A kéj lecsapó mennykövénél Amit láttam, nem volt mennyország, - Uram, mutasd meg újra orcád; Tévedtem, ennyi az egész. Tévedtem - bűnt miért hazudjak? Mellet ki ver, kezet ki tördel? Én ebben a büzhödt gödörben Téged kerestelek, tudod jól. Kinek Legelső Látomása Nyíló gyermekszememben égett: A pokol fenekén is téged, Nem ezt a hitvány ördögöt. Én azt hittem, veled csatázom, Mint egykor Jákob a hegyen: Én vagy te - ámen, úgy legyen! Akárki győz, győzött az isten. Én ezt a bordélyházi lármát Ezer sivító torkon át Mint égbezengő orgonát Hallgattam tátott, mafla szájjal. Amivel az ördög kinált, Ezért ittam a trágyaléből És a boszorkányok öléből, Mint aki szentelt bort iszik. Tűrtem, hogy tátott számba köpjön S könnyes szemembe, a pimasz, De most egy áruló grimasz Az álarcot letépte róla. Hát ez volt, aki nyársrahúzott, Eremből ugró vért eresztett?! És én mint mennyei keresztet Cipeltem őt a hátamon! Az alvilag mélyén . Megállj csak - hát ez nem te voltál? Hová jutottam, istenem! Hisz őket én nem ismerem, Nem ér a játszma - kezdjük újra!
Sötét kietlen éj, az ég csillagtalan, A holt világ felett vad vész üvölt, rohan; Mint egy őrült szellem, mely felriad s kinek Nincs teste, mégis oly borzalmas, oly hideg. A falvak házai megannyi sírhalom, Mely hóval fedve van s nincs a szomszédba nyom; Itt-ott fa áll, mint egy virasztó remete, Kinek az ég felé nyulik száraz keze. Üvölt, üvölt a vész a szörnyü éjjelen, Pusztít, ijeszt, ahol dühével elmegyen; A veres erdőnek tájéki rengenek, Mint egy elkárhozott, nyög, zug a rengeteg. Alvilág az Aranyéletben: fikció vs. valóság : HunNews. Körűl a láthatár sötét, mint a korom; Fagy s álom vész erőt a fáradt vándoron, Kit a vihar s az éj utjában meglepett, Csupán a hit tart még szivénél meleget. A veres erdőben két szomszéd sziklaszál, S egyiknek tetején magas feszűlet áll. E két orom felett találkozik vala A gonosz lélekkel az Urnak angyala. Egyik szelíd alak s mint a galamb fehér, Másik vad és sötét, minő a denevér; A jó angyal megállt az egyik tető felett, A rosz lélek szinte mellé ereszkedett. De mint az orvmadár, ha rejtett tőrbe csap, Vijjogva felriad egy percnél hamarabb; Kinek a szent kereszt nagy borzalmára van: A szomszéd kőszálon űl meg magánosan.
Ötven asszony, alabastrom testtel, ébenszínű hajjal érzőn, mégis öntudatlan öntögetve szakadatlan félig értett dalra kel, ötven kárhozott bús asszony felvilágból lehozott és lelkeikbe visszajáró félig értett félemléket fojtott hangon énekel: »Meggyilkoltuk férjeinket, ötven daliás nagy férfit és szerettünk, csak szerettünk, Isten tudja, kit szerettünk, vágykancsóból merítettünk, merítettünk, űrítettünk, fenn a zöldvilágu földön, az aranyos nap alatt - »Régi szavak járnak vissza elsötétült lelkeinkbe, mint sötétben nagy szobákba utcáról behullott fények; mit jelentenek? hiába próbálunk rá emlékezni; mit jelent az, hogy: szeretni? mit: kívánni? és ölelni? a homályban mindhiába kérdezzük az árnyakat. Cservena hora – Wikiforrás. »Csak daloljunk: Meggyilkoltuk - s emlékezzünk: férjeinket csak daloljunk, bár nem értjük, és merítsünk és ürítsünk; úgy sem tudjuk abbahagyni; és daloljunk, bár nem értjük, mert különben némaság van, és a némaság oly félős! néma, rengeteg sötétség: a sötétség nem beszél - « Igy dalolt az ötven asszony, ötven kárhozott bús asszony, egymáshoz mind oly hasonló ébenfürtü, alabastrom testü ötven testvérasszony így dalolt a Léthe-réten, lélekfák közt, mákvirág közt, óriási amphorák közt, Léthe mellett, hol a szél lenn a csöndes alvilágban, szellőtlen bús alvilágban alszik asphodelos-ágyban, mélyen alszik, nem beszél.
