Az őszi este gyorsan magára rántja sötétedő leplét, s figyelmeztetnek barátaim, hogy ki kell mennünk az épületből, ha látni szeretnénk korunk egyik nagy újdonságán, a 3D technikán alapuló vetítést az épület falán. Elhelyezkedünk a kastéllyal szemben kialakított téren, a fázósabbak a fűtött sátrakban, s megnézzük, hogyan is látja egy kreatív művész a kastély álmát. A vetítés első felében nagyon meghatódom, ahogyan végignézem a fenséges építészeti struktúra megtervezését, felépítését, virágzását, romba dőlését és újjászületését. A tervező egyszerű vonalaiból felépül az épület, az építtető álma, amely szellemiségében az ókori épületek csodás oszlopos csarnokait idézi. Fényárban úszva, az elmaradhatatlan kísértetekkel éli életét 1810-től. Békés megyei kastélyok. Szemtanúja minden éjjel a Föld mozgásának, amikor a csillagokra tekint a sötét puszta közepén, szemtanúja a park fái és növényei megerősödésének, s a magyar történelem viharos XIX-XX. századi évtizedeinek. Legszebb, s egyben legutolsó emléke is talán az, amikor az építtető kézdi-Vásárhelyi Vásárhelyi János ükunokája Vásárhelyi Veronika feleségül megy Kállay Miklós miniszterelnök fiához Kállay Kristófhoz.
Ami a kastélyból megmaradt, az a kis szökőkút medencéje, mellette a több mint kétszáz éves tölgyfa, s a kalapos-halom, melyre hajdan hintóval lehetett felhajtani. E kunhalom a család kriptáját rejtette magában. Bár a falainak egy része még áll, mégis a teljes pusztulás felé hajlik a sorsa a megye legfiatalabb kastélyának, a pósteleki Wenckheim-Széchenyi kastélynak is. Az 1906-1909 között épült, 72 szobás neobarokk épület hatalmas parkjában uszoda, csónakázó tó s negyvenezer tőt számláló rózsakert is volt. Már látogatható a felújított Wenckheim-kastély Szabadkígyóson. A plüss tapétákkal bevont, különböző színű szobákban még a kandalló is az uralkodó árnyalatot viselte, ám a külsejét s a belső kialakítását tekintve is gyönyörű épületből a II. világháborút követően mindent elraboltak, ami mozdítható volt, amit pedig nem tudtak magukkal vinni, azt felgyújtották. Az égésnyomok ma is ott láthatók a romjaiban is impozáns kastély falain. A fontos országos és megyei pozíciókat betöltő tulajdonosa, gróf Széchenyi Antal az épülettől egy kilométerre lévő kunhalomban alussza örök álmát.
Békéscsaba Beliczay kúria A békéscsabai klasszicista stílusú Beliczay-kúriát az 1840-es években építették. 5600 Békéscsaba, Gyulai út 2. Telefonszám: +36-66/523-800 Gerlai Wenckheim kastély Wenckheim Károly a 37 szobás kastélyt Ybl Miklóssal terveztette, amely 1860-ra készült el. Az épület a romantikus historizmus jegyeit viseli magán. NEM LÁTOGATHATÓ, csak kívülről tekinthető meg. Békéscsaba – Póstelek Széchenyi-Wenckheim kastélyrom A kastély 1906. és 1909. Kastély - Békés. között épült, neobarokk stílusban, Siedek Viktor tervei alapján. A kastélyt a tulajdonos Széchenyi-Wenckheim család 1944-ben hagyta el. Jelenleg az épület pincéje és felmenő falazatának egy része található meg. A kastélyrom parkja csodálatosan rendezett és látogatható. 5600 Békéscsaba-Póstelek Telefon:+36 - 70 - 6363- 001 E-mail: Bélmegyer Vadászkastély Múlt: A Bélmegyeri Vadászkastélyt a Kárász család építtette az 1850-es években, romantikus-eklektikus stílusban, eredetileg is vadászati céllal. Jelen: Az épület jelenleg műemléki védettség alatt áll, s 13 szállodai szobával és rendezvénytermekkel, remek vadételekkel várja vendégeit.
