Dr. Csonka Andrea Általános orvosi diplomámat 2009-ben "summa cum laude" minősítéssel szereztem az Újvidéki Orvostudományi Egyetemen. Végzésem óta a Szegedi Tudományegyetem Szülészet és Nőgyógyászati Klinikáján dolgozom, jelenleg mint klinikai szakorvos. 2019-ben szülészet nőgyógyászatból tettem szakvizsgát, kiváló minősitéssel. 2016-ban felvételt nyertem a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Interdiszciplináris Tudományok Doktori Iskolájába ahol jelenleg Ph. D. tanulmányaimat folytatom. Angol, szerb-horvát nyelvismerettel rendelkezem, mindkettőből államilag elismert nemzetközi nyelvvizsgával. A betegellátás és kutatás mellett több mint 10 éve részt veszek a klinika graduális elméleti és gyakorlati oktatásában is. Betegellátó tevékenységem során mind járó-, mind fekvőbetegek szülészeti és nőgyógyászati kórképek differenciál diagnosztikájával és ellátásával foglalkozom. Pácienseim 2018-ban Az év nőgyógyásza díjra és a Szent-Györgyi Albert orvosi díjra jelöltek. Medicenter szeged árak 2. Tagja vagyok a Magyar Orvosi Kamarának, a Magyar Menopausa társaságnak, a Magyar Nőorvos társaságnak és a Magyar Szülészeti Nőgyógyászati Ultrahang Társaságnak.
A nőgyógyászat a női nemi szervek betegségeinek felismerésével és kezelésével foglalkozik. A nőgyógyászati vizsgálat összetett: a kórelőzmény felvétele, a fizikális vizsgálat és a hüvely eszközzel történő feltárása ( kolposzkópia), valamint a hüvelyi ultrahang vizsgálat mellett citológiai mintavételt is végzünk. Az úgynevezett PAP-teszt (más néven Papanicolau rendszer vagy P-rendszer) a méhnyak felszínéről levált sejtek mikroszkópos vizsgálata, mely a korai méhnyakrák, valamint a rákmegelőző állapotok felismerését teszi lehetővé. Az eljárást sejtkenet vizsgálat, méhnyak citológia, illetve citológiai vizsgálat néven is szokták említeni. Kérjen időpontot! Szegedi medicenter árai, vélemény? (2545283. kérdés). Kollégáink minden kérdésre választ adnak! Hogyan történik a méhnyak szűrés? A páciens az alsónemű levételét követően háton fekve, ellazított pozitúrában, felhúzott lábakkal kényelmesen elhelyezkedik a vizsgálati székben. A hüvely feltárását követően a méhszáj felszínéről, valamint a nyakcsatorna kezdeti szakaszáról a nőgyógyász szakorvos a sejtvételi eszköz (citológiai mintavevő kefe) segítségével váladék mintát (kenetet) vesz, melyet egy tárgylemezre visz fel.
Fodor Sándor pszichológus Szeged magamról Immáron több mint tizenöt éve szakorvosok társaságában dolgozom a magánrendelőimben: mind felnőttek, mind gyerekek, mind serdülők esetén jelentkező nehézségekkel foglalkozom. Ezek a problémák lehetnek depresszió, szorongás, pánik, önértékelési nehézségek, szexuális problémák. Gyerekek kapcsán szobatisztaság, agresszió, dadogás, beilleszkedési zavarok stb. A serdülők vonatkozásában fellépő nehézségek, mint pl:, csavargás, hazudozás, lopás, vagy éppen maximalizmus, görcsös tanulás, stb. Andrológiai szakrendelés (Urológia) Szeged - 1 rendelő kínálata - Doklist.com. Egyéni-, pár- és családi konzultációkat tartok, illetve relaxációs- és önismereti csoportokat vezetek. Szegeden és Makón tudok a rendelkezésére állni. Nincs ember, aki ha a felhőtlen éjszakai égboltra tekint, meg ne kérdezné önmagától, mi a rendeltetése a csillogó égitesteknek, és mi az, ami a világmindenség rendjét megszabja. Nincs ember, aki meg ne kérdezte már, mi az élet értelme. A titok, a tudás ott rejlik bennünk. Az alázat az igazi tudás és az igaz megismerés kapuja.
