Domján Edit emlékére létrehozta a Domján Edit Alapítványt. Ahol a dombság és a síkság összeér Maglód a Gödöllői-dombság és a Pesti-síkság találkozásánál fekszik, Budapest központjától 28 km-re, határától azonban csak 3 km-re található. Közvetlen szomszédai: Gyömrő, Ecser, Üllő, Pécel és Mende. Északi részén, a Hármas-hegynél ered az Alsó-Tápió. Az aranykincs a Nemzeti Múzeumba került Késő bronzkori, ill. kora vaskori épületmaradványok, kemencék, használati eszközök nagy számban kerültek elő a település határában. Kelta, szkíta, avar jelenlét a feltárást követően egyértelműen bizonyítható. A maglódi avar aranykincs a Nemzeti Múzeumban került kiállításra. Az időszámítást követő korokból a hunokra utaló temetkezés nyomai is napvilágra kerültek. A régészek feltártak egy késő Árpád-kori település maradványát is, egy korabeli templom létezését bizonyító burkolólapokkal, szenteltvíz tartó töredékkel. Maglód község alapításáról nincsenek pontos adatok.