Kellemetlen meglepetést hozott a csütörtök, kiderült, hogy az M4 mégsem közvetíti élőben a DVSC-TVP – Dunaújvárosi KKA bajnokit. Délelőtt lett gyanús számunkra a dolog, amikor láttuk az M4 beharangozóját a pénteken 18 órakor kezdődő Dunaújváros-DVTK hokimeccsről. Győri Audi ETO KC - MTK (felkészülési mérkőzés) - YouTube. Kerestük a Magyar Kézilabda Szövetséget, ők azonban jelezték, hogy nem kaptak értesítést a sportcsatornától arról, hogy elmaradna a tervezett közvetítés, amely miatt egy órával később kezdődik a Loki-Újváros meccs. Aztán hosszas egyeztetések után délutánra kiderült, hogy nem lesz élő közvetítés, az M4 rögzíti a mérkőzést és egy jelenleg még nem ismert időpontban leadja. Úgyhogy nem marad más hátra, mint a helyszínen megnézni a mérkőzést és szurkolni a lányoknak. Azaz, mindenki a Hódosba!! !
2022. 17. 15:18 Újabb fontos meccs, újabb rangadó vár a DVSC SCHAEFFLER csapatára. Bővebben → Jegyelővétel az FTC elleni bajnoki meccsre 2022. 10:20 A vendégszurkolók ezúttal is csak az FTC-n keresztül juthatnak jegyhez! Bővebben →
MÁTRAVEREBÉLY SZENTKÚT Palócföld leghíresebb zarándokhelye A Mátraverebély melletti Szentkút Magyarország egyik legrégebbi és máig egyik leglátogatottabb Mária-kegyhelye. Az utóbbi években teljesen felújított és kibővített épületegyüttes a Cserhát egyik varázslatos völgyében fekszik. A Szentkút, a hívők szerint csodákra képes vize mellett a barokk stílusú kegytemplom, a remete-barlangok, és a csodás, hűvös völgyben fekvő forráscsoport a fő vonzerő. A Szentkút rövid története A Mátraverebélytől mintegy 5 km-re fekvő Szentkút már a XIII. A mátraverebély–szentkúti kegyhely története | Magyar Kurír - katolikus hírportál. század óta keresztény zarándokhely. A völgyben feltörő, csodatevőnek tartott forrás az ősi legenda szerint az ezen a vidéken járt Szent László király lovának patája nyomából tört elő. A vízfakadást a hagyomány szerint a Szűzanya mutatta meg egy néma pásztorfiúnak, aki miután ivott a vízből, megszólalt. Hogy mik voltak az első szavai, arról nem szól a legenda. A Mátraverebély, Szentkút forrás vizének gyógyító hatásához már a középkorban is legendák fűződtek.
Szentkúti Nagyboldogasszony Bazilika Vallás Keresztény Felekezet Római katolikus Egyházmegye Váci egyházmegye Egyházközség Ferences fenntartású, önálló templom Védőszent Nagyboldogasszony Építési adatok Építése 1763 Bezárása 1950 Stílus Barokk Építtetője Almásy család Felszentelés 1705 Elérhetőség Település Mátraverebély Hely 3077 Mátraverebély, Szentkút 14. Elhelyezkedése Szentkúti Nagyboldogasszony Bazilika Pozíció Magyarország térképén é. sz. 48° 00′ 00″, k. h. 19° 45′ 33″ Koordináták: é. Mátraverebély szentkút története. 19° 45′ 33″ A Szentkúti Nagyboldogasszony Bazilika weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Szentkúti Nagyboldogasszony Bazilika témájú médiaállományokat. A Szentkúti Nagyboldogasszony Bazilika egy magyarország római katolikus nemzeti kegyhely. A Basilica Minor rangra emelt kegytemplom Mátraverebélyhez tartozik, de Szentkút település határában áll. A hagyomány szerint 1091 –ben a Szent Lászlót üldöző kunok egy völgybe szorították a királyt, aki egy szakadék fölé ért, de onnan reménytelen volt a továbbjutás.
