Az olimpiai bronzérmes Tóth Krisztián pályafutásának huszonnegyedik World Judo Tour-érmét szerezte meg az antalyai Grand Slamen, Sipőcz Richárd pedig az előkelő ötödik helyen végzett. A nehézsúlyúak küzdelmeiben a huszonegy esztendős Sipőcz Richárd indult harcba pályafutásának első Grand Slam-érméért. A Széchenyi Egyetem SE +100 kilogrammos versenyzője a mongolok korosztályos kontinensbajnoka, Erdenekhuu ellen lépett először tatamira Antalyában, a kiélezett párharc a hosszabbítás második percében ért véget, amikor a mongol judós begyűjtötte harmadik intését. A győri judós a legjobb nyolc közé jutásért ipponal győzte le a kazahok U23-as bajnokát, Turginalijevet, majd a tadzsikok kétszeres kontinensbajnoki érmese, Rahimov következett, akit két vereség után először sikerült Sipőcz Richárdnak legyőzni – a hosszabbításban, intésekkel. Az elődöntőben a Grand Slam-bronzérmes üzbég Juszupov állította meg a magyar óriás menetelését, vazaris vezetése után az utolsó percben kihasználva, hogy Sipőcz Richárdnak már kockáztatnia kellett.
on 2018. augusztus 12. 22:35 Posted in Judo A Budapest Judo Grand Prix olimpiai kvalifikációs viadal zárónapjára is jutott magyar érem: Tóth Krisztián remek szerepléssel aranyérmet szerzett, ezzel Japán mögött Magyarország lett a rangos torna második legeredményesebb nemzete. Tóth Krisztián (balról a második) ismét aranyérmes lett Budapesten Sorban dőltek a rekordok Budapesten: a viadal megdöntötte a Grand Prix-k történetének részvételi rekordját (végül 86 ország 573 judósa lépett tatamira a Papp László Budapest Sportarénában), Ungvári Miklós az IJF World Judo Tour történetének legidősebb győzteseként írt újabb fejezetett a sportág históriás könyvébe. Az első két napon Ungvári Miklós (73 kg, Ceglédi VSE) aranya mellé Karakas Hedvig (57 kg, BHSE) és Szabó Frigyes (73 kg, Leányvár) nyert egy-egy bronzérmet, a publikum a Grand Prix zárónapján is ünnepelni akart. A rajt nem sok jót ígért, hiszen egy kivétellel valamennyi magyar induló korán búcsúra kényszerült, Ohát Zalán (100 kg, Budaörsi SC) és Veres Márton (90 kg, KSI SE) egy győzelemmel és egy vereséggel, Vér Gábor (90 kg, BHSE), Tóth Ferenc (90 kg, Rákosvidéke Hajtós DSE), Cirjenics Miklós (100 kg, Atomerőmű SE), Waczulik Richárd (+100 kg, UTE), Salánki Evelin (78 kg, BHSE), Szigetvári Mercédesz (+78 kg, Mogyi-Bajai JC) és Nagy Kitti (+78 kg, Szatymaz) pedig egy vereség után zárt helyezetlenül.
Az első párharca az észt Kuusik ellen például csaknem hét percnyi tiszta küzdelmi időt hozott. Az U23-as Európa-bajnok rivális megtréfálta judósunkat, egy vazarival vezetést szerzett, de ezt egy jól felismert földharchelyzetben sikerült egalizálni. A folytatás nem hozott újabb sikeres akciót, de az észt sportoló begyűjtött három intést, így számára nem folytatódott a Grand Slam-torna. Következett a nyilvánvalóan grúz származású spanyol bajnok, Mamalashvili, aki ellen a hosszabbítás negyedik percében egy vazarival sikerült kicsikarni a továbbjutást. A negyeddöntőben aztán a kubaiak világbajnoki ezüstérmese legyőzte a mi vb-ezüstérmesünket, Ivan Felipe Silva Morales intésekkel harcolta ki a továbbjutást. Tegyük hozzá, Tóth Krisztián már az első percben kapott két intést, talán nem az elfogultság mondatja, hogy vitathatóan. Ennél is jobban aggasztotta a szurkolókat, hogy Krisztián fájdalmasan kapott a bordáihoz az egyik földre érkezés után – szerencsére folytatni tudta a küzdelmet. A vigaszágon egy régi ismerős, az izraeli Kochman várt Tóth Krisztiánra.