Glázer Tamás a műsorban hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram a felújított műemlék épületek turisztikai hasznosítására fókuszál. Hozzátette: úgy terveztük ezeket az interaktív kiállításokat, amelyek élményt adnak, hogy nem érzi magát a látogató múzeumban. Fontos szempont az is, hogy valós keresletre épülnek. A kastélyt természetesen nemcsak a kiállításra érkező látogatók csodálhatják meg, hanem mindenki, aki bármilyen programra érkezik. Filmforgatások, esküvők, céges rendezvények helyszíne lehet az épület és csodálatos parkja is. A Wenckheim-kastélyban különböző élményelemeket is kialakítanak: az úgynevezett napfényes műteremben különféle korabeli háttérrel, jelmezekben fényképezkedhetnek a látogatók, akik egy VR-szemüveg segítségével a kastély feletti repülés élményét is átélhetik. Szakemberek évente negyvenezer látogatót várnak a megújult kastélyba.
Daniel Goleman Született 1946. március 7. (76 éves) [1] Stockton [2] Állampolgársága amerikai Foglalkozása kutató pszichológus újságíró író Iskolái Harvard Egyetem Amherst Főiskola weboldal IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Daniel Goleman témájú médiaállományokat. Daniel Goleman ( Stockton, Kalifornia, 1946. március 7. –) amerikai pszichológus, tudományos újságíró, az érzelmi és társas intelligencia kutatója, a Tudat és Élet intézet testületének tagja. [3] Élete [ szerkesztés] Daniel Goleman a kaliforniai Stocktonban született 1946-ban. Az Amherst College-ban kitűnő minősítéssel végzett, majd a Harvard Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol klinikai pszichológusként diplomázott. Az egyetemen találkozott David McClelland pszichológia professzorral, és az ő ösztönzésére kezdett el az érzelmi intelligenciával foglalkozni. Daniel Goleman és elmélete az érzelmi intelligenciáról - Egészség - 2022. A Ford Alapítvány jóvoltából részt vehetett egy klinikai pszichológiai programban, melynek keretében az emberi elmét antropológiai, szociológiai és pszichológiai szempontból tanulmányozta.
↓↓↓ A letöltési link a könyvajánló után található ↓↓↓ Könyvajánló: Több mint tíz évvel az Érzelmi intelligencia megírását követően Daniel Goleman egy újabb forradalmi jelentőségű könyvvel állt elő. A legfrissebb tudományos és gyakorlati példák sorával érzékelteti, hogy a verbális és logikai készségek mellett mekkora jelentősége van az érzelmi és társas intelligenciának nem csupán társas kapcsolataink, hanem harmonikus érzelmi, lelki fejlődésünk, sőt még anyagi érvényesülésünk szempontjából is. Szociálpszichológiai és idegtudományi iskolák bemutatásával vezet be az emberi agy működésének rejtelmeibe s abba a gyökeresen új szemléletbe, hogy az emberi agy működése nem csupán az agykérgen belül, hanem két agy között végbemenő folyamatokban is vizsgálható. Több fejezet foglalkozik a gének és kulturális mémek szerepével, vagyis az emberi kapcsolatok biológiai és társadalmi természetével. A társas intelligencia olyan készség, ami a látáshoz, halláshoz és mozgáshoz hasonlóan megkönnyíti az élet fizikai, gazdasági, társadalmi dzsungelében való fennmaradást, eligazodást.
Meghatározza-e az IQ-nk a sorsunkat? Korántsem annyira, mint hinnénk. A kötet bemutatja, mely tényezőkön múlik, ha magas IQ-val bíró emberek csúfos kudarcot vallanak, a szerényebb adottságúak ezzel szemben meglepő sikereket aratnak. E tényezőből rajzolódik ki egy másfajta okosság, amit a szerző érzelmi intelligenciának nevez, s amibe beletartozik az önismeret, az önuralom, a kitartás, a beleérző képesség a társas kapcsolatokban való jártasság. Az állja meg kiválóan a helyét a való életben, aki mindennek nincsen híjával. De nincs veszve semmi! Az érzelmi intelligencia fejleszthető. Mutasd tovább