Eric F. CH. Niehe, a Holland Királyság nagykövete 86 Simonyi András 87 Pataki Zsolt, a Leszerelési és Civil-katonai Kapcsolatok Központjának igazgatója 89 Szabó János, a honvédelmi miniszter 90 Kovács László, az MSZP frakcióvezetője 103 Baldwin De Vidts, a NATO jogi szakértője 114 Mécs Imre, országgyűlési képviselő 120 Császár Tibor, Külügyminisztérium, NATO-NYEU Főosztály 127 Manchin Róbert, Gallup Közvéleménykutató Intézet igazgatója 136 Lányi Zsolt, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke 143 Simicskó István zárszava 149 Állapotfotók A borító enyhén kopott, töredezett.
Ugyanakkor az Azonnali úgy értesült, Sztáray nyitottságát fejezte ki arra nézve, hogy Oroszországot olyan módon zárják ki a Duna Bizottságból, hogy (mivel ilyet a szervezet statútuma nem tesz lehetővé), mindenki lépjen ki, majd az oroszok nélkül alapítsák újra az egészet. A Duna Bizottság elvileg a Duna-menti államok testülete lett volna, és a folyó hajózhatóságáért és környezetvédelméért felelős, de azóta már több olyan állam is csatlakozott, melyek hajóforgalmat bonyolítanak a Dunán, így lett tag például Oroszország, Ukrajna vagy éppen Moldova is. Sokat kell még várniuk az ukránoknak. Földeák Iván: Országgyűlés és NATO-csatlakozás (Magyar Országgyűlés, 1998) - antikvarium.hu. Fotó: Ratinszkij Vjacseszlav / UNIAN Megfelelően kezelni A találkozó itt ennyiben is maradt, de mint megtudtuk, az esemény után immár négyszemközt, informálisan Pascale Andreani francia nagykövet arról biztosította Sztáray Pétert, hogy "megfelelően kell kezelni az ukrán EU-tagságával kapcsolatos kérdéseket", ami magyar értékelés szerint egyértelműen azt jelzi, hogy az EU soros elnökségét ellátó francia kormány nem feltétlenül támogat egy gyorsított folyamatot.
Magyar Levente, a Külügyminisztérium államtitkára úgy véli, hogy a NATO a világtörténelem legsikeresebb szövetségei közé tartozik, ami "megőrizendő eredmény. " Megígérte, hogy Magyarország célja az lesz, hogy meghaladja a NATO elvárásait. Magyarország nato csatlakozása. Taggá válásuk volt az első alkalom, amikor Magyarország hosszú idő után "saját kezébe vehette a sorsát", a múltban önmagáért kellett kiállnia, vagy erőltetett szövetségben kellett résztvennie. David B. Cornstein, az Egyesült Államok nagykövete kijelentette, hogy Magyarország megbízható szövetséges 20 éve: "Az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy ezt a partnerséget még erősebbé tegye, és biztos vagyok benne, hogy együtt fogunk növekedni. A nagykövet megjegyezte, hogy közel 1000 magyar katona egymás mellett szolgál a szövetséges csapatokkal a NATO, az EU és a többoldalú békefenntartó missziókban. Rámutatott, hogy Magyarország aktívan korszerűsíti katonai tevékenységét, NATO-kompatibilis felszereléseket vásárol és halad afele, hogy megfeleljen a NATO elvárásainak, miszerint GDP-jének két százalékát védelemre fordítsa.
Jonatan Vseviov észt külügyi államtitkár egyértelművé tette a magyar diplomata számára, hogy az Oroszország által a NATO-tól követelt "biztonsági garanciák" elfogadhatatlanok. Az észt államtitkár ezek után – a portál információi szerint – szóba hozta azt is, hogy Magyarország miért blokkolja Ukrajna csatlakozását a tallinni székhelyű NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjához (az angol rövidítése: CCDCOE). Itt újra a kárpátaljai magyarság ügye volt az érv a külügy részéről. Csakhogy a kiújult orosz-ukrán konfliktus, a nyílt orosz fenyegetés és az Ukrajnával szemben orosz részről immár rendszeressé váló kibertámadások miatt a CCDCOE ügye teljesen más optikát kap. Erre az említett tallini megbeszélésen Jonatan Vseviov is felhívta magyar kollégája figyelmét, de Magyarország ennek ellenére hajthatatlan. A kérdés egyébként már a legmagasabb szinten is felmerült: az Azonnali arról ír, hogy a decemberi EU-csúcson Kaja Kallas észt kormányfő próbálta rábeszélni Orbán Viktort, hogy legalább a kibervédelmi központ esetében engedjen a vétóból, de a magyar miniszterelnök hajthatatlan maradt.
