Válaszd ki a süllyedéssel keletkezett tavat! (HERMAN OTTÓ VERSENY 2007/6. osztály - Forrás: Titok Oktatásszervező Bt., ) (1) Balaton (2) Fertő-tó (3) Tisza-tó (4) Velencei-tó
Amikor felduzzadt, és tóvá alakult, az ottani magasabb fenyőfák teteje kilátszott a vízből. Ez ma is így van. A tó felszíne tele van facsonkokkal, melyek az egykori fenyőfák törzsének megmaradt részei. A Gyilkos-tó
Külső-Somogyban az erős talajerózió következtében rétegzetlen váztalajok is előfordulnak.
Kialakulása [ szerkesztés] Éghajlata [ szerkesztés] A Külső-Somogy érsékelten meleg nyarú kontinentális éghajlattal rendelkezik, azonban ezt az óceáni és a mediterrán éghajlati befolyás módosítja. Napsütötte órák száma évente 1950 és 2050 óra között változik, északkelet felé növekszik. Az évi középhőmérséklet sokévi átlaga 10-10, 5 °C alatt van. Az év leghidegebb hónapja a január, a januári középhőmérséklet fagypont alatt van (-1, 5 -2, 5 °C). Az évi hőmérséklet maximumát júliusban éri el, értéke átlagosan 20-20, 5 °C. A tenyészidőszak átlagos hőmérséklete 16 °C körül mozog. Az évi hőmérsékletingás nyugatról keleti irányban növekszik. Megfelelően válaszolni a kérdésekre? (2613776. kérdés). A csapadék évi összege: 600-800 mm. A csapadék éves eloszlásában érvényesül az atlanto-mediterrán befolyás, emiatt másodlagos őszi csapadék-maximum alakul ki. A legcsapadékosabb hónap a május. A hótakarós napok száma évenkénz 35-40 nap. A területre főleg az ÉNY-i szelek jellemzőek. Szakasz 2 [ szerkesztés] alfejezet [ szerkesztés] Somogy területén a földtörténet legkorábbi ismert (kb.
A folyók a homorú partjukat pusztítják, míg a domború partjukra folyamatosan hordalékot raknak le. Így a folyó kanyarulata lassan hurokszerűvé válik, mely kanyarulat az árvizek alkalmával leválik a folyóról és holtág keletkezik. Az ilyen típusú tavakat morotva tavaknak is nevezik. Süllyedéssel keletkezett tavak kepek. Így keletkezett a Duna mentén a mintegy 5 km hosszú és 150-200 méter széles Szelidi-tó. Hazánkban a morotva tavak jó része mesterségesen, az alföldi folyók szabályozása során jött létre.
php? cmd=open&bid=MS 2604 U&page=189 Házi feladat • Tankönyv 187. -189. oldalak • Munkafüzet: 99. o. /1. -2. 100. /3. -5. • Szorgalmi: Mf. : 100. /6. ( 1 piros pontért)
A külső erők által létrehozott tómedencék A jég által formált tómedencék A Föld legtöbb tómedencéje a jégtakarók felszínformáló munkájának az eredménye. Finnország, Svédország, Kanada és a Német-Lengyel-síkság több százezer tómedencéjét a pleisztocén jégkorszakok idején kiterjeszkedő óriási jégtakarók mélyítő munkája alakította ki. A jégtakarók felszínformáló tevékenysége a kőzetminőségtől függött: ahol puha volt a felszín, mélyedések keletkeztek, ahol kemény, ott lapos, lecsiszolt dombhátak maradtak vissza. Ezt nevezzük szelektív (válogató) lepusztulásnak. Süllyedéssel keletkezett tavak busszal. Ahol a jégt Morotva akarók véget értek, természetesen megszűnt a felszín legyalulása is, így az ilyen helyeken ma tereplépcsők (ún. glintlépcsők) vannak. Ezek a lépcsők feltorlaszolták a lefolyni igyekvő vizeket, amelyek hatalmas tavakká gyűltek össze. Ilyen glinttavak a Nagy-Medve-tó és a Winnipeg-tó Kanadában, a Ladoga-tó és az Onyega-tó Oroszországban, de jégkori jég peremi sziklamedencében foglal helyet az Öt-tó is (Felső-, Michigan-, Huron-, Erie- és Ontario-tó).
