Ezúttal egy csodaszép, szolid esküvői sminket mutatok nektek. Az élet női oldala, személyesen neked! Iratkozz fel a Life-hírlevélre! Sztárok, életmód, horoszkóp és kultúra egy helyen. Feliratkozom
Pedig, őt aztán tényleg egy egész világ figyelte! A láthatatlan smink lényege pontosan az, hogy tökéletes bőrképet mutasson, de ne fedje el az arc eredeti vonásait. Se a száj, se a szem nem túl hangsúlyos az összképben. Egy jól megformált szemöldök, és szépen kifestett szempilla tökéletesen kiemeli a tekintetet. Hogy mitől is lesz egy nude smink természetes, mégis ünnepiesen esküvői? Az apró részletektől, a fénytől és harmóniától! Kezdjük rögtön egy jó alap pal! Egy szolid esküvői smink is csak ápolt bőrön tud jól mutatni, így érdemes a nagy nap előtt fokozott figyelmet fordítani a hidratálásra, arcápolásra. Ennek a sminknek pont az a lényege, hogy leheletvékony és könnyed legyen, és megmutassa a menyasszony arcának valódi énjét. A legfontosabb, hogy megtaláljátok a tökéletes alapozó színt, hogy teljesen természetes hatást érjetek el. Jó tanács! Az esküvő előtt szinte mindenki szeretne egy kicsit barnább lenni, de érdemes a nagy nap előtt 1 héttel már kerülni a tűző napot vagy szoláriumot.
Tudjátok mi egy szolid esküvői smink legnagyobb erénye? Mindenkinek jól áll! A természetesség sosem fog kimenni a divatból, így bátran válasszátok ezt a stílust az esküvőtökre. Strasszok nélkül is tündökölni fogtok! Fotók:,
A templomként értelmezhető éremképi elem utal Szent István államalapító és egyházépítő szerepére, pénzkibocsátói tevékenységére, míg a keresztmotívumok Szent István uralkodásának egyik legjelentősebb eredményét, a tíz egyházmegyéből álló magyar egyházszervezet kiépítését reprezentálják. Fotó: Magyar Nemzeti Bank Az emlékérmék hátlapján központi motívumként az 1031-ben eredetileg miseruhának készült koronázási palást Szent Istvánt ábrázoló részletének megjelenítése látható. A koronázási paláston látható Szent István egyetlen fennmaradt korabeli ábrázolása, amelyen a koronás király baljában országalmával, jobbjában hatalmi, királyi jelvényével, a lándzsával jelenik meg. Mindhárom emlékérme átmérője 34 milliméter, szélük sima, szélfeliratos. Az 500 ezer forintos címletű emlékérme 999 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 31, 104 gramm (1 uncia). A 15 ezer forintos címletű emlékérme 999 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya – hasonlóan az arany változathoz – 31, 104 gramm. A 3000 forintos színesfém változat réz és cink ötvözetéből készült, súlya 23, 40 gramm.
Az emlékérme jobb oldalán a tervező Tóth Zoltán ötvösművész mesterjegye látható. A Szent István király emlékérmék hátlapja Mindhárom emlékérme átmérője azonos, 34 mm, szélük sima, szélfelirattal ellátott. A sima széleken István király 1001-ben kelt pannonhalmi oklevélben szereplő megnevezése, a "STEFANUS SUPERNA PROVIDENTE CLEMENTIA UNGRORUM REX? " – azaz "István, a magasságbeli Gondviselő kegyelméből a magyarok királya" felirat fut körbe. Az 500 000 forintos címletű emlékérme 999 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 31, 104 gramm (1 uncia). A 15 000 forintos címletű emlékérme 999 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya – hasonlóan az arany változathoz - 31, 104 gramm (1 uncia). A 3000 forintos színesfém változat réz (90%) és cink (10%) ötvözetéből készült, súlya 23, 40 gramm. Az arany és ezüst emlékpénzekből tükörfényes (proof) kivitelben 500 és 5000 darab, a színesfém változatból 5000 darab bronzpatinázott változat kerül kibocsátásra. Az emlékérméket a Magyar Pénzverő Zrt. gyártja és forgalmazza.
Az emlékérmék értékközvetítő, ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a Szent István király ezüst emlékérme– a rendelkezésre álló készlet függvényében – a kibocsátást követő 3 hónapig, a 3000 forintos címletű színesfém emlékérme egy évig a rajta szereplő névértékkel azonos áron vásárolható meg 2021. január 11-től a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7. ), illetve a webáruházában (). Az arany emlékérmék vásárlási lehetőségét közjegyzői sorsolással koordinálja a Pénzverő.
Jegyzetek [ szerkesztés] Irodalom [ szerkesztés] Kovács László. A kora Árpád-kori magyar pénzverésről. Érmetani és régészeti tanulmányok a Kárpát-medence I. (Szent) István és II. (Vak) Béla uralkodása közötti időszakának (1000–1141) érmeiről. Budapest: MTA Régészeti Intézete (1997). ISBN 963739172X m v sz Magyarország pénztörténete Korszak Kora Árpád-kor 1000–1141 Késő Árpád-kor 1141–1301 Vegyesház 1301–1526 Királyi Magyarország 1526–1750 Erdély 1526–1690 Török hódoltság 1541–1699 Rákóczi-szabadságharc 1703–1711 Érmék érmék Pénzrendszer Forint 1750–1857 Szabadságharc 1848–1849 Forint 1857–1866 Forint 1867–1892 Korona 1892–1918 Korona 1919–1926 Pengő 1927–1946 Adópengő 1946 Forint 1946– máig – Pénzjegyek pénzjegyek pénzjegyek