A kiválasztott varrógépalkatrész cikkszáma alapján tudjuk beszerezni a szükséges alkatrészt.
Cikkszám: 11010 Fém Orsó - Brother, Lucznik, Singer, Toyota, Stb. Cikkszám: 11012 Kúpfogaskerék hurokfogó meghajtásához (Lucznik, Singer) Cikkszám: 10008 Fogasív hurokfogó meghajtásához (Lucznik, Singer) Cikkszám: 10009 Excenteres toló fogaskerék (Lucznik) Cikkszám: 10010 Lucznik Programfogaskerék Cikkszám: 10013 Kilengető excenteres fogaskerék (Lucznik 465, 466) Cikkszám: 10012 Bajonettes Izzó 220V, 15W és 25W (B15), Finesse, Lucznik, Singer Stb.
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor
Bezár Most minden feliratkozónk Süteménykiszúró formát vagy mintás fakanalat kap rendelése mellé! Iratkozzon fel most hírlevelünkre, rendeljen tőlünk bármilyen értékben december 29-ig, és rendeléséhez egy süteménykiszúró formát vagy egy mintás fakanalat adunk ajándékba! Kérjük, adja meg e-mail címét: Content for class "sm-modal" Goes Here Egy feliratkozó összesen 1 db süteménykiszúró formát vagy 1 db mintás fakanalat kaphat, amit a képeken látható 10 fajtából véletlenszerűen választunk. Az ajándék a váci boltban személyesen is átvehető. A megadott adatok kezelése az adatvédelmi nyilatkozatunknak megfelelően történik. Varrógép alkatrészek AntikPiac.hu - Magyarország antik, régiség, műtárgy apróhirdetési oldala. Bezár
Hugonnai Vilma 1890 körül Életrajzi adatok Született 1847. szeptember 30. Nagytétény Elhunyt 1922. március 25. (74 évesen) Budapest Sírhely Fiumei Úti Sírkert Ismeretes mint Az első magyar orvosnő. 1897. május 14-én Budapesten orvosdoktorrá avatták. Nemzetiség magyar Házastárs Szilassy György Wartha Vince Gyermekek ilassy György (Szilassy Györgytől), Wartha Vilma (Wartha Vincétől) Iskolái Zürichi Egyetem Iskolái Felsőoktatási intézmény zürichi orvosi egyetem Pályafutása Szakterület szülésznő, általános orvos Szakmai kitüntetések Osztrák Vöröskereszt Díszjelvénye A Wikimédia Commons tartalmaz Hugonnai Vilma témájú médiaállományokat. Gróf szentgyörgyi Hugonnai Vilma ( Hugonnai Vilma Jozefa Laura Ilka [1] helyenként tévesen Hugonnay) ( Nagytétény, 1847. – Budapest, Kőbánya, 1922. ) az első magyar orvosnő. [2] Élete [ szerkesztés] A gróf szentgyörgyi Hugonnai család sarja. Családja ötödik gyermekeként született, apja gróf szentgyörgyi Hugonnai Kálmán ( 1809 – 1875) földbirtokos, [3] anyja tomesti Pánczély Terézia.
Az ünnepségen jelen volt Ferencz József is, aki így bátorította az asszonyt: "Örülök, hogy a grófnő az első magyar orvosnő, de ugyebár praktizálni fog, mert a tudománynak csak akkor van becse, ha azt értékesítik. " Hugonnai ezután már hivatalosan is folytathatott orvosi gyakorlatot. Elsősorban nőkkel és szegény betegekkel foglalkozott, sokaktól fizetséget sem fogadott el. Súlyosabb állapotú betegeit fáradságot nem kímélve, hosszabb időn át is, naponta meglátogatta. Küzdelme a nőmozgalom küzdelmévé vált Szakmai és közéleti aktivitása a diploma megszerzése után sem lankadt. 1899 tavaszán sajtóvitát folytatott Pap Samu országgyűlési képviselővel, aki élesen kritizálta a nők jelenlétét szellemi pályákon. Részint ez ösztönözte arra, hogy megírja A nőmozgalom Magyarországon című tanulmányát, amelyben többek között megjelölte a nők szerepét is, például a betegápolás és az egészségügy területén. Ezért vállalta 1907-ben Fischer-Dückelmann A nő mint háziorvos című könyvének magyar kiadását, amelyet saját tapasztalataival is kiegészített.
Vilma nem vitatkozott. Ismerte férje emberszeretetét. A doktornőt harmadnap éjféltájt egy szegény munkásember felcsengette. Súlyos állapotban lévő gyermekének kért segítséget. "Menjen csak, menjen és vigyen magával mindent, amire szüksége lehet" – törődött bele a realitásba a férj. Máig is fennmaradt feljegyzéseiből kiderül, hogy betegei foglakozásukat tekintve az összes társadalmi réteget képviselték, úgy mint: "utcán köszörűs, grófnő, nagybirtokos neje, napszámos felesége, szerkesztőségi korrektor, Ganz-gyári munkás, honvéd százados, cselédlány, jelenleg állás nélküli, dohánygyári munkás" stb. Megjegyezte, hogy sok esetben eltekintett a honoráriumtól. Miután úgy érezhette, hogy élete révbe érkezett, egymás után két családi tragédiát is át kellett élnie: 1908-ban Vilma lánya az akkor még gyógyíthatatlan tüdővészben hunyt el, férje pedig mind jobban szenvedett a Parkinson kórtól, majd 1914. július 20-án ő is távozott az élők sorából. Mindkettőjüket Vilma személyesen, féltő szeretettel ápolta, az utolsó óráig mellettük volt.