Konzuli Szolgálat Magyarország 2007. december 21-től a schengeni térség teljes jogú tagja. Magyarországra is érvényesek a schengeni tagállamok által kibocsátott vízumok és tartózkodási engedélyek, és a magyar külképviseletek által kibocsátott egységes schengeni vízumok és a magyar hatóságok által kiállított tartózkodási engedélyek is érvényesek a teljes schengeni térségben. A schengeni államok körébe 2011. december 19-től 26 ország tartozik: az Európai Unió 27 tagja közül 22 ország (Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország), valamint Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein. (Az Európai Unió tagállamai közül 5 ország - Bulgária, Ciprus, Horvátország, Írország és Románia - ugyanakkor továbbra sem része a schengeni térségnek). A schengeni vízum- és beutazási szabályok csak a 90 napot meg nem haladó tartózkodásra vonatkoznak.
A hosszú távú, 90 napot meghaladó tartózkodás szabályait az egyes tagállamok saját nemzeti jogszabályai határozzák meg. Vízumkérelmezők figyelmébe Menü Nyitólap Utazásra nem javasolt országok és térségek Utazási tanácsok országonként Úti okmányokkal kapcsolatos tájékoztató Vízum beszerzése Regisztrálja külföldi utazását! Gyermekek külföldre utazása Vízummentes külföldre utazás Gyors tippek mielőtt útra kelne Online adatlap konzuli védelemhez Magyarország külképviseletei külföldön Külképviseletek Magyarországon Konzuli szolgálat külföldön Konzuli költségek | Ügyféltájékoztató Utazás Magyarországra Tájékoztató a Schengeni Információs Rendszerről (SIS II) Az uniós szintű Vízuminformációs Rendszer kiterjesztése (VIS) Lépjen velünk kapcsolatba! - Konzuli Szolgálat Budapesten Felülhitelesítés Navigáció Vissza az oldal tetejére Vissza a főoldalra Ugrás a teljes nézetre Honlaptérkép English Elérhetőség Regisztráció konzuli védelemhez Impresszum Konzinfo Utazom MobilApp
Konzuli Szolgálat 2009. május 21-én hatályba lépett a horvát Mezőgazdasági, Halászati és Vidékfejlesztési Minisztérium "Állati eredetű termékeket tartalmazó személyes küldemények behozatala feltételeiről szóló Szabályzata". A Szabályzat értelmében az Európai Unió tagállamainak állampolgárai Horvátországba szabadon hozhatnak be az Európai Unió tagállamainak területén gyártott, vagy onnan származó (pl. számlával igazolható) húst, hústermékeket és tej, tejtermékeket, személyenként legfeljebb 10 kg mennyiségben. Csecsemők részére tejpor, bébiétel és más külön szükségleteket kielégítő étel abban az esetben hozható be, ha azokat felbontás előtt nem szükséges hűtőben tárolni, illetve azok csomagolása sértetlen. Továbbá, friss, szárított, főtt, pácolt vagy füstölt hal, rák, homár abban az esetben hozható be, ha a friss hal hasürege el lett távolítva, és a halászati termékek mennyisége személyenként a 20 kilogrammot nem haladja meg. A mennyiség a Feröer-szigetekről vagy Izlandról származó halászati termékekre nem vonatkozik.
Annak ellenére, hogy a hús, hústermékek és tej, tejtermékek tekintetében a megengedett mennyiség meglehetősen nagy, bármilyen élelmiszert, italt, ajándéktárgyat személyenként összesen 1000 kuna (mintegy 35 ezer forint) értékben lehet vámmentesen bevinni. Tojás bevitele továbbra sem megengedett. A vámszabálysértések elkerülése érdekében, a fuvarozók minden esetben figyeljenek arra, hogy a teherszállításnál a vámzár ne legyen megsértve, a szállítmányt kísérő okmány minden esetben egyezzen a szállított áruval. A horvát törvények alapján (a vámhatóságok a német vámtörvényt és vám gyakorlatot alkalmazzák) a vámszabálysértésért minden esetben a gépkocsivezető (és kizárólag) a gépkocsivezető a felelős. Ügyeljenek a gépkocsivezetők arra is, hogy a horvát vámhivatal nem veszi figyelembe a CMR (nemzetközi teherszállítási konvenció) által biztosított lehetőségeket, miszerint a teherszállító és a fuvarozó nem köteles jelen lenni és megszámolni a rakományt, illetve a gépkocsivezető joga a CMR 18. pontjába beírni megjegyzését, hogy nem vett részt a rakodásnál!
