2021. április 22-én a család szűk körben elbúcsúzott Törőcsik Maritól – tudatta a Nemzeti Színházon keresztül a család a művész tisztelőivel. Törőcsik Mari végakarata szerint Bokros Levente lelkipásztor beszentelte a művésznő hamvait, amit ezután a művész lánya, Teréz, és párja, Zoltán Pély községnél a Tiszába szórtak el. A nemzet színésze nyolcvanöt évesen, április 16-án halt meg. Temetését már korábban pontosan eltervezte Bérczes László beszélgetőkönyvében: "Xavér lejön nekem orgonálni, és egy pélyi elemista, negyedikes-ötödikes kisdiák felolvas egy Pilinszky-verset. (…) Terézre bízok mindent. Ez volt Törőcsik Mari utolsó kívánsága - Varnus Xavért bízta meg azzal, hogy teljesítse | Femcafe. A lányomban megbízom. Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm. Ott már csak Teréz és a párja lesz a csónakban. Aztán, ahogy egy barátom, doktor Szongoth Mariann mondta, a Fekete-tengerben fogunk találkozni. (…) Maár Gyula meg én... Őt a Sugovicába szórtuk Bajánál. Az volt az ő Tiszája. " © Nemzeti Színház Varnus Xavér a járvány miatt nem tudott Magyarországra utazni Kanadából, de már korábban közzétett egy videót, amelyen eljátszotta Törőcsik Mari kedvenc popszámát a színész tiszteletére.
Azt szerette volna, ha ő orgonál a búcsúztatásán. A Bors felidézte, hogy Törőcsik Mari már évekkel ezelőtt leírta, miként képzeli el búcsúztatását: Végrendelkezek ember! Xavér lejön nekem orgonálni, és egy pélyi elemista, negyedikes-ötödikes kisdiák felolvas egy Pilinszky-verset. (…) Terézre bízok mindent. A lányomban megbízom. Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm. Ott már csak Teréz és a párja lesz a csónakban. Aztán, ahogy egy barátom, doktor Szongoth Mariann mondta, a Fekete-tengerben fogunk találkozni. FÜRED TELEVÍZIÓ. (…) Maár Gyula meg én.. Őt a Sugovicába szórtuk Bajánál. Az volt az ő Tiszája – mondta a Bérczesi Lászlóval készült 2016-os beszélgetőkönyvben. Varnus Xavér pénteken egy közös fotót osztott meg a Facebookon, egy kommentben pedig azt írta: Sajnos ez volt Mari utolsó kérése felém. Mérhetetlenül megtisztelő, és végtelenül fájdalmas. A lap úgy tudja, hogy a Kanadában élő orgonaművész, aki megtiszteltetésnek veszi, hogy őt kérte fel Törőcsik Mari erre a feladatra, mindent megtesz annak érdekében, hogy teljesíthesse a színésznő kívánságát.
2014. ápr 29. 18:04 Beperelte szomszédja Varnus Xavért Veszprém — Születésnapján állt bíróság elé Varnus Xavér (50), akit a szomszédja perelt be. Betörtek a világhírű zenészhez. A világhírű orgonaművész és a lesenceistvándi háza melletti telektulajdonos, Pupos János (51) egy 1, 2 négyzetméteres földterületen vitázik immár két éve. Nem érti, hogy juthattak idáig Fotó: Oroszi Beáta A különös perpatvar előzménye, hogy Xavér 1, 2 négyzetméteres kocsiráhajtót, illetve kiöblösödést betonoztatott a telekhatárán túlra, miután – állítása szerint – korábban megállapodtak a parkoló betontámasztékáról a szomszéddal. Erre válaszul azonban Pupos János köveket hordott a művész parkolója elé a saját telekrészén, egy drótot is kihúzott autómagasságban, sőt facsemetét is ültetett, hogy ne lehessen oda behajtani. Az orgonaművész ezt követően az önkormányzathoz fordult, ahol birokvédelmi kérelmét helybenhagyták. Pupos úr azonban megtámadta ezt a jegyzői határozatot, és most a Veszprémi Törvényszéken kiderült, valójában azt akarja elérni, hogy a 14 éve ott élő zenész ne használja az ő telkén átvezető szolgalmi utat.
