Retek vetése és gondozása tojástartóban: Vissza a kategória cikkeihez
Ha nincs lehetőségünk fóliasátorban nevelni a palántákat, akkor érdemes cserében elszórni a magokat, és a hidegek megszűnéséig bent tartani őket. Milyen edénybe vethetők a magok? Bármilyen edénybe szórhatjuk őket, de az alábbiakra érdemes figyelni: cserép – legyen rajta vízelvezető rész terrakotta cserépedények – ha kint szeretnénk tartani őket télen is, fagyállót válasszunk fém edények – a hőmérséklet ingadozását könnyen átveszik, ezért buborék fóliával érdemes körbe tekerni belülről, hogy a gyökerek ne érintkezzenek az oldalával faládák – ki kell őket bélelni, hogy a folyamatos nedvesség ne tegye őket tönkre Érdemes először palánta nevelő tálcára szórni a magokat, és ha már kisebb palántákká nőtt a növény, akkor ültetni át cserépbe. Ameddig nem indul csírázásnak, addig fóliával le is lehet takarni – így jobban tartja a meleget és a nedvességet is. A retekcsíra már önmagában is fogyasztható, egészséges, tápanyagdús zöldség. Napraforgó Ültetése Cserépbe. retek már csíráztatott állapotában is számos módon felhasználható, nagyon egészséges étel.
A levelek mintázata nem csak erezett, hanem foltos, pettyes és csíkos is lehet. Ha erre a páratlan szépségű növényre vágysz, ismerned kell a helyes gondozását! Így szoktasd kertedbe a madarakat télen! A madarakat minden állatbarát szereti, mert szépek, érdekesek, és csicsergésükkel felvidítják a napunkat. Szeretjük megfigyelni az életüket, és ehhez remek alkalmat nyújt, ha a kertünkbe csalogatjuk őket. A téli etetésük nagy élménnyel ajándékoz meg bennünket, számukra pedig a túlélést jelentheti. Hogyan szoktathatod őket a kertedbe? Cukkini (Cucurbita) gondozása, termesztése » Balkonada növénygondozás. Eláruljuk! Bővebben...
A retek ültetése cserépbe, vagy bármilyen egyéb edénybe is történhet. Számos zöldség nevelhető cserépben erkélyen, balkonon, akár még törpe gyümölcsfák is. A retek rendkívül egészséges, bár nem olyan népszerű zöldség. Az első primőr, ami miatt nagyon várjuk tavasszal a piacokon a megjelenését, de a retek szezon körülbelül ezzel véget is ér. Annak ellenére, hogy a retek fajták sokfélesége miatt szinte egész évben elérhető lenne ez a friss, ropogós zöldség. Cukkini gyorstalpaló | Hobbikert Magazin. Nem fogyasztunk belőle sokat, mert kora nyártól – az eper megjelenésétől kezdve – már érik a többi zamatos zöldség, gyümölcs, ami háttérbe szorítja a retek iránti keresletet. A téli retek még egy nagyon jó vitamin forrás, ezzel az immunrendszerünket erősíthetjük a megfázásos, influenzás időszak előtt. De ez sem olyan népszerű, mint a tavaszi hónapos retek, ráadásul a karakteres íze miatt nem is olyan kedvelt. Pedig a téli fekete retek hatása igazán rendkívüli a szervezet számára. Érdemes lenne belőle rendszeresen fogyasztani. Retek ültetése cserépbe – vagy más edényekbe A retket jellemzően fóliasátor alatt termesztik, így ugyanis – főleg, ha fűtött a sátor – már január végén, február elején el lehet vetni a magokat.
A cukkini hatalmas karéjos leveleket hajt, ám nincsenek indái, mint a többi tökfélének. De ültetésnél így is érdemes kb. 1-1 méteres távolságot hagyni, hogy legyen helye fejlődni. Ültetés előtt a gondos kertész egy hónappal előbb már egy kis marhatrágyával feljavította a földet, így a cukkini palánta kiültetés után boldogan fejlődik a tápanyagokban gazdag dús talajban. A tápanyag hiányban szenvedő talajban hiába várjuk majd a bő termést, mert ez elmarad. Fajta választékba is gazdag növény, hiszen ültethetünk sárga cukkinit, zöld cukkinit vagy ép csíkos cukkinit. Nyáron nincs más dolgunk, mint néha megkapálni, kigyomlálni és rendszeresen öntözni a növényt, amely a gondoskodást bő ízletes terméssel hálálja meg nekünk. Amikor nyáron megjelennek a napságra gyönyörű virágok, már készíthetjük elő a konyhát a feldolgozásra, hiszen pár héten belül szedhetjük a finom cukkinit. Ha megjelenik az első termés a tövön érdemes naponta kisétálni a kertbe, mert rengetek termés nő egyszerre és gyorsan, szinte két –háromnaponta szüretelhetünk.
