Védekezés 2021. 07. 03. 15:30 Mint minden évben, az időjárás idén is új kihívások elé állítja a földművelő embert. Új kártevő jelent meg Magyarországon, a kajszilevéltetű. Nem volt elég a hűvös, nedves, a növényápolási munkákat gátló tavasz, a nyár kánikulával és az eddigieknél nagyobb károkkal fenyegető aszállyal gyötri tovább megyénk mezőgazdáit. A jelenlegi növényegészségügyi helyzetről a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Növényorvosi Kamarát kérdeztük. Szívó-rágó kártevők – A növényállományainkba folyamatos a szívó-rágó kártevők betelepedése, szaporodása, amivel egyre nagyobb kárt okoznak. – A körtelevélbolha, levéltetvek, dohánytripszek, gyümölcsmolyok, aknázómolyok, szipolyok, poloskák felszaporodása erőteljes, helyenként súlyos kárt okoznak szívogatásukkal, rágásukkal a szántóföldi, gyümölcs- és zöldségkultúrákban. A növények levelein látszanak a szívogatás, rágás nyomai – hívta fel a figyelmet Bujdos László növényvédelmi szakmérnök, természetesen nem feledkezve meg a gazdák teendőiről sem. – A körtelevélbolha által megtámadott levelek, hajtások besodródnak, elsárgulnak, egy részük idő előtt lehullik, erős fertőzés esetén jelentős terméstorzulást és korai gyümölcshullást is okozhatnak.
Szívogatásuk nyomán a levelek torzulnak, nem tudnak növekedni a hajtások, ami így terméskiesést okoz. Emellett a levéltetvek óriási veszélyt jelentenek a növényeinkre azzal is, hogy számos vírust terjesztenek, amik ellen nem mindig lehet hatékonyan védekezni. Az egyik legismertebb a zöld őszibarack-levéltetű, amelynek több mint négyszáz gazdanövénye létezik Az egyik legismertebb a zöld őszibarack-levéltetű, amelynek több mint 400 gazdanövénye van. Az almafákon a zöld alma-levéltetű és a levélpirosító alma-levéltetű, a cseresznyén és a meggyen pedig a fekete cseresznye-levéltetű okozhat komoly károkat, de jelentős lehet a levélpirosító ribiszke-levéltetű kártétele is, a szilván pedig a nehezen pusztítható sárga szilva-levéltetű található. Csizmadia György, a Venyim Gyümölcse Kertészet ügyvezetője is azt tapasztalta, rengeteg a levéltetű: – Hétről hétre védekeztünk, de a helyzet nem javult, a hangyák újra és újra a növényekre hordták. SZON - Veszélyes melegkedvelők rajzanak!. Az esős május páradús volt, és ez kedvez a levéltetveknek, viszont a mostani száraz meleg nem – tudtuk meg a szakembertől.
Amikor nincsenek a fán, akkor felesleges. 17:51 Hasznos számodra ez a válasz? 4/5 anonim válasza: Hetente fújd át erjesztett csalánlével. Nekem bevált. 19:32 Hasznos számodra ez a válasz? 5/5 Dorkadió válasza: Nekem egyetlen módszer vált be ami nem vegyszeres. Félretenni a gusztust és kézzel szétnyomkodni őket. Rózsa levéltetű ellen macarthur. Ez olykor, pl bodza egyenes virágszárain meglepően könnyű. máj. 26. 15:55 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
74 – 71: a Spartacus vezette rabszolgafelkelés 43. i. 60: az első triumvirátus 44. i. 48: a pharszaloszi csata* 45. i. 44. március idusa: Caesar meggyilkolása 46. i. 31: az actiumi csata* 47. i. 27 – 14: Augustus császársága (közben Pannónia meghódítása), a principátus kezdete 48. időszámításunk kezdete: a hagyomány szerint Krisztus születése 49. I. : Caligula, Nero, Vespasianus uralkodása 50. 79: a Vezúv kitörése, Pompei pusztulása 51. : Traianus (98-117), Hadrianus, Marcus Aurelius uralkodása 52. Vulcanus ünnepnapján pusztította el a Vezúv Pompejit. : Diocletianus uralkodása, a dominatus kialakulása 53. 212: Caracala rendelete: a római polgárjog kiterjesztése minden szabad férfira* 54. 313: a mediolanumi ediktum* 55. 395: a Római Birodalom kettéválása* letöltés
Amennyiben a Vezúv vulkanikus ciklusai ismétlődnek, ugyanolyan eséllyel következhet be a bronzkorihoz hasonló méretű kitörés, mint az 1631-es. Ebben az esetben az áradat 12 kilométeres körzeten belül mindent elpusztítana, a kitörést követő kőzápor pedig lerombolná a háztetőket a Vezúvtól keletre. Vezúv kitörése | hvg.hu. Michael Sheridan, a közlemény egyik szerzője elmondta, hogy a kutatást a Katrina hurrikán esete ösztönözte, a hatóságok ugyanis akkor sem készültek fel megfelelően az előre látható katasztrófára. A legrosszabb esetben a Vezúv kitörése annyira pusztító lesz, hogy sehová sem lehet majd elmenekülni előle. Nápolynak ezért igenis számolnia kell a helyzet súlyosságával – vélik a kutatók. Néhány Vezúv nagyságú vulkán vizsgálata alapján a tudósok úgy vélik, hogy képesek meghatározni a várható kitörés idejét.
