[4] A szőlőnövény részei (gyökérzet, tőke, vessző) [ szerkesztés] A szőlő gyökérzete mélyen hatol a talajba, ezért a tartós szárazságot is jól tűri. A gyökérzet nagy része általában a forgatás mélységében helyezkedik el, de egyes gyökérrészek sokkal mélyebbre jutnak a talajszerkezet függvényében. Magas talajvízszintű (alföldi) szőlőkben, gyakran csak 1-2 méterre lévő talajvízszintig, kötött talajon, vagy mélyrétegű homoktalajon – ha kőpad nem akadályozza – 12-13 méterig is lehatol. Oldalirányú gyökerek 6-8 méter távolságig is terjedhetnek. [5] A talajból kiemelkedő vaskos, fás szárrész a szőlőtőke. A tőkéből hajtanak ki a vesszők, melyeken levél, kacs, virágzat, majd termés fejlődik. Minden szőlőfürtön több szőlőszem található. Mindegyik szem egy-egy apró, zöld színű, illatos virág termőjéből fejlődik ki. A szőlőszem vékony, bőrszerű héján belül lédús gyümölcshús van. Ebben ülnek a magvak. Az ilyen termés a bogyótermés. A friss szőlőt gyümölcsként fogyasztjuk. Erre a legalkalmasabbak a szép, nagy szemű, ropogós húsú csemegeszőlők.
A szőlő tőkebetegségei #1 – Tünetek és járványtan - YouTube
hidegtűrő fajok Vitis amurensis – amuri szőlő Vitis amurensis – amuri szőlő [6] Vitis coignetiae – rozsdásszőrű szőlő (díszszőlő) [6] Vitis thunbergii egyéb fajok Vitis davidii (syn. : Vitis armata) – tüskés szőlő [6] Vitis flexuosa – bozontos szőlő [6] Vitis hexamera Vitis piasezkii Vitis retordii Vitis romanetii trópusokon is élő fajok Vitis blancoii Vitis lanata Földközi-tenger melléki (európai) fajok [ szerkesztés] A szőlőtermesztés és bortermelés számára legfontosabb fajok, alfajok és változatok tartoznak ide. Vitis vinifera (syn. : Vitis vinifera subsp. sativa) – bortermő szőlő (szőlő, kerti szőlő, európai szőlő) [6] Vitis vinifera var. antiquorum (syn. : Vitis antiquorum) – makkszőlő [6] Vitis vinifera cv. Apiifolia (syn. : Vitis laciniosa) – díszeslevelű szőlő [6] Vitis vinifera var. pontica (syn. : Vitis mediterranea, Vitis pontica) – csókaszőlő (cigányszőlő) [6] Vitis vinifera subsp. sylvestris (syn. : Vitis silvestris, Vitis sylvestris) – ligeti szőlő (erdei szőlő) [6] A szerkesztők által eddig be nem sorolt további fajok [ szerkesztés] Termésük [ szerkesztés] Minden szőlő gyümölcsei 6-300 szemből álló fürtökben rendeződnek el.
A szőlő élettani betegségei, szőlővírusok Címkék: szőlő szőlőművelés A szőlő élettani betegségeinek kiváltó okai a légköri- és a talajhatások. A légköri hatások közé sorolható az alacsony hőmérséklet (fagy), a magas hőmérséklet, az aszály, a vihar okozta károk, jégeső, villámcsapás, szélverés. A talajhatások alatt valamely tápanyag hiányát, túladagolását értjük, amelyek olyan élettani megbetegedéseket okozhatnak, melyek a termés hozamát és minőségét rontják. A legismertebb előidézett megbetegedés a fürtkocsánybénulás. Kártétele fajtától és termőhelytől függően nagyon változó. Első tünetei az érés kezdetén jelentkeznek. A fürttengelyen és a bogyókocsányon 1-2 mm-es kerek, besüppedő foltok jelentkeznek, melyek feketés, barna vagy sárgásbarna színűek. Később az egész kocsányt körülölelik a foltok, ami fokozatosan elvékonyodik, és életképtelenné válik. Ennek következményeként a bogyók, majd az egész fürt töppedni kezd, és végül elhal. A betegség magnéziumos talajtrágyázással előzhető meg és magnéziumos lombtrágyázással gyógyítható.
A keresés nem eredményezett találatot. Ennek az alábbi okai lehetnek: • elírtad a keresőszót - ellenőrizd a megadott kifejezést, mert a kereső csak olyan termékekre keres, amiben pontosan megtalálható(ak) az általad beírt kifejezés(ek); • a termék megnevezésében nem szerepel a keresőszó - próbáld meg kategória-szűkítéssel megkeresni a kívánt terméktípust; • túl sok keresési paramétert adtál meg - csökkentsd a szűrési feltételek számát; • a keresett termékből egy sincs jelenleg feltöltve a piactérre; • esetleg keress rá hasonló termékre.
Szőlő szavunk eredetéről [ szerkesztés] A Magyar etimológiai nagyszótár szerint szőlő szavunk ótörök eredetű, a csuvas sirla (bogyó) szóból származik. E mű szerint török eredetű bor szavunk is. [1] Alexandriai Hészükhiosz a trákok, trák–szkíták, avagy géták szavai között sorol fel egy görögösített, szőlő szavunkhoz hasonló alakú kifejezést: zelai (ζελαι). [2] Henricus Stephanus szókincstárában az említett kifejezés zilai (ζιλαι), zeila (ζειλα) alakban szerepel. [3] Cocks idézi a szóban forgó kifejezést, pontosabban egy görög mondatot, illetve egy Trákiában használt szkíta szókapcsolatot, melyben az említett szó felbukkan. Karnó dioti dieta dioti Karno dioti boro zelai Lénaika… (Κάρνω διότι διέτα διότι Κάρνω διότι βορό ζέλαι Ληναϊκά…) A boro zelai szókapcsolat első elemének alanyesete borosz (βορος), s jelentése a görögben torkos, falánk, a trák–szkíták nyelvében pedig sajtolt szőlő leve. A második elem, zelai (ζελαι) tartalma Hészükhiosz szerint bor. A görögös boro zelai szókapcsolat értelme eszerint sajtolt szőlő leve bor, magyarán szőlőbor.
Lejárt a biztonsági időkorlát. Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges. A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Internist near you Alsónemesapáti, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonboglár, Balatonkeresztúr, Balatonszentgyörgy, Bocfölde, Bucsuszentlászló, Buzsák, Felsőrajk, Fonyód, Galambok, Gellénháza, Gógánfa, Halimba, Hévíz, Kapolcs, Köveskál, Látrány, Magyarszerdahely, Marcali, Miháld, Nagykapornak, Nemesgulács, Nikla, Nyirád, Sármellék, Sümeg, Szentpéterúr, Szőlősgyörök, Tapolca, Vonyarcvashegy, Zalaegerszeg, Zalakaros, Zalaszántó, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalaszentmihály Internist in other countries Czech Republic, Moldova