A forrásnál kezdettől fogva tapasztaltak csodás gyógyulásokat. Később a lourdes-hoz hasonló barlangszerű-kegyhelyek építése Európa-szerte elterjedt Fotó: Pálvölgyi Krisztina A hangszórókból messzire hangzik az egyházi ének. Ez ugyanis nem egy átlagos hétköznap, március 25-e a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, Jézus fogantatásának és születése hírüladásának főünnepe. Ennek megfelelően itt is többen vannak, mint egy átlagos hétköznapon, sokan érkeznek a 11 órás szentmisére, a rendház előtti gyóntatóudvaron pedig többen sorban állnak, hogy meggyónhassák bűneiket. Szentkúton a főbúcsú napja augusztus 15-én, Nagyboldogasszony-napján van. P. Zadravecz István: Mátraverebély-Szentkút (Ferencesek Rendháza, 1934) - antikvarium.hu. 5 / 28 Fotó: Pálvölgyi Krisztina Gyógyulás és hála A szentkúti kegyhely története a néphagyomány szerint 1091-ben vagy 1092-ben kezdődött, amikor Szent László király lovának patája nyomán forrás fakadt a völgyben, a mai Szent Kút forrása. Az első csodás gyógyulás időpontját 1095 és 1195 közé teszik, amikor egy verebélyi néma pásztorfiúnak megjelent a Szűzanya egy tölgyfa koronájában.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
A templom kegyoltárán ott áll a híres, csodatévő kegyszobor; Szűz Mária, jobb oldalán az áldást osztó és országalmát tartó kis Jézussal, bal kezében jogarral. 18 / 28 A templom mennyezeti boltozatának freskóin láthatjuk Szűz Mária mennybevételét, azt, ahogy Szent László vizet fakaszt és Szűz Mária meggyógyítja a néma pásztorfiút Fotó: Pálvölgyi Krisztina A szobor eredetének története ismeretlen, de annyi bizonyos, hogy már a mostani templom elődjében, az 1705-ben épült kőkápolnában is ott volt. Molnár Antal előadása Mátraverebély-Szentkúton - Történettudományi Intézet. A szájhagyomány szerint a törökök elől menekülő szerzetesek rejtették el templomuk szobrát itt, a völgy valamelyik barlangjában, és azt emelték később oltárra. A hársfából faragott, barokk alkotás a 17. század végén készült, és sokféle különböző színű, anyagú, díszítésű öltözetből álló ruhatára van. Az öltöztethető kegyszobor ruháiból pár éve egy kiállítás is készült, amit a kegyhely fogadóépületében lehet látni. Ottjártunkkor sajnos nem volt nyitva, de az üvegen át is lehetett látni néhány szép ruhát, amelyeket Varga Ottóné ipolytarnóci esküvőiruha-készítő tervezett és varrt.
A hagyomány szerint Mátraverebély határában, a Cserhát sűrűjében Szent László király 1092-ben kun üldözőitől egy szakadékot átugratva csodás módon megmenekült. A király lova patájának nyomából fakadt a mai Szent Kút. Az 1100-as években jelent meg először itt a Szűzanya és a Szent László által fakasztott Szent Kút vizével meggyógyított egy néma pásztorfiút. Ettől kezdve indult el ide a népáradat. Az Anjou okmánytár szerint 1210-re épült fel Egyházas Verebélyben az első kegytemplom. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. Vereb Péter Erdély alvajdája 1368-ban sebesüléséből gyógyul ki a Szent Kút vize által. Hálából 1370-ben bővíti a kegytemplomot. 1701-ben Nagyboldogasszony vigíliáján több ezer ember tanúsága szerint másodszor is megjelent az Istenanya. A XI. századtól a kegyhely temploma a Verebélyi plébániatemplom volt. A Szent Kútnál fa kápolna épült, és csak a nagyobb ünnepeken volt itt szabadtéri szentmise. 1705-ben épült fel az első kő kápolna. 1758 és 1765 között építette fel Almásy János fogadalomból a mai barokk kegytemplomot.