A házasság lényegét a rómaiak a kései köztársaság korában – valószínűleg a görög (sztoikus) filozófia hatására – már nem a formaságokban, hanem a felek megegyezésében, a kölcsönös házassági szándékban látták. Azt is megállapíthatjuk, hogy a mi keresztény (kánonjogi) eredetű házasságmodellünk mintegy (arany? ) középutat képez a római jog két extrém házassági formája: a férji hatalommal járó (manusos) és a teljesen laza (manus nélküli) házasság között. A manusos házasság a kora császárkorban kiveszett, így ezt követően a házasság egyedüli formáját a manus nélküli házasság képezte. Római Birodalom - A házasság. Ennek szabadságát a keresztény császárkorban a válás fokozott megnehezítésével korlátozták, de az egyházi házasság csak a középkorban (Bölcs Leó bizánci császár rendelete alapján) vált kötelezővé. A fent mondottak csak a római polgárokra vonatkoznak. Csak őket (és egyes latin városok lakóit) illette meg a házasodási jog (ius conubii). A római jog a polgárjoggal nem rendelkező idegenek (peregrinusok), a colonusok és a rabszolgák "házasságát" még akkor sem ismerte el érvényes házasságnak, ha az egyik fél római polgár volt.
Sőt, a más rabszolgájával viszonyt folytató római nőt a császárkori jogszabályok büntették is (a férfit hasonló esetben azonban nem). A késő köztársaság idején az erkölcsi állapotok romlása miatt jelentősen megcsappant a házasságok száma. Egyre többen éltek ágyasságban, vagy egyenesen a futó kalandokat hajhászták. Ez pedig a római népesség fogyásához vezetett, de a megszületett gyermekek között is egyre több lett a törvénytelen, illetve alacsony származásúnak minősülő. Ehhez járult a római lakosság számának a polgárháborúk miatti csökkenése. A régi római erkölcsök helyreállításán fáradozó Augustus császár példátlanul szigorú szabályokkal igyekezett a római népesség fogyását megállítani. Családjogi törvényei a házasságtörést lefejezéssel büntették, kimondták továbbá, hogy minden szülő-, illetve nemzőképes korú római polgár (még az özvegyek is! ) köteles házasságban élni és törvényes gyermeket szülni, illetve nemzeni, ellenkező esetben nem, vagy csak korlátozott mértékben örökölhet. E szankció igen súlyos büntetést jelentett, mivel Rómában a vagyonszerzés legfőbb módja éppen az öröklés volt.
Annak érdekében, hogy az ifjú Iustinianus feleségül vehesse Theodorát, a cirkuszi artistanőt, nagybátyja, Iustinus császár eltörölte azt az Augustus idejéből származó szabályt, amely szerint senatori rangú személy nem vehet feleségül színésznőt. (A színésznők az ókori Rómában nagyjából a prostituáltakkal estek azonos elbírálás alá. ) Iustinianus házassága mindenesetre jóval sikeresebb volt, mint Claudius házasságai együttvéve. Köztudomású, hogy Iustinianus a Nika-lázadás idején okos és erélyes feleségének köszönhetően menekült meg a trónvesztéstől. Földi András
... tündöklő nyárrá változtatta át. Emlékszem, tavaly ilyenkor nagyon sokat járt fejemben ez a két sor. Shakespeare III. Richárd című drámája kezdődik így, és egészen egyszerűen zseniális. Mint Shakespeare-nél szinte minden. Nem tudok betelni vele. Emlékszem, sokat gondoltam arra tavaly ilyenkor, hogy valahogy egy blogbejegyzést kellene írni erről a két sorról. Aztán minduntalan föladtam ezt a tervet; ebben az idézetben egész egyszerűen túl sok minden összesűrűsödik ahhoz, hogy mindaz, amit gondolok róla, egyetlen posztba beleférjen. Nincs más, mint sétálni az utcán, és mondogatni. York napsütése rosszkedvünk telét tündöklő nyárrá változtatta át... Mégis, most mégis, csak néhány gondolatot legyen szabad. Pláne most, amikor már megint (mint mindig) aktuális. Úgyis régen írtam már politikáról... Ezt a mondatot, avagy mondatkezdetet maga York fia (the son of York, értsd: the sun of York; York napsütése ugye, dehát lefordíthatatlan... ), azaz a későbbi III. Richárd, minden idők egyik legaljasabb zsarnoka, Hitler és Sztálin egyik "szellemi" elődje, mondja.
"York napsütése rosszkedvünk telét tündöklő nyárrá változtatta át. " – Shakespeare, III. Richard Ma belefutottam ebbe a fotóba, ami York-ban készült, és azonnal beugrott hozzá az egyik kedvenc idézetem – amit persze saját szájamíze szerint értelmezek, ennek pedig nincs sok köze a királydrámákhoz…, de ez a mondat így önmagában nekem sokat jelent. 🙂 No lényeg az, hogy kicsit elkámpicsorodtam (már úgyis hiányzott, mostanában egész jól vagyok 😛), mert tudatosult bennem – nem először -, hogy Anglia valahogy kimaradt az életemből, és ezt nagyon sajnálom. Persze ugyanígy kimaradt száz más ország is, csak Európában is legalább másik négy-öt, ahová pedig szívesen elmentem volna. De a brit szigeten készült fényképek az utóbbi években mellbeütnek. Igen, eljuthatok még, de ha ez megtörténne, nyilván először Londont kellene megnézni, mert azt is nagyon szeretném, ugyanakkor Wales, York és az összes többi tartomány, és hát… Skócia… mind egy-egy beteljesületlen álom. Persze nincs jogom sopánkodni, mert ha nem minden évben Olaszországba mentem volna az elmúlt harminc évben, akkor jutott volna idő és pénz másra is.
Holt élet, vak látvány, szegény kísértet, Jaj-színpad, világszégyen, hódító sír, A hosszú napok rövid lényege. E kutya vaksi volt még s foga nőtt már, Hogy megmart bárányok vérét ihassa. Isten művének rothadt pusztítója, A földnek ez a főfő zsarnoka. Síró lelkek szemén uralkodik S méhedből jött, sírunkig űzni minket. …bosszúra éhezem és most a látványától jóllakom. Azt mondta, szerencsém árnyképe vagy csak, Mondtam, festett királyné vagy csupán, Elképzelése annak, ami voltam, Víg címlapja egy szörnyű színdarabnak, Magasba szálltál, csakhogy mélyre ess majd, Anya, ki gúnyból kaptál két fiút, Önmagad álma, pára, buborék, A hatalom jelképe, tarka zászló, Hogy minden súlyos lökés célja légy, Álkirályné, színpadi maskara… Így forgott az igazság kereke S az időnek zsákmányul átadott, Csak emléked van abból, ami voltál, Hogy jobban szenvedj attól, ami vagy. Helyemet bitoroltad, most pedig Bánatom jogos részét te bitorlod. Büszke nyakadat terhem fele nyomja, De fáradt fejem kihúzom alóla S terhem egész igáját rád rakom.
- Állandó "sütik", melyek webes keresőjének beállításától függően hosszabb ideig, vagy egészen addig az eszközén maradnak, amíg azokat Ön nem törli. - Harmadik féltől származó "sütik", melyeket harmadik fél helyez el az Ön böngészőjében (pl. Google Analitika). Ezek abban az esetben kerülnek a böngészőjében elhelyezésre, ha a meglátogatott weboldal használja a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásokat. Elengedhetetlen munkamenet (session-id) "sütik": Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg. Analitikai vagy teljesítményfigyelő "sütik": Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a "sütikkel" biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják.