A cselekmény az ószövetség egyik történetét dolgozza fel és jóformán a zeneszerző munkája, ő tervezte el a jelenetek felépítését, szövegkönyvírója csupán megvalósította a gyakorlatban is elképzeléseit: gyakorlatilag csak a versek megírása maradt rá. A Sámson és Delila nehezen született meg. A szerző nem hitt saját munkájában, nehézkesen haladt előre a komponálásban. Operáján 1868-ban kezdett el dolgozni. Saint-Saëns saját elmondása szerint Liszt Ferenc nélkül nem biztos, hogy befejezte volna művét. Egy beszélgetés alkalmával jegyezte meg neki, hogy éppen egy operán dolgozik, ami Sámson történetét dolgozza fel. Párizsban a komponálás megkezdésétől fogva ellenségesen fogadták a darabot. Sámson és Delila: bemutató a Kolozsvári Magyar Operában. Szerzője ahányszor csak szóba hozta, mindig tapasztalnia kellett, hogy a francia fővárosban aligha fog találni színházat, ami bemutatja majd a kész darabot. Liszt azonban bátorította: fejezze csak be az operát, majd ő előadatja Weimarban. Az opera végül 1876-ban készült el, de a közben kitört az 1870-71-es francia-német háború késleltette a bemutatót, ami így csak egy évvel később 1877. december 2-án jött létre.
A Biblia erről így ír: "Sámson lement Timnába. Amikor a timnai szőlőhegyhez ért, ordítva nekirontott egy fiatal oroszlán. Rászállt az Úr lelke, és Sámson puszta kézzel széttépte az oroszlánt, mintha csak egy gödölyét tépett volna darabokra. " Ugyanakkor korábbi kutatások már felhívták a figyelmet arra, hogy Sámson alakja erősen mitológiai ihletésű. Egyesek félistenhez hasonló hősnek tartják, akinek tulajdonságai és a róla szóló történetek hasonlítanak a mezopotámiai Enkidu vagy a görög-római mitológia Herkules kultuszához. Egyesek valamiféle napisten mitológiájához is kötik ezeket az alakokat. (Mezopotámiából ismert például a Samas nevű napisten. ) Sámson vesztét egy olyan nőalak okozza, Delila, akinek a nevét az éjszakával kötik össze egyes tudósok. Vagyis az éjszaka legyőzi a nappalt - ezt is szimbolizálhatja Sámson és Delila története, amikor a nő levágott Sámson hajából, és az így elvesztette erejét. A Biblia: Sámson és Delila. A félisteni Herkulest és Sámsont összeköti ugyanakkor, hogy mindketten puszta kézzel győztek le egy oroszlánt és egyaránt viszonylag primitív fegyverekkel küzdöttek.
Amikor kitör a háború, a fiú visszatér fiatalemberként, és a ház közelébe kerül a halálhoz. A nővérek úgy vélik, hogy a fiatal férfi örökséget keres, de amikor az idősebb nővér tévesen kezét ecseteli a fiatalemberrel, azt gondolva, hogy az apja az apja hálószobájának sötétjében, a fiatal férfi az apától kéri a lánya házasságban, annak ellenére, hogy elég idős ahhoz, hogy az anyja legyen. Mindkét lánya ellenzi a javaslatot, és feltételezik, hogy a fiatal férfi ezt a pénz örökségének reményében teszi (bár a fiú egyedül elismeri magában, hogy ez csak az oka, mivel mind a pénzt, mind a lányát akarja). Sámson és delila története. Az apa megfogalmazza végrendeletét, kijelentve, hogy teljes öröksége a fiatal férfihoz kerül, ha lánya nem hajlandó feleségül venni. A lány végül megadja magát, és miközben a halálos ágyán az apa azt követeli, nézze meg, hogy idősebb lánya megcsókolja a fiatalembert, mintha akaratát érvényesítené a lánya felett. Sámson és Delila Sámson és Delila részletezi annak a nőnek a narratíváját, akinek férje mind az újszülöttjét, mind az újszülöttjét elhagyta, hogy aranyat bányásszon, hogy aztán tizenöt évvel később bejelentés nélkül visszatérjen a szállásra, ahol felesége háziasszonyként szolgál.