A helyes életmód kialakítása a fontos. " /Dr. Báthori Zsuzsanna gyermekorvos/. – A gyermekkori elhízás genetikai tényezőkre, anyagcsere betegségre vagy a hormonokra is visszavezethető – tájékoztat Dr. Báthori Zsuzsa. – Mindenesetre összetettebb probléma, mint a felnőtteknél, de leggyakrabban a rossz táplálkozási szokások, mint például a reggeli elhagyása tehető felelőssé a kialakulásáért. Rengeteg gyerek fogyaszt gyorséttermi, zsíros ételeket és a víz helyett a szénsavas és a cukorban gazdag üdítőitalokat. A mozgásszegény életvitel pedig csak tovább ront a helyzeten. A gyermekkori elhízás - definíció, okok és megoldások - doctonat. A gyerekek egészségesebb életmódra nevelését Magyarországon egy 2008-ban érvénybe léptetett jogszabállyal próbálták orvosolni, amely megtiltja, hogy az iskolák büféiben magas kalóriatartalmú, illetve adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket áruljanak. Ezt a többszöri felszólítások ellenére sem veszik mindenhol figyelembe. Az iskolai büfék tulajdonosai azt hozzák fel legfőbb indoknak, hogy képtelenség csak almát és szénsavmentes üdítőt eladni a fiataloknak.
Egyetemi ápolási folyóirat, 8. (2), 12-17. Martinez, M. Y. (2017). A testkép felfogásával összefüggő szociokulturális szempontok a 6–8 éves iskolás gyermekek körében. [Alapképzés]. Mexikó: Mexikó Nemzeti Autonóm Egyetem. Melйndez, J. M., Caсez, G. és Frнas, H. Étkezési magatartás és gyermekkori elhízás a mexikói Sonorában. Latin-amerikai Társadalomtudományi Közlöny, Niсez y Juventud, 8 (2), 1131-1147. Mestas, L., Gordillo, F., Arana, J. és Salvador, J. Szintézis és új hozzájárulások az elhízás vizsgálatához. Mexican Journal of Eating Disorders, 3 (2), 99-105. Morales, P., Santos, J. Gyermekkori elhízás szakdolgozat minta. L., González, A., Ho, J. és Hodgson, M. Az éhség hiányában történő étkezés viselkedésének és annak összefüggése a gyermekkori elhízással összefüggő kérdőív faktor-validálása. Revista Chilena de Pediatrнa, 83 (5), 431–437. Moreno, M. Az elhízás meghatározása és osztályozása. Las Condes Clinical Medical Journal, 23 (2), 124-128. Az Egészségügyi Világszervezet. Elhízás és túlsúly. Elérhető a következő címen: factoets/fs311/es/34.
Eredmény: Vizsgálatom során kiderült, hogy a betegek nem kellő mértékben veszik igénybe a felnőtt-háziorvosi alapellátás szolgáltatásait, mint például a vérnyomás- és a vércukormérést, illetve a laborvizsgálatokat. Következtetés: A szakápoló kollégáimmal nem tudjuk kihasználni végzettségünk nyújtotta kompetenciáink túlnyomó részét. Nincs lehetőségünk hatékony egészségnevelésre, a betegekkel való mélyebb négyszemközti beszélgetésre. A vizsgálat célja: Felmérni a végzős gimnazisták egészségmagatartását és azt, hogy van-e összefüggés a szülők, valamint a gimnázium tanárainak egészségmagatartásával. Anyag és módszer: A felmérés egy békés megyei kisváros végzős gimnazistái (n=100) és tanárai (n=29) körében készült. A válaszok értékelése SPSS programmal (kereszttábla-elemzés khí-négyzet próba) történt. Eredmények: A diákok és a szülők káros szenvedélyeiről kapott eredmények rosszabbak, a tanároké jobb a hazai átlagnál. A szülők 79%-a, a diákok 54%-a nem sportol rendszeresen. A tanulók egészségmagatartását a szülők és a tanárok nem tudják kellően fejleszteni.