"UTOLÉRT MINKET A RETTEGÉS FOKA" Azt mondta egyik érdekvédő aktivista társunk, hogy pozitív dolgokról is kellene már írni, nem csak mindig a bajokról. Igaza van. Nagyon szeretnénk örömteli hírekről is beszámolni, de a sors mindig úgy hozza, hogy szomorú történetekkel keresnek meg minket. Így volt ez a múlt héten is, amikor 4-szer kellett mentőt hívni egyik ismerősünkhöz. Egyik aktivistánk a történetben szereplő házaspárt 30 éve ismeri. Az asszony 10 éve kényszerült kerekes székbe, amikor agyvérzés miatt lebénult. A férje is hasonlóan járt két évvel később. Eddig is nehéz volt az életük, hiszen ez a fajta kiszolgáltatottság lelkileg is nagyon megviselte őket. Sokat panaszkodnak, hogy alig tudnak bejutni a hivatalokba és a közintézményekbe. Az akadálymentesítés problémáival szembesülve a tömegközlekedés is megalázó számukra. Elmondták, hogy előfordul, hogy még a szakadó esőben is másfél órát várnak, hogy egy buszvezető kegyeskedjék kiszállni a vezetőfülkéből, hogy feljuthassanak a járműre.
Ápolási díj igénybevételéről szó sem lehet, mert a lakáshitelt még törleszteni kell. A 40 év körüli gyermekeknek nagyon nehéz a helyzetük, mert, ha a papának intézetben történő elhelyezését javasolják az orvosok, akkor még a szülőtartás rémképe is fenyegeti őket. A fiatalok lakása nem akadály mentesíthető. A szülők akadálymentesített lakásában nem férne el a család. A kerekes székes asszonynak a lakásfenntartási és megélhetési költség rendkívül megerőltető lenne, ha egyedül kellene állni minden költséget. A férj szociális otthoni elhelyezésére, a magas térítési díj megfizetésére, nincs a családnak anyagi forrása. Ilyen körülmények között a család ingatlanjainak eladása és egy nagyobb lakás vásárlása, az nem egyszerű feladat. Az esetleges összeköltözése a családnak beláthatatlan időn belül nem teljesülne, ezért is reménytelen a helyzetük. "Utolért minket a rettegés foka, fogalmunk sincs, hogy most mi lesz velünk, ha a férjemet kiadják a kórházból"- kesergett a kerekes székes rokkant asszony.
Nem kellene tehát mindenért Oroszországot hibáztatni! A cél akkor az Egyesült Államok szemében is szentesítette az eszközt. Nemde? – S akkor mi van? A Nyugat valóban Jelcint támogatta, ám a politikai teret megváltoztató technológiákat az elnök orosz csapata dolgozta ki. Nem lehet tehát ezt is az amerikaiak nyakába varrni. Mint ahogy a fájdalmas reformokért sem ők a felelősek. Legfeljebb elfogadták ezeket a módszereket. – E logika szerint a Krím Oroszországhoz csatolása is kizárólag belpolitikai okokkal magyarázhatók. Nem érzi úgy, hogy ez inkább arra volt válasz, hogy a Nyugat átlépte a "vörös vonalat"? – Bocsánat, de a Krímbe nem vonultak be nyugati csapatok! – Nem is ezt mondtam. De Oroszország számára Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz már elfogadhatatlan. Ezzel a geopolitikai aspektussal nem számoltak a kijevi fordulat támogatói? – A geopolitikai tényezők itt csak az agresszió ürügyéül szolgálnak. Ukrajna ugyanis nagyon messze 2014-ben, de messze van most is attól, hogy csatlakozzon a NATO-hoz.
Nem az ismeretlen ük- és szépunokáink valamikor a távoli jövőben, hanem mi magunk. De ez a fajta megértés tényleg csak az Armageddonban történik meg, a valóságban az ijesztgetés nem működik, senki sem szokott még le a cigarettázásról azért, mert a dobozon van egy szétroncsolt tüdő vagy üszkös láb, nem is lesz olyan, hogy leülnek egymás mellé a legfontosabb károsanyag-kibocsátó országok vezetői, hogy összeölelkezve robbantsák fel a szén- és atomerőműveket, ezzel is jelezvén a megújuló energiák melletti masszív elköteleződésüket. Mert nem érdekük. Mindez ugyanis egy gigantikus, sokszereplős játszma, amit modellezett az élet már, mondjuk a hidegháború alatt és modellezett a szociálpszichológia is számos alkalommal. Ezek eredménye – nem meglepő módon – mindig ugyanaz. Együtt kellene működni. Csak hát az amerikai szociálpszichológus-duó, Morton Deutsch és Robert Krauss épp azt mutatta ki 1962-ben egy izgalmas kísérlettel, hogy pont a fenyegető helyzetekben nem működünk együtt. Illetve azt, hogy amennyiben van lehetőségünk arra, hogy fenyegessük vagy akadályozzuk a másikat, akkor fenyegetni/akadályozni is fogjuk.