Perzselő felhő konzerválta a várost A vulkanológusok és a régészek Plinius levelei, illetve a kitörésből származó vulkán i kőzetek tanulmányozása alapján rekonstruálták a történéseket. Ma úgy gondolják, hogy Pompeji egy heves földrengéstől szenvedett súlyos károkat i. 62-ben. 17 ével később még tartottak a helyreállítási munkák, amikor 79. augusztus 20-án és a következő négy napban újabb rengések rázták meg a város t, és a vulkán közelében lévő patakok kiapadtak. Majd augusztus 24-én, nem sokkal dél után a Vezúv kitört. Az ifjabb Plinius szerint hamufelhő és kövek robbantak ki a levegőbe, elsötétítve a napot. A kutatók szerint a legtöbben túlélték a hamuesőt, és nem sokkal éjfél után a perzselő felhő hője ölhette meg őket - ez mérgező gázok és hamu áradata, mely több mint 100 kilométeres óránkénti sebességgel zúdult le a kráterből. Mindez azonban szinte teljes mértékben konzerválta a város t és halott lakóit. Ma is hátborzongató látvány A 19. század folyamán az ásatás már nagy erőkkel haladt előre.
Marija J. Szergejenko: Pompeji (Gondolat Könyvkiadó, 1960) - Fordító Kiadó: Gondolat Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1960 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 381 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 15 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkat, fotókat tartalmaz. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Időszámításunk első évszázadában, a Vezúv egyik félelmetes kitörésekor a földrengés elpusztította Pompeji itáliai városkát, mely a mai Nápoly közelében terült el. A katasztrófa a 79. év... Tovább Fülszöveg Időszámításunk szerint 79-ben, augusztus hónapban, mikor a gazdag campaniai tájakon ért az illatos szőlő és az olajbogyó, szörnyű katasztrófa híre járta be az antik világot. A Vezúv kő- és hamueső alá temetett sok villát meg majorságot és egy nagyobb meg egy kisebb várost: Pompejit és Herculaneumot. Pompeji régi város volt már ekkor. Egyes termékei messze földön ismertté tették nevét.
részlet: 5. kb. 8 millió éve: Rudapithecus hungaricus 6. kb. 2 millió évvel ezelőttől kb. 10000 évvel ezelőttig: paleolitikum 7. kb. 300000 éve: a vértesszőlősi előember (Samu) 8. kb. 70000 éve: a mai ember (Homo sapiens sapiens) megjelenése* (Elterjedése: 30000éve) 9. kb. 10000 éve: a neolit forradalom (az élelemtermelés kezdetei*) 10. i. e. IV. ée. : az öntözéses gazdálkodás kezdetei, az első államok kialakulása (i. 3000 körül*) 11. i. 3000 – 2500k. : a sumer városállamok virágkora 12. i. III. : az Indus-völgyi civilizáció kialakulása 13. i. 2700 – 2200: az egyiptomi Óbirodalom 14. i. II. : a kínai civilizáció kezdetei 15. i. XVIII. sz. : az Óbabiloni Birodalom fénykora, Hammurápi uralkodása 16. i. 1550 – 1050: az egyiptomi Újbirodalom 17. i. XVI – XIII. : a mükénéi kor 18. i. XIII (- XII. ) sz. : az égei vándorlás*... 37. i. 287: Rómában eltörlik a népgyűlési határozatok szenátusi jóváhagyását* 38. i. 264 – 241: az első pun háború* 39. i. 218 – 201: a második pun háború* 40. i. 168: a püdnai csata, Makedónia döntő veresége Rómától* 41. i. : a római köztársaság válságának kezdete 42. i.
A Kikládok szigetein már kr. 3500 körül is éltek telepesek, és nem sokkal később már élénk tengeri kereskedelmet folytattak. A krétai mínoszi kultúra kr. 2000-re elérte Szantoríni térségét, és a továbbiakban ez határozta meg a sziget gazdasági és kulturális fejlődését. Amilyen szorosan kötődött egymáshoz Kréta és Szantoríni kultúrája és társadalma, legalább olyan szorosnak látszik az összefüggés pusztulásuk között is. A bronzkori, mindent elsöprő vulkánkitörést megelőző földmozgások, a kitörést kísérő jelenségek, Szantoríni lakosságát a sziget elhagyására kényszeríthették. A menekülők többsége később valószínűleg mégis elpusztult. A heves, robbanásos vulkánkitörés természeti csapások sorozatát váltotta ki. Nem csupán Szantoríni, hanem tágabb környezetének, a virágzó mínoszi kultúra településeinek a jórésze is megsemmisült. Az emberek úgy érezhették, hogy egyszerre támadtak rájuk az elemek: elsötétült az ég, megmozdult a föld és mindent elsöpört a hatalmas tengerár. Kréta is ekkor indult gyors hanyatlásnak.