Nagyon akartam szeretni, egyáltalán nem volt célom bántani, de a Post Mortem mindent megtett azért, hogy ízekre szedjék. Valahol mégis örülök, hogy készült végre egy klasszikus, mozifilmes horror hazánkban, és szeretném, ha még lennének társai, csak kicsit több odaadással, nagyobb szívvel, az itt említett hibákból tanulva veselkedjenek neki a kedves filmesek. Jöhet még több film, sorozat, könyv, képregény? Katt ide!
Erre jó példa, amikor Live és Odd azon röhögcsélnek, hogy milyen kőkemény rockszámot tettek volna be a lejátszóba, ha odáig fajul a dolog, hogy a férfi húgát tényleg el kell temetni. A színészi játékokkal egyébként nincsen semmi probléma, korrektek, senki nem emelkedik ki a többiek közül, de olyan sincs szerencsére, aki lehúzná az összképet. A Netflix új norvég sorozata ráadásul lightosan adagolja a horrort, így annak ellenére, hogy néha erőszakosabb, nem kell attól tartani, hogy az ijesztgetős jelenetektől bárkinek felmenne a vérnyomása. Inkább egy komolyan vehető horrorparódiáról van itt szó, hangulatos norvég háttérrel, jó humorral, viszont helyenként kiborító és tényleg váratlan fordulatokkal. Értékelés: A Post Mortem: A halottak nélküli város nagyon kilóg a vámpíros horrorsorozatok közül, és a váratlanul realista ábrázolás, a jó poénok és a korrekt színészi játékok miatt pedig kijelenthető, hogy a norvégok újabb zsánerben tettek le valami olyat az asztalra, amibe megéri belenézni.
Most, mikor korunk háborúját vívjuk a koronavírus-járvánnyal, Bergendy Péter akaratlanul is egy olyan filmet készített a Post Mortemmel, amely reflektál az elmúlt másfél év feldolgozhatatlan veszteségeire és értelmetlen halálaira. Fotó: InterCom / A terv nyilván nem ez volt, de mivel a bemutató egy évet csúszott a pandémia miatt, a téma és az időzítés tökéletes összhangra lelt. A Post Mortem 1918-ban játszódik, az I. világháború végén, amikor fiatal férfiak százezrei maradtak örökre a távoli a harcmezőkön, és még a spanyolnátha is végigsöpört a világon, tovább tizedelve az emberiséget. A halál hétköznapibb jelenséggé vált az életnél, a félelem legyűrte a reményt. A film elején egy harcmezőn találjuk magunkat, amit Bergendy és csapata olyan kifogástalanul festett vászonra, hogy elakadó lélegzettel, a pislogást minimalizálva próbálom felfogni a látottakat, nehogy akár egy képkockáról is lemaradjak. A látvány világszínvonal, a hangulat örvényként szippantja be a figyelmet. A háború káoszföldjén bombák robbannak, az egyiknek a szele csaknem halálba taszítja Tomást (Klem Viktor).
Bergendy Péter kísértethorrorja remek alapötletre építkezik, és egy ideig úgy tűnik, hogy működik is a recept. Idővel azonban kiütközik, hogy a film készítői valójában nem mozognak otthonosan a zsánerben. Egy vígjáték ( Állítsátok meg Terézanyut! ) és két történelmi thriller ( A vizsga, Trezor) után Bergendy Péter a kísértethorrorban is kipróbálta magát. Merész és szimpatikus vállalás, hogy az utóbbi években rendezőink egyre többször mozdulnak ki komfortzónájukból, hogy vágják fejszéjüket olyan – külföldön és itthon is népszerű – zsánerekbe, amelyekbe hazánkban korábban senki. Tavaly megjelent többek között az első magyar heistfilm, a Pesti balhé vagy a Kutyaszorítóban által inspirált Patthelyzet. Ahogy a júliusban bemutatott svéd horror, a Valaki a túloldalon kapcsán megjegyeztük, a horror műfajában nem könnyű újat mutatni, éppen ezért nagy kérdés volt, hogy mire lesz képes az első magyar kísértetfilm. Az Oscar-díjra nevezett, nyolcszázhatvanhatmillió forintos költségvetésből készült Post Mortem et negyvenegy nap alatt forgatták le, október végén pedig megérkezett a magyar mozikba is.