2009. május 21-én hatályba lépett a horvát Mezőgazdasági, Halászati és Vidékfejlesztési Minisztérium "Állati eredetű termékeket tartalmazó személyes küldemények behozatala feltételeiről szóló Szabályzata". A Szabályzat értelmében az Európai Unió tagállamainak állampolgárai Horvátországba szabadon hozhatnak be az Európai Unió tagállamainak területén gyártott, vagy onnan származó (pl. számlával igazolható) húst, hústermékeket és tej, tejtermékeket, személyenként legfeljebb 10 kg mennyiségben. Csecsemők részére tejpor, bébiétel és más külön szükségleteket kielégítő étel abban az esetben hozható be, ha azokat felbontás előtt nem szükséges hűtőben tárolni, illetve azok csomagolása sértetlen. Továbbá, friss, szárított, főtt, pácolt vagy füstölt hal, rák, homár abban az esetben hozható be, ha a friss hal hasürege el lett távolítva, és a halászati termékek mennyisége személyenként a 20 kilogrammot nem haladja meg. A mennyiség a Feröer-szigetekről vagy Izlandról származó halászati termékekre nem vonatkozik.
A horvát vámtörvény szerint a gépkocsivezető felel a vámzár állapotáért, a sértetlenségéért, a kísérő okmányok tartalmáért, a rakomány mennyiségéért és az áru vámkezeléséért. A vámszabálysértésért 10, 000-től 1, 5 millió kunáig terjedő büntetést szabhatnak ki. A vámhivatalok csak munkanapokon tartanak nyitva (9. 00-tól 16. 00-ig) a vámudvar pedig csak 13. 00-ig vámkezel, így a gépkocsivezetőknek többnapos várakozással kell számolniuk. A külföldi állampolgárok külön formális eljárás nélkül bevihetnek különböző személyes tárgyakat, beleértve a speciális és sportfelszereléseket, amelyekre szükségük van a Horvátországban való tartózkodásuk során, pihenés, szórakozás, egészségmegőrzés, stb. céljából. Kulturális javak (ritka gyűjtemények, archeológiai leletek, képek, szobrok, régi könyvek, stb. ) csak a kulturális örökség védelmét ellátó és ebben illetékes hatóság engedélye alapján vihetők be az országba, illetve ki az országból. A horvát vámigazgatóság hivatalos honlapján szereplő gyógyszerek és kábítószerek Horvátországba történő behozatalával kapcsolatban a következőket kell tudni: Gyógyszerek utasforgalomban történő behozatalakor, amennyiben olyan kész gyógyszerkészítmények kerülnek bevitelre, amelyek más államokban forgalomba helyezhetők, a Horvát Köztársaságban viszont nem, természetes személyek saját szükségletre ezeket a gyógyszereket recept alapján hozhatják be legfeljebb egy hónapi adagban.
Túlerőltetés A csukló és a könyök fokozott igénybevétele is kiválthatja a zsibbadást és a fájdalmat. A megerőltetett kéz zsibbadása gyakran okoz panaszokat. Csuklófájdalom az ideg nyomása miatt A csuklóban haladó csontok és az itt futó ínszalagok által határolt területként található a csuklóalagút. Ebben a szűk csatornában a kézfej mozgatóizmait a csontokhoz rögzítő inak és a tenyért és az ujjakat beidegző medianus ideg halad. Ha ezeknek az inaknak és az idegnek a működését akadályozza valami, akkor kialakulhat a csuklófájdalom. Megerőltetett kéz kezelése - A 10 leghatékonyabb házi gyógymód az ízületi gyulladás kezelésére. Az alkar illetve a csukló túlzott erőltetésekor. Például testépítő edzéskor, vagy nagy súlyok rendszeres munkahelyi emelgetésekor. Az alkar, a csukló és az ujjak rendszeres, monoton használatakor. Például a számítógép billentyűzet és az egér túlzott, hosszadalmas használatakor az ínhüvely és az ízület begyullad. Begyulladhat a helytelen csuklótartással végzett számítógépezéskor is. Ugyanilyen gyulladást okozhat például a futószalagok mellett végzett munka. Vagy a zongorázás vagy bármilyen rendszeresen állandó mozdulatokkal végzett monoton egyéb mozgás is.