Csökkentjük a gyomosodás veszélyét. A kapálás egyébként is óvatosságot igényel, mert az uborka sekélyen gyökerezik. Az uborka víz és páraigényes. Termésérése folyamán sok vízre van szüksége. Öntözését kis vízadagokban többször végezzük, vagy alkalmazzunk csepegtető öntözést. Egyébként a talaj tömörödik, amit az uborka rosszul visel, és védtelenné válik a kórokozókkal szemben. Házikertben, szabadföldre legkorábban április 20. körül vessük a saláta- és konzervuborka fajtákat. 3 cm legyen. Konténerben is nevelhetjük a bokros változatokat, vagy támaszt is biztosíthatunk a futó változatok számára. Ez utóbbi a leghelytakarékosabb megoldás! Kelés után következik a ritkítás, folyóméterenként 3-5 tövet hagyjunk meg. A március végén, áprilisban cserépbe vetett palántákat május végén ültessük ki. Leginkább támrendszeres termesztésben ajánlott a palántázás. De házikertben bármelyik fajta és termesztéstípus esetén elképzelhető. Azonban azt tudni kell, hogy a tökhöz hasonlóan az uborka gyökere is nagyon érzékeny, sérülékeny.
Így ültessünk csüngőepret cserépbe! Ha nyáron saját termesztésű epret szeretne az erkélyről szüretelni, most érdemes beszerezni és elültetni az eper töveket. Így alakítsunk ki apró konyhakertet az erkélyen! Sokan gondolják úgy, hogy az erkély nem jó másra, mint ruhát szárítani, vagy épp a felesleges dolgokat tárolni. Pedig fantasztikus konyhakertet is létrehozhatunk, még a legkisebb erkélyen is, mindössze jól kell összeválogatni a növényállományt. Egy hely, ahol a hobbikertészek minden segítséget megkapnak! Bemutatjuk a konyhakertek és gyümölcsösök növényvédelmi specialistáját: Fatudort. Eladó ingatlan olasz tengerpart iii Hegesztőpálca 2 5 ár Arena vip mozi jegyfoglalás Tanfolyam
Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) korábbi felmérései kimutatták a forgalmas utak mentén épült gázszilikát falú otthonok magas formaldehid-koncentrációját. Ez az anyag kis mennyiségben fáradtságot, álmosságot, allergiás tüneteket okoz, míg nagyobb koncentrációban erősen rákkeltő hatású. Weixl-Várhegyi László szerint számos tényező befolyásolhatja a gázszilikát-falazat sugárzását. A hőszigetelő vakolat hogyan javít a szigetelésen?. A téglákból évtizedekig áramolhatnak elő az egészségre káros gázok, és van amelyiknek Alfa-, Béta- és Gamma sugárzása is van. Ezeket a szakértő saját praxisában is többször mérte. A gázszilikát tégla a jód 131-es izotópját is sugározhatja, amely bejuthat a pajzsmirigybe, hiszen ennek a fontos szervünknek szüksége van jódra, de nem radioktív jódra. Persze az évtizedekkel ezelőtt épült házak falaiból nagy valószínűséggel már eltávoztak a káros anyagok, így minél régebbi az épület, annál kisebb a valószínűsége, hogy sugárzásról beszéljünk. A régi típusú gázbeton-házak utolsó "példányai" is a rendszerváltás környékén épültek.
A gázszilikát vagy másnéven gázbeton úgy készül, hogy valamilyen adalékanyagot összekevernek vízzel, mésszel és/vagy cementtel, majd speciális alumíniumpasztát adagolnak hozzá. Az alumínium reakcióba lép a vízzel, és hidrogén gáz (ezért hívták régebben gázbetonnak) fejlődik, ami felfelé vándorolva megduzzasztja az anyagot – olyan ez, mint a kelt tészta kelesztése. Szilikátból épült házat érdemes e szigetelni? Megéri?. A hidrogén nem marad az anyagban, azonban a helyén keletkezett üregek, pórusok (ezért hívják mostanában pórusbetonnak) biztosítják a gázszilikát-pórusbeton "könnyűségét", és ezáltal a jó hőszigetelő képességet. Az YTONG nem ugyanez az anyag, ne keverjük össze. Kp Sales House Ügyfélszolgálata az alábbi telefonszámokon hívható hétköznap reggel 8-17 óra között és szombaton 9-13 óra között: - 06-1/5-06-06-06 - 06-20/444-44-24 - 06-70/32-32-870 Kollégáink az alábbi melléken és e-mail címen érhetőek el: - Tolnai Melinda: 100-as mellék () - Zsebő Zsanett: 103-es mellék () Központi e-mail: A gázbeton jó hőszigetelőképessége nem a mai kor meghatározása!