A Post Mortem című film több szempontból is igen ígéretes alkotásnak tűnt az előzetesek alapján. Nem csupán azért, mert a magyar filmművészet történetében nem igazán találni valamire való horrort (talán csak Lichter Péter ambienthorrorja, a Fagyott május juthat eszünkbe, de azért is, mert az elmúlt években újra nemzetközi szinten is reneszánszát élő folk horror irányzat első magyar próbálkozását várhatta a hazai közönség. Sőt, a fotográfiáért vagy a fotótörténetért rajongóknak külön izgalmat okozhatott, hogy a film során a képalkotás, illetve a fényképészet milyen kapcsolatba kerül majd a kísértetekkel és a túlvilággal, esetleg a szereplőket egyre inkább marionettbábuként rángató tudatalattijukkal – ahogyan ez a műfaj szórakoztató felszíne alatt mindig történni szokott. Fájdalom, hogy a kifejezetten megkapó alapszituáció ellenére se a fotó, se a psziché, se a népi kultúra témáival sem tudott érdemben mit kezdeni a rendező, Bergendy Péter, aki látványosan nincsen tisztában azzal, hogy hol tart a horror műfaja 2021-ben.
Posztmortem fotográfiának hívjuk azt a gyakorlatot, amelynek során egy nemrégiben elhunyt személyről készítenek portrét. Napjainkban ez főleg a rendőrségi munkát vagy az orvosi kórtant segítő eljárás, de maga a halottak vizuális megörökítése hosszú tradícióra tekint vissza, ám jelen esetben nem szükséges a torinói lepelig visszamennünk az időben. A tizenkilencedik század közepén a fényképészet vette át a festett gyászportrék szerepét, melyek olyan, a kora újkorban, főleg a protestantizmus elterjedésével egyidőben divatossá váló képek voltak, melyek a haldoklót vagy a halottat ábrázolták kifejezetten azzal a céllal, hogy azok gyászobjektumként tudjanak működni az elhunyt családjának részére. Ez a film felütése is: az első világháborút megjárt Tomás a spanyolnáthát éppen leküzdő magyar faluvilágban kezd bele a halottak fényképezésébe, mivel erre széles körű kereslet mutatkozik a kiürült, gyászoló faluban. (Ne felejtsük a korban a fotográfia relatív újdonságát és a vizualitást némiképpen demokratizáló jellegét! )
Az augusztus 20-i ünnepségek, illetve az útlezárások miatt jelentősen módosul a budapesti közösségi közlekedés menetrendje, egyes változások már pénteken életbe lépnek - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az MTI-vel. A Magyar Ízek Utcája gasztronómiai esemény, valamint a várkert bazárbeli családi programok miatt péntek hajnaltól 21-én hajnalig lezárják a Lánchíd utcát és a környező útszakaszokat, emiatt a 19-es és a 41-es villamos bár menetrend szerinti végállomásai között, de a Margit híd, budai hídfő és a Rudas Gyógyfürdő között a 17-es és az 56A villamos vonalára terelve szállítja az utasokat. Augusztus 20 - Változik a BKK-járatok menetrendje - webbulvar.hu. A 105-ös busz pénteken és szombaton egész nap, vasárnap pedig időszakosan a Lánchíd helyett az Erzsébet hídon át közlekedik. Vasárnap a tűzijáték előtt és után a BKK sűríti az 5-ös, szentendre i HÉV, valamint mind a négy metróvonalon a járatok követési idejét, a nagy tömeg miatt azonban rövid időre lezárhatják a Vörösmarty téri, a Deák téri, a Kossuth téri és a Batthyány téri állomást.
A légi és a vízi parádé, valamint a tűzijáték miatt szombat este 10 órától vasárnap este fél 11-ig, majd az éjszaka később is több órára a pesti alsó rakpartot is lezárták a Margit hídtól a Havas utcáig. A budai alsó rakparton az Üstökös utcától a Lágymányosi hídig vasárnap reggel 7 órától késő estig, majd szintén hétfőre virradó éjszaka lesz lezárás. A lezárások számos tömegközlekedési járat menetrendjét is érintik.
A jelenkor bizonytalanságai ihlették napjaink egyik legnépszerűbb rockzenekara, a Muse új stúdióalbumát, amely augusztus 26-án jelenik meg. A lemez előfutára a most közzétett dal, a Compliance. Az idei soproni Telekom VOLT Fesztivál egyik főzenekaraként koncertet adó brit Muse kilencedik albumának címe Will of the People. A felvételek Los Angelesben és Londonban zajlottak - közölte az anyag magyarországi forgalmazója, a Magneoton/Warner az MTI-vel. Augusztus 20. - Változik a BKK egyes járatainak menetrendje - Szentendrei Médiaközpont. "Az albumot a világban növekvő bizonytalanság és instabilitás ihlette. A világjárvány, az új európai háborúk, a hatalmas tiltakozások és zavargások, a felkelés kísérlete, a nyugati demokrácia hullámzása és növekvő tekintélyuralmi rendszere, a futótüzek és a természeti katasztrófák, valamint a globális rend felbomlásának gondolata mind helyet kapott az anyagon" - idézte Matt Bellamy-t, a Muse frontemberét a kommüniké. A lemezen a glam rock, az elektronikus szövetek, a kemény gitárriffek és a progresszív elemek egyaránt jelen vannak, hűen a mindig is sokszínű Muse-hangzáshoz.