A bronzéremért a kétszeres pánamerikai bajnok kubai Granda volt a hatszoros korosztályos Európa-bajnokunk ellenfele. Az első intés nekünk jutott, ezt egy páros intés követte, de a gongszóig egyik fél sem tudta érvényre juttatni az akaratát. A hosszabbítás sajnos nem nekünk hozta el a katarzist, az aranypont Grandáé lett, de a Grand Slam ötödik helyezés így is kiemelkedő eredmény, szép reményeket ígér az olimpiai kvalifikációs sorozat közelgő rajtja előtt. A 100 kilogrammosok között a húsz esztendős Vég Zsombor szép ippongyőzelemmel kezdett a szarajevói European Open aranyérmese, az olasz Bergamelli ellen, de a folytatásban nem bírt a brazilok kontinensbajnoki ezüstérmesével, Buzacarini a hosszabbítás harmadik percében döntött a maga javára, a Ceglédi VSE judósa nem folytathatta a küzdelmet. Olimpiai bronzérmesünk, Tóth Krisztián a tokiói olimpia után először lépett tatamira nagy nemzetközi versenyen, s a csaknem nyolc hónapos szünet csöppet sem látszott meg a judóján! Az MTK Budapest 90 kilogrammos klasszisa Törökországban is többnyire maratoni csatákat vívott.
(A jelenések helyén fakadt forrás 120 ezer liter vizet ad naponta. Lourdes-ba milliók zarándokolnak, engesztelni és gyógyulásért vagy megnyugvásért imádkozni. A megmagyarázhatatlan gyógyulások száma sok ezer, ebből hetvenet ismer el az Egyház csodás gyógyulásnak. ) A Szent Szűz Bernadetten keresztül kérte a plébánostól, hogy a jelenés helyén kápolna épüljön, és hogy körmenetben zarándokoljanak erre a helyre az emberek. Az atya eleinte hitetlenkedett. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, a tizenhatodik jelenés alkalmával merte Bernadett csak megkérdezni, hogy ki is valójában a "Hölgy": "Asszonyom, legyen olyan jó és mondja meg, ki Ön? " Erre a csodálatos szépségű nő elkomolyodott, kezeit összetette, tekintetét az égre emelte, aztán karját lassan széttárta és ezt mondta: "Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás. SOUBIROUS SZENT BERNADETT | Franjevci Subotica - Szabadkai ferencesek. " Amikor a leány később közölte a plébánossal, hogy a "Hölgy" azt mondta: "Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás", az atya mélyen megdöbbent, s ettől kezdve a legfőbb támogatója és védelmezője lett.
Kérdezték, vádolták, csapdákat állítottak, ám Bernadett mindig ugyanazon nyílt egyszerűséggel és őszinteséggel válaszolt. Nem díszítette, nem bővítette elbeszélését. Menekült mindentől, ami fölhívhatta rá a figyelmet, és soha senkitől egy fillért sem fogadott el, még családja javára sem, bármily szükségük lett volna rá. Soha nem vesztette el a türelmét, jóllehet gyötrelem volt számára mindig készen állni a látogatók fogadására. Türelemmel fogadott mindenkit, és válaszolt az őszinte érdeklődők és gonosz kíváncsiskodók kérdéseire egyaránt. Legnagyobb vágya az volt, hogy eltűnhessen a világ szeme elől. Soubirous szent bernadett meztelenul. Elhatározta, hogy apáca lesz. 1866-ban, 22 évesen belépett a szomszédos város, Nevers Saint-Gilgard nevű kolostorába. Itt sem volt egyszerű az élete, a novícia mesternő sok szenvedést okozott neki. Bernadett nem illett bele a lelki élet megszokott sémáiba, így mindenütt értetlenkedéssel találkozott. Elöljárói attól tartottak, hogy Bernadettet kevéllyé teszik a jelenések, ezért úgy gondolták, megaláztatásra van szüksége.
Mikor egy nővértársa irigységgel figyelte Bernadettet, ő odafordult hozzá, és megkérdezte: "Mit csinál az ember a söprűvel? " – "Micsoda kérdés! Az ember fogja a seprűt, és seper vele. " – "És aztán? " – "Aztán visszateszi a helyére. " – "Hol van a helye? " – "Hát az ajtó mögött, a sarokban! " – "Látod, ez az én sorsom. A Szent Szűz dolgozott velem, aztán a sarokba állított. Ott az én helyem, és boldog vagyok, ha ott maradhatok. " Bernadett a kolostorban is sokat betegeskedett. Ha nem volt ágyhoz kötve, akkor a betegszobában szolgálta testvéreit. Légszomja haláláig kísérte. Tüdővérzések és egyéb komplikációk léptek föl, s különösen nagy kínokat okozott neki jobb térdének gyulladása. 1879. április 16-án, harmincöt évesen halt meg Nevers-ben. Utolsó szavai ezek voltak: "Szentséges Szűz Mária, Isten Anyja, imádkozz értem, szegény bűnösért! " Teste nem látott romlást, ma is épen őrzik a nevers-i kolostor templomában. XI. Pius 1925-ben boldoggá, 1933-ban szentté avatta. Szent Bernadett a betegek védőszentje.