A természetért végzett munka közben feltöltődést jelentett számukra látni a pályázók alkotásba fektetett lelkesedését, kreativitását. A most induló "Steppe on border" LIFE projekt azon élőhelyek javítására összpontosít, ahol mindkét faj előfordul, különösen a határ menti régióban. A pályázat az Európai Unió támogatásával, öt éves időtartamban valósul meg. Kétéltűek, hüllők iránt érdeklő diákok, figyelem! A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2022-ben is herpetológiai tábort ("Herptábort") szervez iskolások részére. Jelenlegi hely Címlap A zöld küllő lesz 2022-ben az év madara
2021. 12. 10 - 19:10 Fotó: Az őszapó a zöld küllőt és az énekes rigót utasította maga mögé az évmadara-választáson. November végén ért véget a Román Madártani Társaság (SOR) madárszavazós versenye, a madarászok a 2022-es év madarát keresték. A három induló közül végül a legkisebb, fekete-fehér tollazatú jelölt nyert, az őszapó lett a 2022-es év kiemelten kezelendő madara, maga mögé utasítva az énekes rigót és a zöld küllőt. A verseny egyszerű volt, a SOR közösségi oldalán lehetett szavazni a három jelölt közül valamelyikre vagy akár többre is ezek közül, végül a verébalakúak családjába tartozó aprócska bogarász 2184 szavazattal diadalmaskodott. A versenyt megnyerve az őszapó azt érte el, hogy ez a faj fog felkerülni az egyesület jövő évi tagsági igazolványaira, egy évig jelképe lesz a madártani társaságnak, illetve e köré a madár köré lesz a legtöbb népszerűsítő esemény szervezve a 2022-es év folyamán. Őszapóval egész évben lehet találkozni, nem repül délre telelni. Megváltoztatja viszont a táplálkozási szokásait a hideg miatt, ősztől felhagy a rovarokkal, és áttér a magokra, ezért aki téli etetőt üzemeltet, nagyobb eséllyel találkozhat vele, mint más.
A zöld küllő nevét nem is kell magyarázni (Fotó: Shutterstock) A vörös gém gázlómadár, nádasokban érzi jól magát, itt is fészkel. Nagy méretű madár. Elsősorban halakra vadászik, de kétéltűek, rovarok, rákok is szerepelnek étrendjében. Költöző madár, a telet Nyugat-Afrikában tölti. A három jelölt közül a vörös gémből van a legkevesebb, mindössze 630-810 párra becsülik állományát. Vörös gém – Ardea purpurea – természetes közegében (Fotó: Shutterstock) Az év további részében pedig ne feledkezzünk meg az idei nyertesről, hiszen 2021-ben az Év Madara címet a cigánycsuk nyerte el. A picike cigánycsuk hiába rendkívül alkalmazkodó madár, az intenzív mezőgazdasági tevékenység miatt (táplálék hiánya, élőhely, fészkelőhely) állománya aggasztó mértékben lecsökkent. A mezőgazdasági területeken az egész világon a természeti sokféleség csökkenése figyelhető meg. Ez a szomorú tény összeköti a cigánycsukot az idei jelöltekkel. Szavazni az MME oldalán lehet vasárnapig, egy IP címről egyszer: Kékbegy, Zöld küllő és Vörös gém az év madarai versenyben (Fotók: Shutterstock)
Először lehet emlősállatra, az őshonos denevérre is szavazni Új-Zélandon az év madara választáson - írta meg a The Guardian. Az év madarát 16 éve szavazzák meg a szigetországban, a szárnyas emlős azonban először került a jelöltek közé. A frissen közzétett jelöltlista ezzel meglepetést is okozott. A Forest & Bird természetvédelmi szervezet szóvivője, Laura Keown elmondta: bár a denevéreket tartották felelősnek a globális koronavírus-járvány kitöréséért, a jelöltlistára nem azért kerültek fel, hogy javítsák a megítélésüket. A pekapeka-tou-roa, vagy más néven az új-zélandi hosszú farkú denevér a szóvivő szerint egyébként is teljesen ártatlan a dologban. "Imádnivaló, különleges és nem okoz betegséget" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a jelöléssel a súlyosan veszélyeztetett faj védelmére akarták ráirányítani a figyelmet. A denevér versenyben való indítása azonban vitát váltott ki a közösségi médiában. "Egy emlős lenyúlta az év madara versenyt. Befogadók akarunk lenni, de azért mégis" - írta az új-zélandi tudományos élettel foglalkozó központ.