A legtöbb esetben az alábbi forgatókönyv játszódott le: a szerb csapatok a falu vagy város elfoglalása után összeszedtek egy nagyobb létszámú magyar csoportot (ebbe a tanító és a pap mindig belekerült), amelyet még aznap likvidáltak (agyonvertek vagy lelőttek), majd az áldozatokat jeltelen tömegsírba temették. A kivégzettekről a legritkább esetben készültek hivatalos vagy félhivatalos jegyzőkönyvek. Ezért erősen megkérdőjelezhető A. Sajti Enikő azon állítása, hogy a szerb levéltári források megnyitása után tömegesen kerülnek elő pontos listák a kivégzett magyarokról. Mivel ilyenek 1944-45-ben nem készültek, ezért elő se kerülhetnek. Anyakönyvi kivonatok? Szemtanúk? A. Sajti Enikő | Szeged Ma. A témával elmélyülten és tisztességesen foglalkozó magyar írók és történészek közül sokan (Cirkl Zsuzsanna, Cseres Tibor, Forró Lajos, Matuska Márton, Mojzes Antal, Papp Imre, Szloboda János, Telki Júlia stb. ) azt a módszertani megközelítést választották, hogy sorra járják a délvidéki magyar településeket, és anyakönyvi kivonatok és/vagy keresztlevelek, továbbá az életben maradtak emlékei alapján összeállítják egy-egy település kivégzettjeinek listáját.
A. Sajti Enikő - Bűntudat és győztes fölény Egy évtized írásait gyűjtöttem össze ebben a kötetben, Az olvasó olyan kérdésekkel találkozik a könyv lapjain, mint a jugoszláv és a magyar állam délvidéki berendezkedésének kérdése, az elcsatolások magyarokra és szerbekre gyakorolt hatása, de korábbi munkáimhoz képest markánsabban vannak jelen a délvidéki magyarok társadalomtörténetének problémái és az ellenük elkövetett 1944/45-ös partizán megtorlások, a "még hidegebb napok" is. A sakti enikő 7. A könyvben külön tematikus egységet képeznek az általam "bűntudat és győztes fölény" dichotómiájával leírt, második világháború utáni magyar-jugoszláv kapcsolatok, s nem véletlen, hogy a kötetnek is ezt a címet adtam. Több tanulmány szól a másik démonizálásról, a hódítók gőgjéről, az ellenség közösségi tudatának, etikai emlékezetének, értékrendjének, tárgyi és elemi kultúrájának pusztításáról, a délvidéki magyarok és szerbek megalázásáról, sőt halomra gyilkolásáról. Írás közben az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy képes vagyok-e, sőt egyáltalán lehetséges-e semleges, érzelmi elfogultság nélkül ezekről a témákról írni.
Mégis, Tito főműve, Jugoszlávia ma romokban hever, a kínai birodalom pedig erősebb mint valaha. " (A. Sajti Enikő) A. A sakti enikő 2020. Sajti Enikő - Impériumváltások, revízió és kisebbség A szerző a magyar történetírásban elsőként, eredeti források alapján, monografikusan tárgyalja a délvidéki magyarság történetét 1918 és 1947 között és e korszakot jellemző három impériumváltást: azt a periódust, amikor a délvidéki magyarok történelmük során először 1918-ban kerültek kisebbségi sorba, majd 1941-ben ismét visszakerültek az anyaországhoz, hogy aztán 1944 végén újabb impériumváltást éljenek át, amelyet az 1947-es békeszerződés szentesített. A szerző bemutatja, hogy mi határozta meg egy-egy időszakban a délvidéki magyarság nemzeti identitását, önmegőrzésének és szervezkedésének lehetőségeit, mi befolyásolta gazdasági, társadalmi, kulturális állapotát és mi határozta meg a kisebbségi lét sokszor nagyon is kemény korlátait. A szerző azért, hogy elkerülje a kisebbség történetírás hagyományos buktatóit a sérelmi attitűdöt, a hungarocentrizmust, és a pusztán politikatörténeti megközelítést az egykor félmilliós délvidéki magyar kisebbség 1918-1947 közötti történetének egyediségét tágabb belpolitikai és külpolitikai folyamatok részeként mutatja be.