Ezt a kialakult egységet csak építész felügyelete, javaslata, vagy nagy helyismeret és gyakorlat mellett szabad megbontani. A megbontás előtt ki kell deríteni, hogy milyen mélységig mehetsz le. Meddig érdemes lemenni (költségek). Az alap melletti kimélyítést az építésrendészeti előírások szerint is csak szakaszosan szabad (ha szabad egyáltalán) elvégezni. Pl. egy meglévő ház mellé közvetlenül egy másik ház betonalapját nem szabad egy menetben kiásni és bebetonozni. 1m-es szakaszokban, azokat is egyenként szabad(na) kiárkolni majd azonnal betonozni, hogy a szomszéd ház alapja ne mozdulhasson meg. Maradjon folyamatosan megtámasztva. Az árkot nem szabad napokig magára hagyni, nem szabad hagyni vízzel feltöltődni. Ezért kell azonnal bebetonozni a kiásott 1m-es szakaszt. Közben kimarad 1m és készülhet a következő 1m-es szakasz. A kimaradó helyket hasonlóan szakaszosan, a már elkészült betonalap kellő szilárdulása, minimum egy hét után lehet hasonló módszerrel elkészíteni. Ez természetesen költségesebb megoldás, mint egyben betonozni, viszont olcsóbb, mintha újra kellene építeni a szomszéd megcsúszott házfalát is.
Svédországban a 20. század elején kezdték el kutatni, hogy milyen építőanyagot lehetne nagy mennyiségben előállítani a természetből, ami akárcsak a fa, könnyen megmunkálható és magas a nyomószilárdsága. Így jött létre a pórusbeton, amit gázszilikátként és gázbetonként is ismerhetünk. A gázszilikát főként mészből vagy cementből és valamilyen adalékanyagból készül, amihez alumíniumpasztát és vizet kevernek. Amikor az alumínium reakcióba lép a vízzel, hidrogéngáz keletkezik, ami buborékképződéshez és az anyag duzzadásához vezet. A folyamat végén pórusok, üregek keletkeznek a betonban, aminek a porózusságát, jó hőszigetelő képességét köszönheti a ma már pórusbetonnak nevezett építőanyag. Mi a különbség a pórusbeton és a gázbeton közt? Magyarországon a '60-as évektől kezdve gyártottak gázszilikát falazóelemeket, amelyeket annak idején kohópernyéből állítottak elő. Innen ered a szilikát tégla korabeli szürke színe is. A mai pórusbetonnak már a kvarchomok a fő alkotóeleme, ennek megfelelően a színe fehér.
Sugárzásveszélyes a gázszilikát? Számos vád érte a gázbeton házakat, hogy a lakókat radioaktív sugárzásnak teszik ki. Való igaz, hogy a rendszerváltás előtt erőművekből, illetve vasgyártásból és bányászatból melléktermékként kinyert kohópernyét, salakot használták fel a szilikát téglák gyártására. Attól függően, honnan származott a nyersanyag, előfordulhatott néhány esetben, hogy a falazóanyagból sugárzást észleltek. Ha ezek az épületek annak idején tartalmaztak is káros anyagokat, mára ezek valószínűleg már kioldódtak a falakból. A modern pórusbetonnál ilyen veszély egészen biztos nem fenyeget, mivel fő alkotóeleme a kvarchomok, ami teljes mértékben környezetbarát. A szilikát tégla előnyei A modern szilikát tégla népszerű építőanyag, amely számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik: olcsó, könnyű vele dolgozni, jó hőszigetelő, egyszerűen megmunkálható, árnyékoló hatás (pl. radar-és mobilsugárzás ellen), jó hangszigetelő, jó páraáteresztő. A gázszilikát tégla hátulütői A pontenciális sugárzásveszélyen kívül még egyéb negatívumok is előfordulhatnak a gázszilikátból készült házaknál: Helytelen kivitelezésnél alacsony nyomószilárdságból eredő repedezések.