Míg a plazmasejtek által termelt antitestek száma a gyors csökkenés után néhány hónappal stabilizálódott, így 6 és 12 hónappal a fertőzés után közel azonos mértékben voltak jelen, annál a 26 főnél, aki később valamilyen mRNS-oltásban is részesült, hirtelen ötvenszeresére nőtt a sejtes aktivitás. A mintákat a koronavírus több variánsán is ellenőrizték, ezek szerint a brit (B. 1. 7) és a dél-afrikai (B. 351) változat ellen negyvenszeres, míg a New York-i variánssal (B. 526) szemben húszszorosára nőtt a plazmasejtek semlegesítő aktivitása a vakcinázást követően. A humorális és T-sejtes immunitás dinamikája három BNT162b2 oltás után 80 év feletti felnőtteknél - Ppslending. Azt azonban ő is hozzátette, hogy a vakcinák önmagukban valószínűleg nem váltanak ki ilyen óriási mértékű sejtes immunitást, mivel az immunrendszer emlékezetét máshogyan alakítja a természetes fertőzés és az oltás. Ez azt jelentheti, hogy annak, aki nem kapta el a fertőzést, és aki átesett rajta, de nem oltatta be magát, a jövőben szüksége lehet emlékeztető oltásokra, míg a dupla védelmet szerzett emberek akár el is hagyhatják azokat.
Annál az öt alanynál, akitől nagyjából 11 hónappal a fertőzés után ismét mintát vettek, a csontvelőben található plazmasejtek szintje továbbra is stabil volt. A sejtes immunitás hossza azért is nagy kérdés, mert más ismert koronavírusok esetében már kiderült, hogy nem tart sokáig – ilyenek például a náthát vagy megfázást okozó koronavírusok. Azonban Scott Hensley, a Pennsylvaniai Egyetem immunológusa szerint az emberek nem azért fertőződnek meg újra és újra a náthát okozó koronavírusokkal, mert nem alakul ki a megfelelő immunitás, hanem azért, mert ezek a vírusok gyorsan mutálódnak, így a különböző variánsok ellen egy idő után már nem a B-sejtek sem tudják felvenni a harcot. B sejtes immunity. Így aztán adódik a kérdés, írja a portál, mi a helyzet a koronavírus variánsai elleni védelemmel. A New York-i Rockefeller Egyetem immunológusai erre is választ adtak az egyelőre tudományos lektorálás előtt álló, a bioRxiv preprint-szerverén közzétett tanulmányukban. A kutatók 63 olyan alanynál vizsgálták a B-sejtek aktivitását, akik legalább egy éve átestek a koronavírus-fertőzésen.
Ehhez közel 40 ezer olyan alany teszteredményeit követték, aki 2020 márciusa és 2021 januárja között végzett pozitív PCR-tesztet, majd később szerológiai teszteknek vetette alá magát. Az antitestek mennyisége három héttel az első pozitív PCR-teszt után csúcsosodott attól függetlenül, hogy melyik vírusfehérjét (nukleokapszid és tüskefehérje) mutatták ki a szerológiai tesztben, és nagyjából a 60. Meddig szólhat a védettség a Covid ellen? - Ezt mutatják friss kutatások - Napi.hu. napon már csak a csúcsérték felét észlelték a vérben, mielőtt hosszú, lassú csökkenésnek indult az antitestszint. Annál a körülbelül 90 százaléknyi alanynál, akiknél beindult az antitestek termelése, a 300 napos időszakot felölelő kutatás alatt végig ki tudták mutatni a koronavírussal szembeni ellenanyagot – a tüskefehérjét vizsgálva gyakorlatilag minden páciens vérében mutattak ki antitesteket a fertőzés után 10 hónappal. "További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megértsük, az antitestek mely típusai és milyen szintje jelent védettséget az újrafertőződés ellen. Az egyes antitestek hosszú távú jelenléte azonban biztató jel, miközben a pandémiából való biztonságos kiutat keressük, és az emlékeztető oltások időzítésén gondolkodunk" – írta közleményében Brian Caveney, a LabCorp Diagnostics elnöke.
Mivel a bukórécék teste mélyebben süllyed a vízbe (szélcsendben is szinte csak a hátuk látszik ki a vízből), táplálkozáskor pedig teljes testükkel a víz alá buknak, komolyabb fejtörést csak a többi úszórécétől való megkülönböztetése jelenti. Utóbbiak közül a kanalas réce tojójának lapátszerű, szinte ormótlan csőre, a csörgő réce és a böjti réce pedig mérete alapján kizárható. Nagyobb figyelmet érdemel a kendermagos réce, valamint a fütyülő réce és a nyílfarkú réce tojója. Fehérhátú fakopáncs – Hazánk legritkább harkályfaja | Agrotrend.hu. Ezeket röptében is viszonylag jól határozhatjuk, mivel a fütyülő réce felső szárnyfedői, illetve a kendermagos réce négyzet alakú fehér foltot alkotó karevezői (az úgynevezett szárnytükör) fehér színűek. A tőkés réce szárnyából a lilás szárnytükröt kívülről és belülről szegélyező keskeny fehér csík kivételével minden fajta fehér szín hiányzik. Ültében a fütyülő récét vörhenyesebb, homogénebb színe, valamint kerekded feje és kissé rövidebb, finomabb csőre alapján határozhatjuk. A kendermagos réce szárnytükre kis fehér foltként az összecsukott szárnyon is elővillan.
A cikk a Turista Magazin 2018. októberi számában jelent meg. Korábbi lapszámainkat ide kattintva érheted el. Forrás: