Bálint gazda: Amíg élek, kertészkedem! Bálint Gyuri bácsit mindenki ismeri, szereti. A júliusban 100. születésnapját ünneplő kertészmérnöknek Facebook-oldalán több mint 450 ezer követője van. Bálint gazda mai napig aktív, előadásokat tart, unokájával együtt kezelik a honlapját, és még mindig szívesen tevékenykedik a kertjében. A második világháborút is megjárt Gyuri bácsi az AcNewsnak elmondta: még mindig rengeteg terve van, de már nem bánja, ha nem mind valósul meg belőle. - Hogy néz ki egy napja? - Korán kelek, végiggondolom, hogy mit kell aznap csinálnom, megbeszélem a feleségemmel, Angélával. Az első dolgom: mindig megnéznem a kertet, amit nem szégyellem bevallani, ma már segítséggel ápolok. Amígélekén. Sokan kérdezik, hogy ennyi évesen miért nem dőlök már hátra, de én nem szeretem a semmittevést. Addig élek, amíg van dolgom. És még mindig rengeteg tervem van. Könyvet írok, készítem a következő kalendáriumot, előadásokat tartok, és az unokám segítségével válaszolok a rengeteg kérdésre, amit naponta kapok.
- Mi a hosszú élet titka? - Szerencsés vagyok, mert szerető családban élek. Azt mondják, hogy aki szeretve van, az tovább él. Tessék, én vagyok erre az élő példa! Mindig is aktív életem volt, túléltem a második világháborút, és annak szenteltem az életemet, ami a szenvedélyem: a földnek és a növényeknek. Ez nem hobbi, ez hivatás. S hogy ebben másoknak is segítek, az komoly felelősség. Büszke vagyok rá, hogy mai napig kapom a visszajelzéseket, hogy hálásak a tanácsaimért, az ötleteimért. Bármerre megyek, megállítanak, kérdeznek, de még az orvosnál is. És én szívesen válaszolok! - Nem teher ez? - Eleinte nehezen viseltem a népszerűséget, de aztán megszoktam. Velem egyébként nem tolakodóak az emberek, és megérzik, ha már fáradok. Azért így száz évesen már nem lepődnek meg, ha néha megpihenek. Ezzel a népszerűséggel meg lehet birkózni, és az is hozzátartozik, hogy a születésnapomon annyi szeretetet kaptam ezektől az emberektől, amit képtelenség feldolgozni. Amíg élek én sorsolás. Köszöntöttek személyesen, telefonon, e-mailben, aznap szinte felrobbant a közösségi oldalam, az unokám mondta is, hogy büszke arra, hogy én vagyok a nagypapája.
Gratulálok, Sándor laszloklara 2020. 15:01 Kedves Feri, nagyon szép lett 2020. 14:47 Kedves Feri! Szívvel, szeretettel olvastalak, gratulálok remek soraidhoz: Klári Perzsi. 2020. 14:37 Gratulálok Ferenc, szép szerelmes vers. Kedvesed örül neki biztosan. Erzsi beckzoli54 2020. 14:34 Halandó csak halandót szerethet halhatatlanul így erről szóló versedhez baráti elismerésemmel gratulálok üdv Zoli. Csendhangjai 2020. 14:29 Kedves Ferenc! Ettől szebb vallomás - köszöntő - nem is kell! Szívvel gratulálok! Szeretettel: Klára adamne 2020. 14:22 Gyönyörű versedhez szívvel gratulálok kedves Feri. Szeretettel:Manyi lnagypet 2020. 14:08 Írigyésre méltó szeretetről beszél vallomásod! Szívvel:Z Nagy L 2020. 13:47 Igaz szerelem egy szép versben! Gratulálok. Ági SzaipIstvanne 2020. 13:40 Kedves Feri! Szívvel olvastam boldog Valentin napi vallomásod, versed. Amíg élek először a szülőd leszek, másodszor pedig a barátod.... SZÉP nagyon. Martonpal 2020. 13:26 Nagyon szép! Szívvel gratulá Zsuzsa0302 2020. 13:23 Gyönyörű versedhez szívvel gratulálok. Szép napot és jó egészséget kívánok.