2021. ápr 18. 9:07 Varnus Xavér gyászol / Fotó: RAS-Archívum "Mérhetetlenül megtisztelő és mérhetetlenül fájdalmas" Bár még fel sem fogtuk a felfoghatatlant, hogy Törőcsik Mari nincs többé, máris a búcsúztatásáról jönnek a hírek. A művésznő már évekkel ezelőtt leírta, hogy miképp képzeli el a búcsúztatását. Erről a " Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve " című kötetben beszélt először és utoljára: VÉGRENDELKEZEK EMBER! XAVÉR LEJÖN NEKEM ORGONÁLNI, ÉS EGY PÉLYI ELEMISTA, NEGYEDIKES-ÖTÖDIKES KISDIÁK FELOLVAS EGY PILINSZKY-VERSET. (…) Terézre bízok mindent. A lányomban megbízom. Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm. Ott már csak Teréz és a párja lesz a csónakban. Aztán, ahogy egy barátom, doktor Szongoth Mariann mondta, a Fekete-tengerben fogunk találkozni. (…) Maár Gyula meg én.. Őt a Sugovicába szórtuk Bajánál. Az volt az ő Tiszája. - idézi a Bors. A jelenleg Kanadában élő orgonaművész, Varnus Xavér megrendült Törőcsik Mari halálhírére, a közösségi oldalán kommentben tudatta, hogy minden rendben lesz az utolsó kívánságával, mindent megtesz annak érdekében, hogy ott lehessen a felejthetetlen művésznő búcsúztatásán.
Varnus Xaver a földkerekség összes jelentős orgonáján koncertezett már: Bach lipcsei Tamás-templomában, a washingtoni és a Canterbury-i székesegyházban, a párizs három főtemplomában, a Notre-Dame-ban, a St-Sulpice-ben és a St-Eustache-ban, a Berlini Dómban, valamint a világ második legnagyobb hangszerén, a philadelphiai Wanamaker-orgonán. Orgonaművészként, íróként és médiaszemélyiségként rengeteget tett az orgonazene népszerűsítéséért. Pályafutásának háromezer koncertje során ezidáig hatmillióan vettek jegyet hangversenyeire, 53 hanglemeze, hatvan koncertfilmje és öt könyve jelent meg, YouTube-felvételeit ezidág 29 millióan nézték meg (), a SONY által kiadott, négyszeres platinalemezes CD-je ("Raveltól Vangelisig", 2007) pedig minden idők legnagyobb példány- számban eladott orgonalemeze lett. A Berlini Dómban 2013-ban adott Bach hangversenyének felvétele minden idők legnézettebb orgonakoncert filmje a maga közel 12 milliós megtekintésével. Sok elismerése mellett Varnus Xaver a magyar állam által adható két legmagasabb kitüntetésnek, a Magyar Érdemrend Tiszti- és Középkeresztjének a birtokosa.
VARNUS Xaver ISTEN MAJD MEGBOCSÁJT: AZ A MESTERSÉGE 2005. 01. 17:19 Aki hallotta már Varnus Xavert, a jelenleg Kanadában élő orgonaművészt játszani, tudja, hogy kitűnő, a mesterség minden "titkát" pontosan ismerő művész, aki képes úgy "elvarázsolni" a közönségét, hogy a hallgató szinte a világból "kiszakadva" lényegűlhet át a klasszikus zenével
(…) Terézre bízok mindent. A lányomban megbízom. Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm. Ott már csak Teréz és a párja lesz a csónakban. Aztán, ahogy egy barátom, doktor Szongoth Mariann mondta, a Fekete-tengerben fogunk találkozni. (…) Maár Gyula meg én.. Őt a Sugovicába szórtuk Bajánál. Az volt az ő Tiszája" - mondta Törőcsik Mari a Bérczesi Lászlóval készült beszélgetőkönyvben, 2016-ban. Lapozz, még nincs vége!
Írta és fényképezte: Kovács Olivér Műemlé "Ugyan dombtetőn áll az épület, ám alapjai egy agyagteknőben vannak, ezért folyamatosan vizesednek alulról a falak. Ez lehet az oka annak, hogy a torony elmozdult, megindult nyugat felé" – mondta el a műemlé a helyszínen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Irodájának vezetője. Figler András hozzátette: ezzel egy időben komoly repedések jelentek meg a főhajó boltozatán, és jelentős a köveket pusztító sókiválás is a vizesedés a falakon. Ugyan a templom alapjainak vizesedését megszüntető beavatkozások terveit már évekkel ezelőtt engedélyezte a KÖH, azonban azóta nem volt pénz az akkor 30 millió forintra becsült beruházásra. "Most körülbelül 200 millió forint lenne a károk orvoslása és a további vizesedés megakadályozása, azonban semmiféle forrás nem áll rendelkezésre egy ilyen nagyságrendű beavatkozás elvégzésére" – panaszolta az irodavezető. A jáki templomot 1214-ben alapították egy bencés apátság részeként. Az építkezés hosszasan húzódott, 1256-ban szentelték fel végül Szent György tiszteletére.