Kijelentette: az ukránok nem maradtak magukra, és megköszönte a lengyelek politikai támogatását, a menekültek befogadását.
A NATO-hoz való csatlakozás szerintem elengedhetetlen volt, és most is ennek a szövetségnek köszönhetjük a biztonságunkat. Remélem a jelenlegi kormány ezt szembelőtt tartja amikor az Oroszok fenekét nyalja, mert nagyon úgy nézem, hogy ők jelenleg a ország védelmét az orosz kapcsolatokban látták inkább és nem a NATO szövetségben. Hadseregünk színvonala a béka feneke alatt, szinte az összes szomszédos ország utál minket, szóval hajrá NATO! :)
Andor Deli (NI). – Tisztelt Elnök Asszony! Az Európa jövőjéről szóló konferencia fontos alkalmat kínál az európai uniós polgároknak arra, hogy elmondják, milyen Európában szeretnének élni. Az EU jövője azonban nem választható el a közvetlen környezetétől, elsősorban a Nyugat-Balkán térségétől. Közismert, hogy a bővítés gyorsasága kapcsán a tagállamok között nincs egyetértés, ugyanakkor úgy gondolom, hogy az nem képezheti vita tárgyát, hogy a tagjelölt országoknak helyet kell biztosítani az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében. Erről szólt a Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Ausztria által megindított azon kezdeményezés is a Tanácsban, amellyel kérték a nyugat-balkáni országok bevonását. Európa jövője nem csak a jelenlegi EU-tagállamokról szól, ebbe a jövőképbe beletartoznak az olyan országok is, mint Bosznia- Hercegovina, Szerbia vagy Montenegró. Angela Merkel az unióban látná a nyugat-balkáni országokat. Milyen bizonyosságot ad az EU ezeknek az országoknak a bővítési szándék őszinteségéről, ha még egy konferenciára sem kapnak meghívást?
Az országban fokozódó feszültség, különösen Milorad Dodik boszniai szerb vezető és elnökségi tag megosztó kijelentései és lépései miatt aggódó képviselők várhatóan elítélnek minden, az elszakadást célzó akciót, amelyet Bosznia-Hercegovina destabilizálásaként értékelnek. Háttér 1995 novemberében a daytoni egyezménnyel lezárult a három és fél éven át tartó boszniai háború. Az országot ezután két autonóm részre: a Boszniai Szerb Köztársaságra és a Bosznia-hercegovinai Föderációra osztották fel, amelyeket a központi szarajevói kormány fog össze. A Boszniai Szerb Köztársaság szeparatista vezetősége most azzal fenyeget, hogy visszavonja képviselőit olyan kulcsfontosságú intézményekből, mint a közös hadsereg, az adóhatóság és a legfelsőbb bíróság. Ez pedig további megosztás és új konfliktus kockázatát veti fel. Bosznia-Hercegovina potenciális jelöltnek számít az uniós bővítési folyamatban. Vita: november 23., kedd Eljárás: a Tanács és a Bizottság felszólalása, állásfoglalás nélkül
Az újonnan elkülönített 2. 5 millió euró a gyermekvédelem, valamint a kísérő nélküli kiskorúak további támogatását szolgálja a központokon belül és kívül egyaránt. A finanszírozást a COVID-19 világjárvány által súlyosbított egészségügyi ellátás kritikus szükségleteinek kielégítésére is felhasználják, beleértve a pszichoszociális támogatást és a mentális egészségügyi segítségnyújtást. Ossza meg ezt a cikket: Az EU Reporter különféle külső forrásokból származó cikkeket közöl, amelyek sokféle nézőpontot fejeznek ki. Az ezekben a cikkekben foglalt álláspontok nem feltétlenül az EU Reporter álláspontjai.