Élet a Földön leírása A mára már klasszikussá vált könyv és a belőle készült filmsorozat nemzedékeket varázsolt el és ismertetett meg Földünk elképesztően gazdag élővilágával. Az Élet a Földön első kiadása stílszerűen Charles Darwin, az evolúcióelmélet atyja születésének 170. évfordulóján, 1979-ben jelent meg. Ez az átdolgozott és a tudományos kutatás legújabb eredményeivel kiegészített új kiadás méltán fogja elbűvölni azokat, akik annak idején olvasták az első változatot, ugyanakkor megeleveníti az akkori élményt az új olvasókban is. A felvillanyozóan gazdag merítésű könyvben, a bőséges képanyag segítségével és David Attenborough kalauzolásával követhetjük végig bolygónk élővilágának történetét az élet első szikrájától napjainkig. Sir David Attenborough (1926) a világ legismertebb és legnépszerűbb brit természetfilmese. Itthon: Kövér László: a disznóvágás a magyar élet egyik ünnepe | hvg.hu. Természettudósi és média-pályafutása közel hetven évet ölel fel. Olyan legendás, mára klasszikussá vált BBC-filmsorozatokat készített, mint az Élet a Földön (1979), Az élő bolygó (1984), Az élet megpróbáltatásai (1990), A növények magánélete (1995), A madarak élete (1998), A kék bolygó (2001), Az emlősök élete (2002), a Bolygónk, a Föld (2006) és az Élet hidegvérrel (2008).
Létrehozásukhoz azonban olyan fizikai feltételek előállítása szükséges, amit a miénknél technikailag messze fejlettebb civilizáció tud csak megoldani. Az egyik ilyen, hogy a féreglyuk bejáratának nyitva tartásához nagy mennyiségű negatív gravitáció kell – ezt jelenleg sötét energiaként csak elméleti szinten ismerjük. A féreglyukakat úgy lehetne felfedezni, hogy gravitációs lencseként viselkedhetnek, vagyis a mögöttük elhelyezkedő csillagok fényét torzítják és kettébontják. A gravitációs lencse önmagában nem lenne nagy újság, mert minden nagyobb tömegvonzással rendelkező égitest előállítja, Abe szerint viszont a féreglyukak által megtört fényű csillagok fényességén jellegzetes változásai alapján fel lehetne ismerni az űrlények ügyködését. Van-e élet a földön kívűl. Az adott csillag összes energiáját hasznosító megastruktúrák és csak fejlett technikai apparátussal előállítható vegyi anyagok jelenléte mellett a féregjáratok lehetnek a fejlett civilizációk létezésének Földről is felismerhető nyomai. Ez pedig megoldaná a Fermi paradoxonként ismert rejtélyt, ami arról szól, hogy az univerzumban található irgalmatlan mennyiségű galaxis és az ezekben található szédítő mennyiségű csillagrendszer látszólag elegendő matematikai esélyt ad értelmes élet létrejöttéhez, itt a Földön azonban bármennyire igyekszünk, ennek eddig a legcsekélyebb jelét sem sikerült felfedeznünk.
Egy hidrológust az érdekel, hogy milyen klimatikus és hidrográfia tényezők határozzák meg a tó áramlási- és keveredési viszonyait. Egy limnológust érdekelnek a klimatikus és hidrográfiai tényezők hatásai, annyiban, hogy segít megérteni a tóban lezajló folyamatokat – ezek nagyrészt biogén úton befolyásolt anyag- és energia-háztartást. Segédtudományai [ szerkesztés] Geológia Klimatológia Meteorológia Ásvány- és kristálytan Fizikai kémia Analitikai kémia Történelem [ szerkesztés] A limnológia eredete [ szerkesztés] Limnológia önálló tudománnyá a 19. században vált. François Alphonse Forelt ( 1841 – 1912) tartják a tudomány megalapozójának. 1892 és 1904 között könyvsorozat formájában publikálta a Genfi-tavon végzett kutatásaink eredményeit. A háromkötetes sorozat első és második kötete a tó geológiai viszonyait, fizikai és kémiai tulajdonságait írta le, míg a harmadik kötet a tó élővilágát részletezte. Forel ekkor a tudományát úgy definiálta, mint a "tavak oceanográfiája". A magyarországi limnológia mérföldkövei [ szerkesztés] 1894 – Francé Rezső leírta a balatoni zooplankton napi vertikális vándorlását 1926 – letették a tihanyi Biológiai Kutatóintézet alapkövét 1926 – megjelent az Archivum Balatonicum folyóirat első száma 1927 – átadták a tihanyi Biológiai Kutatóintézetet 1940 – megjelent Entz Géza, Sebestyén Olga: A Balaton élete című műve (önálló kötetként kiadták 1942 -ben magyarul, majd 1946 -ban németül is. Létezik e élet a földön kívül. )
Értékelés: 2 szavazatból A BBC televíziós sorozata a természet történetét kísérli meg bemutatni. Az élet egész színes kavalkádját felvonultatja, lehetőleg a ma élő állatokra és növényekre építve, s drámájának szereplőit a mai földi élet teljes skálájából válogatva eleveníti meg színpadán 3500 millió év történetét. Egyéb epizódok: Stáblista: Kapcsolódó cikkek: Szerkeszd te is a! David attenborough élet a földön 06. Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!