Az előadás fényes keretek között zajlott, óriási sikerrel. Ennek ellenére a szerző hazájában csak tizenhárom év múlva került először színpadra. Mégis, az 1892-es párizsi bemutató lett a kiindulópontja a mű nemzetközi elterjedésének. Az opera szereplői és helyszínei [ szerkesztés] Részlet a San Franciscoi Operaház 2007-es Sámson és Delila előadásából Szereplő Hangfekvés Sámson tenor Delila, filiszteus papnő mezzoszoprán vagy alt Dagon főpapja bariton Abimelech, Gáza satrapája basszus Első filiszteus Második filiszteus A filiszteusok hírnöke Egy zsidó vén Kórus: filiszteusok, zsidók Történeik: Palesztinában Gáza városában i. e. 1150-ben Színhelyek: I. felvonás: tér Dagon temploma előtt, II. 83. Sámson és Delila - Kateteka. felvonás: Sorek völgye Delila házával, III. felvonás: Dagon templomának belseje Játékidő: 2 ¼ óra Az opera cselekménye [ szerkesztés] I. felvonás [ szerkesztés] A történet a kórus és Sámson vitájával kezdődik. A zsidók kétségbeesetten fohászkodnak az úrhoz. Sámson azonban azzal vigasztalja őket, hogy közel van már a szabadulásuk napja.
A fogságban azonban ismét kinőtt a haja és amikor a filiszteusok Dágon istenüknek mutattak be áldozatot, majd azt követően lakomáztak, a vak Sámsont is előhozták a tömlöcből, hogy szórakoztassa őket. Ekkor Sámson az Úrhoz fohászkodott és erőtől eltelve kidöntötte a ház oszlopait, az összedőlő ház pedig - Sámsonnal együtt - igen sok filiszteust temetett maga alá (Bír16, 22-31). Keletkezése [ szerkesztés] Sámson Dán és Júda törzsének a filiszteusok ellen folytatott harca népi hőse. A történet szóbeli hagyományként terjedt - melyet az egyes részek ritmikus formája is bizonyít -, mesés, tréfás elemek is tarkítják. Egyes részei művelődés-, vallástörténeti és bibliai földrajzi jelentőséggel bírnak. A rókák motívuma (Bír15, 4) Babriosz görög meseköltőn keresztül egészen Ovidiusig vándorolt. Szövege [ szerkesztés] A Sámsonról szóló elbeszélések anekdotikus, néha egymástól függetlennek látszó tudósítások gyűjteménye, melyeket a belső teológiai célkitűzés tartja egybe: Sámson szabadító tettei Isten eljövendő nagy szabadításának előjelei.
A történet fordulópontja, Sámson hajának levágása sem a színpadon történik. Viszont a templom összeomlása a nyílt színtéren zajlik le. Ezt nyilvánvalóan a grand opéra hagyományait szem előtt tartva gondolta el így a szerző. Saint-Saëns kitűnően jellemzi a két szemben álló felet, a zene gazdag a kifejezésbeli árnyalatokban. A zsidókat és a filiszteusokat két, különböző zenei stílus alkalmazásával állította szembe. Az 1. felvonásban a nagyszabású kórus jelenetek sikerültek a legjobban, de a középső felvonásban a lírai elemek dominálnak. A darab érdeme nem a cselekmény zenedrámaszerű bonyolítása, a jól kidolgozott szituációk, hanem a dallam gazdagság, a karakterisztikus hangulatképek változatossága és az érdekesen megalkotott harmóniakészlet. Az egész opera felépítése nagyon világos, a különböző zenei részeket rövid recitativók kötik össze. Az opera ismertebb részletei [ szerkesztés] "Arrêtez, ô mes frères" – Sámson áriája az I. felvonásban "Maudite à jamais soit la race" – A főpap áriája az I. felvonásban "Printemps qui commence" – Tavasz-ária az I. felvonásban (Delila) "Amour!