A keze, az ujjai vagy a lába zsibbad az ideg nyomódása miatt? A zsibbadás mellett gyengének is érzi zsibbadó végtagját? Mit jelent az alagút szindróma? Alagút szindrómák kézen és a kéz ujjain Kéztőalagút szindróma. Vagy inkább carpalis alagút? Lehetséges, hogy Ön carpalis alagút szindrómaként hallott már erről a kellemetlen kézzsibbadásról a csuklónál, a tenyér felőli oldalon. Csípő alagút szindróma alagút szindróma néven is ismert még a kéznek ez az ideg nyomása miatti zsibbadása. Az alagút szindrómák közül a carpalis alagút fordul elő a leggyakrabban. Körülbelül olyan gyakorisággal, mint az összes többi alagútra jellemző szindróma együttvéve. Fontos jellemzője még, hogy háromszor olyan gyakran alakul ki nőknél, mint férfiaknál. Ennek minden bizonnyal az lehet az oka, hogy a kisebb női kézen a kéztőalagút is szűkebb. A combnyak hamis ízületének kezelése, Hamis ízület (pszi-arthritis) - Homorú-domború lencse A combnyak kezelésének hamis ízülete. Ezért a 9 hajlító ín mellett még kevesebb hely jut a középidegnek, a nervus medianusnak. Megfigyelhető az is, hogy csípő alagút szindróma 40 éves kor felett jelentkezik csípő alagút szindróma fájdalom.
Egészen más gyakorlatokra van Önnek szüksége, ha pl. befagyott válla miatt nem tudja a válla fölé emelni a karját, és karja kötöttségét kell oldani, illetve a mozgásterjedelmét növelni, vagy pedig a porc kopása miatt a vállát alkotó izmokat érdemes megerősíteni ahhoz, hogy a megerősített, és nagyobb rugalmasságú vállizmok képesek legyenek csökkenteni a porcokra nehezedő nyomást. Súlyosabb sérülés, az izmok, illetve a szalagok szakadásakor műtétre is szükség lehet a fájdalom csökkentésére, illetve válla mozgásterjedelmének helyreállításához. A kimerítő edzés után jelentkező izomfájdalom okai közé leggyakrabban az izomláz és az izomgörcs tartoznak. Sokan panaszkodnak azonban arra, hogy a derékfájás, hátfájás, térdfájás és egyéb mozgásszervi fájdalmak miatt se kedvük, se erejük nincs ahhoz, hogy mozogjanak. Szimpatika főoldal - Megerőltetett kéz kezelése. Mi lehet a megoldás? Jót tesz-e a mozgás izomfájdalom esetén vagy inkább a teljes kímélet javasolt? Azok, akik rendszeresen sportolnak, pontosan ismerik azt az érzést, amikor az izom túlságos megerőltetése, a kelleténél intenzívebb edzés után fáj minden porcikájuk.
Sokszor azért nem kerül felismerésre, mert valamilyen súlyosabb betegség keresése van a vizsgálatok fájdalom és remegés a térd ízületeiben gerincsérv, agyi folyamatok A pontos diagnózis felállításához speciális vizsgálatok elvégzése is szükséges lehet: ENG - EMG azaz elektroneurográfia, illetve elektromiográfia. Kettőslátás, gyengeség, remegés, rossz közérzet:: Keresés - InforMed Orvosi és Életmód portál:: Az ENG vizsgálattal mérhető, hogy a perifériás idegek milyen sebességgel vezetik az ingerületet, ennek révén tisztázható, hogy a végtagban milyen magasságban károsodott az ideg Ultrahang - az idegtörzsek, idegpályák vizsgálata Röntgen vizsgálat is szükséges lehet a nyomódás okának tisztázása miatt például csontkinövés A tünetek észlelése után minél előbb érdemes neurológus szakorvoshoz fordulni, akár az első zsibbadásos vagy fájásos tünetek jelentkezése után. A később kialakuló tünetek elképzelhető, hogy már nem gyógyíthatók maradványtünetek nélkül. Mik az alagút szindrómát kiváltó okok?
A csukló és a könyök ízületeit különösen fontos tornáztatni, de lehetőleg szakember irányítása mellett. Ezen kívül, akinek túlterhelés miatt alakult ki a fájdalma, a későbbiekben érdemes az adott tevékenységben rendszeresen szüneteket tartania. Számítógépes munkánál pedig szinte elengedhetetlen az ergonomikus munkaállomás, ez esetben különösen a megfelelő kéz- és kartámasz.