1856. augusztus 31-én szentelték fel Magyarország legnagyobb templomát, az esztergomi bazilikát. A Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház a magyar katolikus egyház fő temploma. A Duna fölött magasodó esztergomi Várhegyen a 10. század óta áll templom. Az elsőt Géza fejedelem építtette Szent István, az első vértanú tiszteletére. Több legenda szerint is itt született Géza fia, Szent István király – még Vajkként. Néma maradt Trianon évfordulóján Magyarország legnagyobb temploma – 777. Már uralkodása idején, 1001-ben alapította meg István az esztergomi érsekséget, és 1010-re állt is a mai bazilika helyén a Szent Adalbert-székesegyház. 1180-ban azonban leégett, és III. Béla Jób érsek segítségével hozatta rendbe. Ekkor kapott mellékkápolnákat a templom. Az esztergomi bazilika napjainkban Forrás: Bakó Gábor/Interspect Elődök Az 1543-as török ostromkor nagyon megsérült a székesegyház, később, Esztergom elestekor pedig el is foglalták a törökök. Dzsámivá alakították, és rengeteg lőport tartottak benne. A magyarok 1594-ben indítottak harcot a vár visszavételére.
A bejárati oszlopcsarnok, a nyolc méter magasságú ajtók és az épület tengelyében álló szobor felújításával megkezdődött az esztergomi bazilika rekonstrukciójának következő üteme. A homlokzat teljes burkolatának és kövezetének megújítása július 15-re fejeződik be. A fejlesztés keretében ezen kívül megtisztítják a szobrokat, valamint a falakat díszítő címerek és a kövek struktúrája kiemelő megvilágítást kap, így Magyarország legnagyobb temploma megújult külsővel várja majd a Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszust. Magyar Templomok egy helyen- Magyar Templomok. Fotó: MTI/Bruzák Noémi A bazilika teljes felújítása négy év alatt valósul meg, a 13 milliárd forintos beruházás a tervek szerint 2023-ra készül el. A főszékesegyház a munkák alatt látogatható marad, egyedül a kupola felújításához szükséges belső állvány felállítása korlátozza majd körülbelül 2, 5 hónapig a tér használatát. Ezek a fejlesztések valósultak meg eddig a bazilikában Az épület állagmegóvása 2016-ban vált halaszthatatlanná, amikor a kupola stukkódíszítésének kisebb-nagyobb részei lehullottak a beázások és a korábbi rossz kivitelezés miatt.
Az Esztergomi Bazilika harangjának némasága először a helyi Régió TV-nek tűnt fel, akiknek az értesülései szerint,, a kanonok nem kívánt csatlakozni a Kárpát-medencéhez szóló felhíváshoz": A kommentelők egy része kulturáltan írta le véleményét, többen kérték, hogy a kanonok adjon magyarázatot arra, hogy miért pont a magyar nemzet egyik ikonikus egyházi épülete maradt néma. Voltak azonban olyanok is, akik annyira elragadtatták magukat, hogy kommunista jelzővel illették Németh János kanonokot, illetve előfordult, hogy lerománozták. Magyarország legnagyobb temploma, az Esztergomi Bazilika | CsodalatosMagyarorszag.hu. A Ma7 felvidéki magyar nyelvű portál sem ment el szó nélkül az események mellett:,, Meglepődve tapasztaltuk délután fél ötkor, hogy a közös száz másodperces harangozás idején nem szólaltak meg a bazilika harangjai, csak a vízivárosi harangszó szállt halkan a szélben. Pedig az ország első templomának nagyharangja az elszakítottság idején támaszként szolgált a Duna északi oldalán élőknek. A beszámolók szerint hangja messzire elhallatszott, a víz felett is összekapcsolta a lelkeket.
A szobrot reneszánsz keretben helyezték, a felső félkörös timpanonban Keresztelő Szent Jánosnak, Simor védőszentjének prédikáló félalakja kapott helyett. A bazilika belsejében két kápolna van, a nyugati oldalon a Szent István vér tanú kápolna, a keletin pedig a Bakócz-kápolna. Forrás: Wikipédia, képek: Thaler Tamás
Debreczeni Dormány István, a bátori lelkész temetési beszéde után latin és magyar gyászverseket szavaltak. A nyírbátori református templom és a harangtorony Forrás: Wikimedia Commons A temetésre csak másnap került sor, amelyen többek között Marosvásárhelyi János mondott versbe szedett búcsúztató beszédet. A templomban Körösszegi István debreceni első lelkész és tiszántúli püspök magyar, Tornai Gáspár debreczeni főiskolai rektor pedig latin nyelvű beszédet tartott, majd a meghalt lány hamvait a református templom sírboltjában helyezték örök nyugalomra. Báthori György egy házasság miatt hagyta el katolikus vallását, és lett reformátussá A 32 méter magas, 100 négyzetéter (10x10 méter) alapterületű, zsindellyel fedett harangtornyot erdélyi ácsok készítették tölgyfából. Az erdélyi késő gótika sajátos stílusjegyeit viselő harangtorony Forrás: Wikimedia Commons A gótikus jellegű harangtorony oszlopos tornác mellvéddeszkái és pikkelydíszes íve a legkorábbi fennmaradt építészeti fafaragások. A toronyban két különböző méretű harang lakik, az egyik a Bethlen nagyharang, a másik pedig a Walser Ferenc által 1924-ben öntött kisharang.