Minden egyes gyereknek magának kell választania, hogy melyik oldalra áll a harcban. Sámson azt választotta, hogy barátkozik a közelben lakó filiszteusokkal. Timna, a filiszteus város közel volt Sámson otthonához, és ő beleszeretett egy ott lakó fiatal lányba. Az ünnepség "Az evőből étek jött ki, s az erősből édes jött ki" Sámson puszta kézzel megölte az oroszlánt. HRRRRRRR Sámson a bíró Miután sok filiszteust megvert, Sámson egy sziklabarlang menedékében lakott Júda földjén. A filiszteusok azonban erős hadsereggel megszállták Júdát, hogy Sámsonon bosszút álljanak. Isten ereje és az általa Sámsonnak adott erő egyesült, hatalma nagy győzelmet hozott Izraelnek. Azután a győzelmes nap után Sámson húsz évig volt Izrael bírája. A történet vége A filiszteusok gyűlölték Sámsont, de nagy ereje miatt féltek tőle. Mégis, amikor megtudták, hogy Gázába, az egyik fallal körülvett városukba ment, eltorlaszolták az erős városkapukat, hogy ne tudja kinyitni és elmenekülni. Azt tervezték, hogy reggel elfogják és megölik őt.
Amikor nyaralás vagy kirándulás merül fel, akkor az emberek sokkal szívesebben gondolnak a Dunántúl nevezetességeire. Őrség, Kőszeg, Sopron, Balaton, Pécs és még sorolhatnánk. Természetesen, a dunántúli listán szereplő települések és tájegységek valóban meseszépek, de nem szabad elfelejtkezni, hogy országunk legnagyobb tájegysége, az Alföld is legalább ugyanennyi látnivalót tartogat a turisták és belföldi utazók számára. Kelet-Magyarország látnivalók cikkünkben: olvass tovább, ha te is kíváncsi vagy! Kelet-Magyarország látnivalók A kelet-magyarországi térség nemcsak óriási kiterjedésű pusztaságáról híres. Tény és való, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park vonzza a legtöbb látogatót a Tiszántúlra, de a gyönyörűsége nem merül ki ebben a vidéknek. Azért érdemes néhány mondatot a Poroszlói Ökocentrumnak, a Tisza-tónak, a környéken bejárható tanösvényeknek is szentelni. Látnivalók kelet magyarországon térkép. Ezek elsősorban a vidék természeti értékeit hivatottak bemutatni az érdeklődőknek. A Madárrezervátum, a sétány a Tisza-tó felett mind testközelből ismertetik meg a növény- és állatvilágot.
Kelet-Magyarország látnivalók: a Tisza-tavon túl A nagyobb városok, a gyógyfürdők is listavezetők, ha a keleti országrész előnyeit kellene összefoglalnunk. A strandfürdők és termálfürdők királya, Hajdúszoboszló mellett rengeteg kisebb, de hangulatos és pihentető fürdőhely található keleten. Ezek nemcsak a nyári 40 fokban nyújtanak kiváló kikapcsolódást az egész családnak, de télen is remek lehetőséget kínálnak wellnessezni, kikapcsolódni. Látnivalók kelet magyarországon élő. Aki pedig a hagyományos városnéző túrákat kedveli, azok sem fognak csalódni Kelet-Magyarországban. Debrecen, Szarvas, Poroszló, Tiszafüred, Eger, valójában végtelen azoknak a városoknak a listája, ahova érdemes legalább mindenkinek egyszer ellátogatnia életében. Debrecenben például a Nagyerdő bejárása is egész napos programnak ígérkezik. A parkban nemcsak sétálni, de piknikezni is van lehetőség, sőt! A gyerekeknek még az Agora is rendelkezésére áll. A tudományos központban a fiatalok játszva tanulhatnak természettudományokat: biológia, fizika, kémia, mindegyikbe betekintést nyerhetnek az érdeklődők.
Aki pedig igazán romantikus pihenésre vágyik, az mindenképp Eger felé vegye az irányt: az Alföld és az Északi-középhegység lábánál található település romantikus programokat kínál rengeteg finom borral karöltve.