Tizedes formában a pi értéke körülbelül 3. 14.
Tanácsot ülnek hát a fők: Szoárd, Bulcsú, Torda, Szömöre, stb. s azt végzik, hogy erőszakos halál helyett természetest költsenek, a sebet eltakarják, s ne mutassák senkinek, a vért orrvér-folyásnak hazudják. Aztán kiáltsák ki Csabát királynak, (kit a MÁSODIK rész, s egy jóslat szerint Etele is, utódjáúl szánt) ez által rettentsék meg a Krimhild és Aladár pártját s a gótokat. A dolog sikerülni kezd, Csaba már ki van kiáltva, midőn Krimhilda értesíti Detrét, hogy nem igaz, a mit a hún urak költöttek, Etele erőszakos halállal, a Csabához szító nagyok által, veszett el. Csa csa csa. A ravasz Detre azonban már tudta ezt, többet tudott, mert Krimhild asszonyaitól, nagy ajándékkal, megtudta, hogy midőn ezekkel Krimhild, mint egyik özvegy királyné, férjét siratni ment, Etele sebe annyira vérzett, hogy átáztatta leplét, úgy, hogy ezt mással kellett fölcserélni. Bizonyos jel, hogy Krimhild a gyilkos. De erről Detre neki most semmit sem mond, egész lélekkel azon van, hogy Aladár jusson trónra, ki alatt népe szabadulását reméli.
Pallagh Ágnes, Andor Csaba; Bárka Alapítvány–Szt. Gellért, Bp., 2003 A könnyek forrása. Lelkigyakorlatos elmélkedések a szövetségről; ford. Havas István; Új Ember, Bp., 2003 Az élet nagy kérdései; ford. Görföl Tibor; Ursus Libris, Bp., 2016 Források [ szerkesztés] C Citatum - Jean Vanier idézetek Külső hivatkozások [ szerkesztés]
Ha autóval viszed mindenhová, és nem tud a kortársaival kószálni, múmiát nevelsz belőle. De ha azt látom egy családban, hogy a gyerekek nevetnek, már nem is kérdezek semmit a nevelőtől, mert biztos, hogy jól csinálja. Amikor megfogom egy gyerek puha, meleg kezét, és érzem, hogy dobog a szíve, nem tudom elhinni, hogy nem kell senkinek. Pedig gyereket befogadni jó. Jó buli. Igazából a társadalomnak nem csak bírónak kellene legyen, hanem orvosnak, mert sajnos olyan törékeny, olyan cserépedénybe tartsuk ( sic) az értékeinket, és az Ördög mint ordító oroszlán jár körül, és keresi, hogy kit nyelhet el. Csaba – Wikiszótár. (Mindennapi, 2011. december 7. ) Külső hivatkozások [ szerkesztés]
Jean Vanier lelkigyakorlata. Kecskemét, 1989. június 26– július 1. ; Lámpás, Abaliget, 1991 Találkozom Jézussal, így szól hozzám: szeretlek. Isten szeretetének története a Biblia nyomán; ford. Cziglányi Zsolt; 2. jav. kiad. ; Lámpás, Abaliget, 1991 Férfinak és nőnek teremtette; ford. Hagyó József, Péch Balázs; Vigilia, Bp., 1993 ( XX. századi keresztény gondolkodók) Ne félj! ; ford. Winkler Zsuzsa, Izvekov Ágnes; Marana Tha 2000 Alapítvány, Bp., 1994 ( Marana tha sorozat) Jézus, a szeretet ajándéka; ford. Sárváry Gabriella; Harmat, Bp., 1995 A közösség. Csa csa csa magyar film. A megbocsátás és az ünnep helye; ford. Kaposiné Eckhardt Ilona; Vigilia, Bp., 1995 ( XX. századi keresztény gondolkodók) Hazatérésünk. Fedezzük fel azt, ami közös mindnyájunkban; ford. Ménesiné Mezősi Krisztina; Vigilia, Bp., 1999 Emberré lenni; ford. Szigethy Gabriella; Vigilia, Bp., 2002 A szeretet szavai. Jean Vanier gondolatai, meglátásai az esztendő minden napjára; összeáll. Nagy Alexandra; Szt. Gellért, Bp., 2003 Depresszió... ; ford.
Tóth Árpád: Lélektől lélekig (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R. T. ) - Versek 1923-27. Kiadó: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: Kötés típusa: Könyvkötői kötés Oldalszám: 123 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: Megjegyzés: A szerző fekete-fehér fotójával illusztrálva. Az Athenaeum r. -t. könyvnyomdája nyomása, Budapest. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Jelenések Isten oltó-kése 7 Lélektől lélekig 8 Fénylő búzaföldek között 10 Száz év után. (Vajda János emlékének) 12 Nézz ránk, Ady Endre! 14 Körúti hajnal 16 Bazalikom 18 Hegyi beszédek felé 20 Az ősök ritmusa 22 Kora márciusi napsugár 24 Az órainga 25 Ez már nem nyári alkonyat 26 Őszi beszélgetés 28 Rádió 30 Tetemrehivás 32 Őszi vihar 34 A föld alatt 36 Józanul és fantáziátlanul 38 Áprilisi capriccio 40 Kecskerágó 43 Egy lány a villamosban 45 Erdőszél 47 A Hold leckéje 49 A Marson 51 Este a Kilátón 53 Rozskenyér 54 Új tavaszig, vagy a halálig 56 Május éjén a régi bor Oh, napsugár!
Hirdetés Jöjjön Lutter Imre előadásában Tóth Árpád: Lélektől lélekig verse. Gyógyíthatatlan szomorúság, vágy a gyöngédségre és mérhetetlen magány. Ez rajzolódik ki Tóth Árpád utolsó kötetének címadó verséből. De vajon tényleg ekkora kozmikus űr tátong az egymás mellett élő emberek között? Lélektől lélekig – Lutter Imre előadásában! "Állok az ablak mellett éjszaka, S a mérhetetlen messzeségen át Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd Távol csillag remegő sugarát. Billió mérföldekről jött e fény, Jött a jeges, fekete és kopár Terek sötétjén lankadatlanul, S ki tudja, mennyi ezredéve már. Egy égi üzenet, mely végre most Hozzám talált, s szememben célhoz ért, S boldogan hal meg, amíg rácsukom Fáradt pillám koporsófödelét. "
A vershelyzet rögzíti a verset ihlető körülményeket: a költő áll az ablaknál és kitekint a csillagos éjszakába. A sötétben és a csöndben eszébe jut egy érdekes gondolat. A csillagok fénye a tudósok számítása szerint sok-sok ezer év alatt érkezik bolygónkra, mert olyan távol vannak. Így a csillagok bizonyára magányosak, és fényükkel a magány fájdalmáról adnak hírt az őket értő embereknek. Ebből a költői ötletből bontakozik ki a vers mondanivalója. A cím kettős határozó, a záró strófa értelmezi. A versben a költő a látványtól a gondolatig jut el. A mű két szerkezeti egységből áll. Az 1. egység (1-6. versszak) a vershelyzet bemutatása: a beszélő éjszaka a csillagokra réved, szemlélődik. A tudományos tételt (" Tanultam én …"), miszerint az égitestek ugyanolyan anyagokból állnak, mint a földi világ, a lírai én úgy mutatja be, mintha ebből az következne, hogy a földi magány fájdalmát a csillagoknak is érezniük kell. A valóság persze ennek éppen a fordítottja: ő, a költő látja bele saját magányának fájdalmát az égen szétszórt, magányosan keringő csillagokba.