Pest megye volt a legvonzóbb célpont tavaly azok körében, akik ideiglenesen vagy állandó jelleggel másik településre költöztek – derül ki az legfrissebb, a KSH előzetes adatain alapuló elemzéséből. A cikke szerint a költözések miatt több mint 16 ezer fővel gyarapodott Pest megye lakossága, ami nagyrészt a fővárosból elvándorlóknak köszönhető. Budapestről az agglomerációba majdnem 40 ezren költöztek ki, míg Pest megyéből Budapestre több mint 25 ezren vándoroltak. Budapest lakossága egy év alatt 5700 fővel csökkent. A főváros mellett Borsod megyéből 5200 és Békésből 4550 fővel többen mentek el, mint amennyien odaköltöztek. Fejér, Vas, Komárom-Esztergom és Veszprém megyének viszont nőtt a lakossága. kiemelt kép: MTI Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
2021. május 12., 08:49 A 2008-ban alapított Pest Megye Környezetvédelméért Díjra 2021-ben is lehet pályázni. "Pest Megye Önkormányzata nagyra becsüli a megye lakossága, közösségei által az épített és természetes környezet állapotának megóvásáért, jobbításáért és fejlesztéséért tett erőfeszítéseket…" – olvasható a felhívásban. A pályázat benyújtásának határideje: 2021. október 04. A díjat annak a magánszemélynek, közösségnek – jogi személyiséggel rendelkező, ill. nem rendelkező szervezetnek – ítélik oda, akik az épített és természetes környezet állapotának megóvásáért, jobbításáért és fejlesztéséért kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A Díjból évente egy adományozható természetes személynek, illetve egy pedig jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetnek. Megosztott díjazásra nincs lehetőség. Mivel évente csak egy-egy díj adható, és több arra érdemes személy és szervezet is lemaradhatott korábban a díjról, az eddig nem nyert pályázatok beadását is ajánlja Pest Megye Közgyűlésének elnöke, Szabó István.
Az országos összevetésben több érdekesség is található. Az első, hogy a top 20-ba (! ) csupán három, a Pest megyei első három fért be, azaz sorrendben: Délegyháza, Nagytarcsa és Remeteszőlős. Érdemes persze kiemelni azt is, hogy országosan a top 20 legjobban növekedő település között egészen pontosan 10 olyan található, ahol a népesség 2016-ban nem érte el a 100 főt sem. Tehát mindegyik esetében abszolút törpefaluról van szó. E 10 település közül, hiába az óriási, arányait tekintve nagy (! ) növekedés, továbbra is van 7, ahol a népesség még mindig nem éri el a 100 főt. A példának okáért Iborfián, ahol 2016-ban 10-en laktak, 2021-ben már 14-en laknak. Ez persze negyven százalékos növekedés, de pusztán négy embert jelent. Az országos listát nézve meglepő az is, hogy város egyáltalán nem került be a legtöbb népesség-növekedést produkáló települések közé. Ez azt jelenti, hogy ha a 10 igazán törpefalut leszámítjuk, a maradék 10 település is község volt. A két legnagyobb, a már korábban bemutatott Délegyháza és Rajka volt.
Letölthető pályázati felhívás a Pest Megye Környezetvédelméért Díjra >>
A népszavazást március 6-án tartják a helyi választási bizottság döntése szerint. A voksolás akkor lesz érvényes, ha az 1595 választópolgár legalább ötven százaléka plusz egy ember elmegy szavazni. Érvényes voksolás esetén, ha többen szavaznak a megyeváltás mellett, mint ellene, az Országgyűlés elé terjesztik jóváhagyásra a döntést. Így a település 2017. január 1-jétől Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez tartozna. Ha érvénytelen a voksolás, akkor az Országgyűlés határoz a megyeváltás kérdéséről, de a szavazáson megjelentek nagy aránya dönt a Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez csatlakozás mellett. Ehhez hasonló esetre 2012-ben már volt példa, akkor Balatonvilágos Veszprém megyétől Somogy megyéhez került az Országgyűlés döntése értelmében. Nagy hátrányt jelent Pest megyéhez tartozásuk az uniós forrásokra történő pályázatok során. Továbbá Jász-Nagykun-Szolnok megyében tanul a szentlőrinckátai tanulók 95 százaléka, a betegek a kórházi kezelést is nagyrészt a másik megyében veszik igénybe és a munkavállalók többsége is oda jár dolgozni - sorolta Nagy István.