Emiatt Narában 720-ban már állítólag 48 templom állt. Ebben a korban Japánt számos természeti katasztrófa sújtotta ezért Sómu császárnak személyes meggyőződése volt, hogy Buddha látván vallásosságukat, megvédi az országot az esetleges jövőbeli katasztrófáktól. Az építkezés anyagi finanszírozása érdekében egy Gjóki nevű szerzetes és tanítványai tartományról tartományra jártak, hogy adományt kérjenek. A Tódaidzsiről szóló nyilvántartások szerint, összesen több mint 2 600 000 ember segített megépíteni a Nagy Buddhát és a csarnokát. A japán architektúra történetében példátlanul nagyméretű templomegyüttes, a Tódaidzsi építése 743-ban kezdődött meg, s mintegy húsz esztendővel később ért véget. A templom krónikája szerint munkálataiban több mint 50 000 ács és 37 000 vasmunkás működött közre. Utóbbiak nyilván a szobor elkészítésében szorgoskodtak. A szentélyben elhelyezésre kerülő, az akkori világ legnagyobb bronz Buddha szobra tűzvész és földrengések következtében később több alkalommal megrongálódott, többször újjá kellett építeni, ezért csak talapzata és lótuszvirág levelei eredetiek.
írta és szerkesztette: Pester Béla forrás: – a legek gyűjteménye – – Nara honlapja
Rosencrantz a filmadaptáció során felfedezi többek között a gravitációt, a valószínűségszámítás elméletét, valamint a hamburgert, ám hosszú távon nem időznek el egyetlen jelenség megfejtésén sem. A darab során változik a szerepük is, olykor egyikük a felvilágosultabb, később a másik, a darab során még a saját identitásukat is elveszítik, maguk sem tudják, melyikük Rosencrantz és Guildenstern. Források m v sz William Shakespeare Művei Komédiák Ahogy tetszik A két veronai nemes Lóvátett lovagok A makrancos hölgy A velencei kalmár A windsori víg nők Sok hűhó semmiért Szentivánéji álom Tévedések vígjátéka Vízkereszt, vagy amit akartok Tragédiák Antonius és Kleopátra Coriolanus Hamlet, dán királyfi Julius Caesar Lear király Macbeth Othello Rómeó és Júlia Titus Andronicus Athéni Timon Királydrámák János király II. Richárd III. Richárd IV. Henrik (I. rész) IV. Henrik (II. rész) V. Henrik VI. rész) VI. rész) VIII.
fordította: Vas István A William Shakespeare Hamlet, dán királyfi című tragédiájából származó idézeteket fordította: Arany János. " Mi a kedvenc műfajunk? Tragédia, uram. Halál és homály, egyéni és egyetemes, váratlan és leleményes bonyodalmak, melodráma lánynak öltözött fiúkkal, minden szinten, beleértve a kétértelműt is. Elvisszük önöket egy másik világba, és szolgálhatunk kísértetekkel és csatákkal, kard-ki-kard hősökkel, gazemberekkel, tőrrel és tőrbecsalással, meggyötört szerelmesekkel, hűtlen hitvesekkel – sőt, in flagrantival is, jó pénzért, de ez már a realizmus rovatába tartozik, és persze, felárral számoljuk. " A k2 Színház új bemutatójában színpadra viszi Tom Stoppard legismertebb színművét, amelyben Hamlet, a dán herceg két gyermekkori jóbarátja szemszögéből kapunk betekintést William Shakespeare legtöbb halottat felvonultató tragédiájába. Rosencrantz és Guildenstern úton vannak Helsingőr felé, egy különös helyen, ahol a feldobott pénzérmék csak fejjel felfele érnek földet, ahol lehet, hogy kizökkent az idő, és ahol feltűnik egy csapat tragédiajátszó is, akik bármit és bárhogyan eljátszanának, csak akadjon néző, aki nézi.
A publikum most a két főszereplővé lett antihős egyéniségére, történetére kíváncsi, Tóth József Rosencrantzára és Bán János Guildenstern, akiknek tehetetlen, a hiperaktivitás látszatát keltő bizonytalan toporgása a világban - mintha csak Estragon és Vladimir drámatörténeti ikerpárosa lennének - Garas és Darvas Godot-jára hajaz. Nem stilárisan, inkább lényegileg, amennyiben Máté Gábor rendezésében is sokkal erősebb az előadás önreflexiós humora, minta világ könnyen kiismerhető kiismerhetetlensége okozta szorongás felidézése. (A Művész Színház Godot-ja ugyancsak inkább szólt hatásosan a színház világáról, mint a világnak nevezett színjátékról. ) A világszemléleti elbizonytalanodás érzékeltetésének rovására hangsúlyos az alulnézet komikumának bizonyossága - egyébként igazán élvezetes helyzeteket teremtve. Mondhatni, kedélyesen, feszültségmentesen szembesít az előadás minden dolgok viszonylagosságával, a "lenni vagy nem len-ni" kérdésével - mindazzal, ami a Hamletben megkerülhetetlen létfilozófiai felvetés -, csak éppen nem a cselekmény révén, hanem annak hézagos információforgácsaira reflektálva, ahogyan az intellektuálisan egyébként korántsem lebecsülendő hőseink nézőpontjából egyáltalán elvégezhető.