Ezzel ellentétben az erőpróbáló Plútó–Szaturnusz hatások megszállott kapcsolatokat vonzhatnak életünkbe. Ezekben az érzelmi viszonyokban a szexualitás határterületei, titkok, tabuk, fixációk, a hatalom és kiszolgáltatottság, manipuláció és kényszer témái is szerepelnek. A tranzit pozitív, bár fájdalmas hozadéka, hogy ha máris egy ilyen viszony csapdájában vergődünk, most visszanyerhetjük szabadságunkat. A Plútóról és Szaturnuszról lévén szó, persze valamilyen értelemben nagy árat kell fizetnünk érte: vagy lelkünk fontos, de "elrákosodott" darabját amputáljuk, esetleg anyagi/egzisztenciális biztonságunkat kell feladnunk, válás esetén pedig az övön aluli húzások vagy az istenhozzád tragikus formái sem ritkák. Bár folyamatosan és tudatosan kell törekednünk a két ellentétes hatás kiegyensúlyozására, a gyakorlatban inkább végleteikben éljük meg őket, egyszer a plútói egyszer a szaturnuszi oldal kerül előtérbe. Beteg viselkedésminták sokkal könnyebben jönnek most létre, mint egészségesek, és ezek aztán rosszul beforrott csont módjára rögzülnek.
Hatéves rekordszinten maradt az irányadó kamatláb az eurózónában; a 4 százalékos szinten tartás összhangban áll az elemzői várakozásokkal. Független felmérések azt valószínűsítik, hogy az ECB nem csökkenti a kamatot szeptember előtt, még akkor sem, hogyha az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság miatt amúgy is lassuló gazdasági növekedésre fojtólag hat a magas kamat. A 15 tagországot tömörítő eurózónában az emelkedő élelmiszer- és üzemanyagárak miatt az infláció 3 százalék felett jár, míg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint a gazdasági növekedés az idén 1, 4 százalékos lesz. Ez jelentős visszaesést jelez a 2007-es 2, 6 százalékos növekedéshez képest; a háttérben az erős euró miatt gyengélkedő export és a világgazdaságra is hatással lévő amerikai pénzpiaci válság áll. Áprilisban a pénzromlás mértéke 3, 3 százalékos volt az eurózónában, ami némi csökkenést jelez a márciusi 3, 6 százalékról; ez utóbbi 16 éves csúcsnak felel meg. Az ECB szerint az infláció kívánatos szintje 2 százalék körül húzódik, ezért a bank már múlt június óta nem vágott a kamaton.
Remetebarlangok, Mátraverebély-Szentkút – Kihagyás A Mátraverebély-szentkúti Nemzeti Kegyhelyre ellátogatóknak érdemes egy rövid kitérőt tenniük a Meszes-tető oldalában található Remetebarlangokhoz. Néhány perces sétával, rövid, de viszonylag meredek emelkedőn juthatunk fel a kegyhelytől a Remetebarlangokhoz. A hegyoldalban a 13. századtól éltek remeték. Közülük az utolsó, Dobát Jozafát 1767-ben hunyt el, sírja a bazilikában van. Természetvédelmi területen járunk: a szentkúti remetebarlangoknak egyben védett földtani alapszelvény besorolása is van. A homokkőbe vájt barlangok közül a középső kápolna volt, két szélén a remeték lakóhelyiségei voltak. Szentkút remete barlang 3. A Remetebarlangokhoz érdemes néhány száz méteres kitérőt tennünk az Országos Kéktúra szentkúti szakaszának teljesítésekor. A Remetebarlangoknál található a Tarról induló Szent László teljesítménytúra egyik ellenőrzőpontja is. Kiemelt fotók: A Mátraverebély-szentkúti Remetebarlangok ( fotók: Kéri István)
0 km| 136 perc Tovább enyhén balra keletre ezen földút 51 Eddig: 9. 1 km| 137 perc Tovább élesen jobbra délre ezen földút 52 Csapás-tető nyerge Eddig: 9. 6 km| 145 perc Tovább egyenesen délre ezen gyalogút 53 Eddig: 10. 0 km| 149 perc Tovább egyenesen délkeletre ezen gyalogút 54 Eddig: 10. 9 km| 163 perc Tovább egyenesen délre ezen földút 55 Eddig: 10. 9 km| 164 perc Tovább egyenesen délkeletre ezen földút 56 Eddig: 11. 0 km| 165 perc Tovább egyenesen délkeletre ezen földút 57 Eddig: 11. 1 km| 167 perc Tovább egyenesen délkeletre ezen földút 58 Eddig: 11. E-nyelv.hu. 2 km| 168 perc Tovább egyenesen délkeletre ezen lakóút 59 Romos épület Eddig: 11. 6 km| 173 perc Tovább egyenesen délkeletre ezen Vasút utca 60 Nemzeti Dohánybolt, Vegyesbolt Eddig: 11. 8 km| 176 perc Tovább egyenesen délkeletre ezen Vasút utca (21169) 61 Eddig: 11. 9 km| 178 perc Tovább egyenesen északkeletre ezen 21143 62 11 Megérkeztél Összesen: 11. 9 km| 179 perc