Budapesten jelenleg európai szinten kedvezőek az albérletárlak, míg a kontinensen Genfben a legdrágább a lakásbérlés. Tavaly 50 és 63 ezer forint között voltak a legalacsonyabb négyzetméterárak, amelyek Somogyudvarhelyhez, Fonóhoz, Somogysárdhoz, Böhönyéhez tartoztak.
A daru a vonulását az őszi időszakban a mezőgazdasági területekkel övezett nagyobb vizes éjszakázóhelyekhez igazítva választja ki, így a Kiskunsági és Körös–Maros Nemzeti Parkok nagyobb vizes élőhelyeit is mind jobban birtokba vette – leginkább a késő őszi időpont jellemző dél-alföldi tartózkodására. A Dél-Tiszántúlon Kardoskút térségét, a Duna–Tisza közén elsősorban a Pusztaszeri és Mártélyi Tájvédelmi Körzet agrárkörnyezetét, ezeken belül is elsősorban a kukoricatarlókat részesíti előnyben táplálkozásra. (©fotó: Daróczi Csaba – Demonstráció, Kőrös-Maros Nemzeti Park) Az éjszakázóhelyek közül a dél-alföldi természetes szikes tavakat, valamint a mesterségesen kialakított nagy halastavak lehalászott, sekély vizű tómedreit használják éjszakázásra. Dél-alföldi nemzeti parkok. Az elmúlt másfél évtizedben a Szegedtől északra található egykori átalakított szikes tavak (ma mesterséges halastavak) térségében éjszakáznak Szatymaz és Sándorfalva térségében, a Szeged külterületéhez tartozó egykori Fehér-tónál. (©fotó: Násfayné Kőházi Mária – Esti menedék, Hortobágyi Nemzeti Park) Vargabetűt csinálnak Mint ismert, a madarak többhetes, sőt olykor egy-másfél hónapos késéssel érkeznek meg a Hortobágyról a Dél-Alföldre.
Fotó: Pelsőczy Csaba Rácz Andárs kitért arra is, hogy az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét, a Belső-Őrséget, valamint Szentgyörgyvölgy környékét. A működési területén található 2 tájvédelmi körzet és 8 természetvédelmi terület. A nemzeti park egésze európai uniós közösségi védelem alatt álló Natura 2000–es terület - tette hozzá. Kifejtette, jelenleg 34 db ökoturisztikai létesítmény gazdagítja az ÖNPI élménytárát. Az igazgatóságot évente átlagosan 70 ezer látogató keresi fel. Az államtitkár kiemelte, a 482 m 2 alapterületű Vizi Vándor Természetvédelmi Látogatóközpont Csákánydoroszló település külterületén, közvetlenül a Rába folyó mellett épült fel, a beruházás összköltsége pedig elérte a 880 millió forintot. A projekt részeként különféle bemutatási elemek is megvalósultak egy beltéri kiállítás és egy tematikus játszótér formájában. A rendezvényen az Agrárminisztérium nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosa arról beszélt, hogy ez a fejlesztése egy olyan természetvédelmi beruházás amin keresztül nemcsak a helyi értékeket tudják bemutatni, hanem lehetőséget teremtenek az aktív kikapcsolódásra is.
A vadludak száma megnőtt, ismét 5000 példány körül járnak be a halastavakra. A nyári ludak pedig már párokba álltak és valószínűleg a költést is megkezdték. A vizes élőhelyeken rendszeresen feltűnik néhány sárszalonka. Kitartanak még a kékes rétihéják és a gatyás ölyvek, s egyre több a telelőhelyről visszaérkező, hím barna rétihéja is.