A 19. század eszméi: liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus. Az egységes Németország létrejötte és nagyhatalommá válása. A szövetségi rendszerek kialakulása. Gyarmatok és gyarmattartók a 19. század közepétől az első világháborúig. Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés), néhány találmánya és a gyáripar kezdetei. Az ipari forradalmak társadalmi hatásai (demográfia, életmód, nők helyzete). A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk - Érettségid.hu. A nemzeti eszme a reformkorban. A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények. A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei. Népek, nemzetiségek (pl. :németek, zsidók, szlávok) szerepe a forradalom és szabadságharc eseményeiben. A kiegyezéshez vezető út. A kiegyezés tartalma és értékelése. A polgári állam kiépülése Magyarországon (közigazgatás, közegészségügy, iskolahálózat).
Feloszlatták a szakszakszervezeteket és a munkásságot náci irányítás alatt álló munkafrontba szervezték. Bevezették a munkaszolgálatot, melynek keretében az emberek milliói lényegében ingyen dolgoztak az utakon és a katonai építkezéseken. Új agrártörvényt vezettek be, aminek lényege a paraszti gazdaság elaprózódását akadályozó új öröklési jog volt (, de meghagyta a nagybirtokokat). Eközben ellentétek bontakoztak ki a párton belül. Fasizmus jellemzői tétel pdf. A meghirdetett "nemzeti forradalom" semmi változást nem hozott a kispolgári tömegeknek, ezért az SA (a nácik félkatonai szervezete) legénysége a szociális ígéretek valóra váltását követelte, ezt azonban csak a monopol tőke és a hadsereg rovására lehetett volna teljesíteni, ez pedig távol állt Hitler terveitől 1934. június 30., "hosszú kések éjszakája": vérfürdő az SA vezetői körében. Az SA helyét az SS (védőosztag) töltötte be ezentúl. A párton belüli kispolgári ellenzék szétzúzása szorosabbra fűzte a pártvezetés, a monopoltőke és a hadsereg szövetségét. '34-ben, Hindenburg halála után Hitler saját kezében egyesítette az államfői, a kancellári és a pártvezéri hatalmat, '38 után ő volt a hadsereg főparancsnoka is.
Tudta, hogy vezéri tekintélye megőrzésének egyik legfontosabb feltétele a szociális ígéretek megvalósítása. Hatalmas közmunka-programot indított el, elkezdődött az autópályák és más nagy létesítmények építése. A munkanélküliség Németországban az évtized végére teljesen megszűnt. Hitler a '30-as évek közepétől megkezdte a versailles-i békeszerződés felrúgását. '35 márciusában bevezette az általános hadkötelezettséget és megkezdte a légierő (Luftwaffe) kiépítését, '36 márciusában a német csapatok bevonultak a Rajna-vidék demilitarizált övezetébe. '35 új fejleménye volt a német-olasz szövetség kibontakozása is. Ennek eredménye a '36-ban megkötött Berlin-Róma tengelynek nevezett egyezmény, amelynek révén Hitler szabad kezet kapott Mussolinitől Ausztria bekebelezésére, az Anschlussra (1938. március 12-13. Fasizmus jellemzői tétel ppt. ). '36-ban Németország Japánnal is szerződést kötött: aláírták az Antikomintern Paktumot, amely formálisan a Komintern ellen irányult, de valójában a világ újrafelosztására törekvő hatalmak összefogását célozta ('37-ben Olaszország is csatlakozott).
Ausztria után Hitler következő célpontja Csehszlovákia volt. A kérdés rendezésére 1938 szeptemberében Münchenben négyhatalmi (német-francia-angol-olasz) konferenciát hívtak össze. Hitler, Daladier, Chamberlain és Mussolini által aláírt Müncheni Szerződésben Németországnak ítélték (Csehszlovákia beleszólása nélkül) a túlnyomórészt németek lakta Szudéta-vidéket. Hitler a maradék Csehszlovákiát átmeneti képződménynek tekintette: egy nappal azután, hogy 1939. március 14-én Pozsonyban kikiáltották a szlovák állam megalakulását, 15-én a német hadsereg bevonult Prágába (elfoglalva egész Csehországot) és Cseh- és Morvaországot "védnökség" (protektorátus) alá vonva bekebelezték a Német Birodalomba. Olaszország és a fasizmus -. Az angol és francia vezetés, mely az ún. "megbékéltetési politikát" követve eddig szemet hunyt a német terjeszkedés felett, megelégelte azt, és az újabb kiszemelt áldozat bekebelezését már nem nézte el németeknek, így a "villámháború" első napján, 1939. szeptember 1-jén hajnalban a II. világháború is elkezdődött.