Fészkét nádból építi, fészekalapjait más fajok is felhasználhatják. Költőhelyétől sokszor jelentős távolságra is eljár táplálkozni, kedveli a székisásosokat. A halak mellett kétéltűeket, vízirovarokat, rákokat is fogyaszt. Vonuló, április és szeptember között figyelhető meg hazánkban. Nyugat-Afrikában telel. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Szavazni az MME honlapján tudsz, ahol a jelöltekről további érdekességeket is olvashatsz. Forrás:
Előszeretettel keresgél a növényzet alsó részén, az avas nádban, amit költőhelyként is használ. Vonuló, a telet Afrikában tölti. Hazánkban védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Zöld küllő ( Picus viridis) 2 / 3 Fotó: Adrian Ciobaniuc / Adobe Stock Gyakori harkályfélénk. Tollruhájának uralkodó színe a zöld. Mindkét nem piros sapkát visel, szemkörnyékük fekete. A hím fekete bajuszának közepe piros, a nőstény bajuszsávja pedig teljesen fekete. Táplálékának legjelentősebb hányadát hangyák alkotják, de kisebb mennyiségben rovarokat, rovarlárvákat is fogyaszt. Zsákmányait hosszú, ragadós nyelvével szedegeti össze. Sajátos étrendjéből fakadóan igen sokat tartózkodik a talajszinten, ébersége azonban sosem lankad – a legkisebb veszélyt megneszelve szárnyra kap. A védett fajok közé tartozik Magyarországon, természetvédelmi értéke 50 000 Ft egyedenként. Vörös gém ( Ardea purpurea) 3 / 3 Fotó: Mladen Mitrinovic / Adobe Stock Nagy méretű gázlómadár. Laza telepeit nagy kiterjedésű nádasokban alakítja ki.
kerületi nyilasszervezet egyik vezetője lett. Aktívan politizált, a kormánytól tisztséget is kapott, a Belügyminisztérium propagandaosztályának lett a vezetője. Ezen minőségében a Magyar Rádióban és a Szent István-bazilikában is mondott a végsőkig való kitartásra buzdító beszédeket. A városmajori templomban rendszeresen prédikált és nyilas érzelmű párokat esketett. Bár már nem volt szerzetes, propagandacélból papi reverendában, de nyilas karszalaggal, derekán Parabellum pisztollyal tevékenykedett a nyilas Fegyveres Nemzetszolgálat keretén belül mint parancsnok. Önvallomása szerint eleinte irtózott az erőszaktól, de a pártházban az egyik vallatottnak adott első pofon után napok alatt süllyedt bele a féktelen erőszakba. Túlélők visszaemlékezése szerint a "Krisztus szent nevében lőjetek" paranccsal vezényelt tüzet áldozataira. Novemberben a Városmajor utca 37. szám alatti nyilasházban, decemberben az Andrássy út 47-ben volt a székhelye. Budapest körülzárásakor nem menekült el, Pest elfoglalása után visszavonult Budára, ahol a Németvölgyi út 5. alatti villában, az akkori kerületi nyilasparancsnokságon ütött tanyát.
Megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön az Andrássy út 47. és az Andrássy út 3. alatti épület 2004-es elidegenítése miatt indított büntetőper. Volt kerületi szocialista és szabad demokrata képviselőket állítottak bíróság elé. A csütörtöki meghallgatásra idézett vádlottak nem tettek vallomást. Andrássy út 47. © Stiller Ákos A Fővárosi Főügyészség kérelmére vonta össze a bíróság az Andrássy út 47. alatti épület és az Andrássy út 3., azaz a Saxlehner-palota elidegenítésével kapcsolatos büntetőügyet. A főügyészség 2011-ben emelt vádat az Andrássy út 47. alatti műemlék palota áron aluli eladása miatt az önkormányzat szocialista és szabad demokrata frakciójának tagjai ellen. Az ügy 128 millió forintos hűtlen kezelés vádjával indult. A soklakásos műemlék házat versenyeztetés nélkül az Ennet Kft. -nek adták el úgy, hogy elfogadták a vételárat, amit az önkormányzati értékbecslő állapított meg. A Saxlehner-palota esetében 573, 8 millió forint a vád szerinti kárérték. A kettő együtt már különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésre módosítja a vádat.
Az Andrássy út (korábban Sugárút, Andrássy út, Sztálin út, Magyar Ifjúság útja, Népköztársaság útja) Budapest legszebb része. Budapest VI. kerületében, a Terézvárosban található. Az Andrássy út történelme egyben Budapest fejlődésének a történelme is. Az alatta haladó Millenniumi Földalatti Vasúttal együtt 2002-ben a Budai Vár kiegészítéseként a világörökség része lett.
Azt kérték a bíróságtól, hogy ne adja vissza az Önkormányzatnak a házat, mert ebben az esetben még évekig egy romos épületben kénytelenek lakni, áldatlan körülmények között. Mint arról korábban többször is beszámoltunk az aládúcolt épületet már 1993-ban azzal adta át a Fővárosi Vagyonátadó Iroda a terézvárosi önkormányzatnak, hogy azt tíz éven belül teljesen fel kell újítani. De erre soha nem jutott pénz. Az önkormányzat a kezdetektől túl akart adni rajta. Az értékbecsléssel megbízott Dollár Land Kft. 2004-ben 695 millió forintra értékelte az ingatlant üresen, míg a forgalmi értéket - az épületben lévő 30 bérlő kártalanítása okán - ennek 20 százalékában, vagyis 139 millió forintban állapította meg. A felújítás költségeit egy másik cég 840 millióra taksálta. Az épületet 2004 novemberében vette meg a ház 30 százalékát bérlő Ennet Kft. 150 millió forint plusz áfáért, vállalva a bérlők kiköltöztetését és a felújítást. Ám alig jegyezték be a tulajdonjogot, a házban helyiséget bérlő Oktogon Kft.