A jáki templom hazánk egyik legszebb román és koragót stílusú műemléke, ami jelenleg is plébániatemplomként várja a híveket és a látogatókat. A jelenlegi Magyarország területén nincs még egy ilyen épségben megmaradt, ilyen díszes, román kori, három hajós katedrális – a tatárok, a törökök és az országot sújtó háborúk dúlásának eredményeként. Építészeti megoldásai, faragványai, freskói méltó emléket állítanak a 12. század világának és művészetének. Mondhatni, hogy a 13. századi vallásos emberek világképének állít emléket és mutat térképet az épület és faragványai. A templom falai emberöltőkön keresztül fogadták be az itt élők imáját, ezért hatalmas szakrális energiák hordozója az épület. A jáki templom alapítója a Ják nemzetségből származó Jáki Nagy Márton nemes, a környék gazdag földbirtokosa. A Ják nemzetség alapítója az a Wasserburgi Wecellin nevű bajor lovag, aki Gizella királynő, Szt. István feleségének kíséretében jött be Magyarországra. Itt a királyi testőrség parancsnoka lett és nagybirtokot kapott.
A legutóbbi nagy munkálatok a 80-as években zajlottak. Ekkor készült el a nyugati kapuzat oromfala, az apostolok galériája, a szobrok restaurálása és másolata. Kijavították a Jakab kápolnát és annak barokk oltárait. Sőt az ásatások során találtak egy korabeli temetőt, a XI. századtól kezdve sok-sok halottal. 1991-ben az ún. Mária-oltár restaurálásakor leltek rá a jáki gótikus szárnyasoltárra az elveszettnek vélt négy táblaképpel (Péter, Pál, Bertalan és Ker. Szent János). Visszakerült egykori helyére a nagytemplom északi hajójának az oltárához. A Szent Jakab-kápolna egykor a falu templomaként funkcionált A templomról A jáki templom felé közeledve már messziről, 10-15 km-ről is jól látható a monumentális épület, amely szinte uralja a környéket. A dombra épült templomot a déli oldalról körítőfal övezi, rajta az 1663-ban épített díszes, bélletes kapun léphetünk be a templom területére. A két homlokzati torony között található a pazar díszítésű főkapu, amely Magyarország leggazdagabban díszített késő román kapuzata.
Megmozdult a jáki templom tornya 2009. augusztus 12. 10:23 Kovács Olivér Veszély fenyegeti hazánk legismertebb román stílusú műemlékét, a jáki templomot, amelynek déli tornya az állandó vizesedés miatt elmozdult, a főhajó boltozatán pedig repedések jelentek meg. A problémák kijavítása 200 millió forintba kerülne - ám pénzre egyelőre remény sincs. "Ugyan dombtetőn áll az épület, ám alapjai egy agyagteknőben vannak, ezért a falak folyamatosan vizesednek alulról. Ez lehet az oka annak, hogy a torony elmozdult, megindult nyugat felé" - mondta el a helyszínen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Irodájának vezetője. Figler András hozzátette: ezzel egy időben komoly repedések jelentek meg a főhajó boltozatán, és jelentős a köveket pusztító sókiválás is a vizesedés a falakon. Ugyan a templom alapjainak vizesedését megszüntető beavatkozások terveit már évekkel ezelőtt engedélyezte a KÖH, azonban azóta nem volt pénz az akkor 30 millió forintra becsült beruházásra. "Most körülbelül 200 millió forint lenne a károk orvoslása és a további vizesedés megakadályozása, azonban semmiféle forrás nem áll rendelkezésre egy ilyen nagyságrendű beavatkozás elvégzésére" - panaszolta az irodavezető.
Őt követte unokaöccse Erdődy Péter. Ettől kezdve az Erdődy grófi család a kegyúr. A Zrínyi-családhoz csak rövid időre került (1557-1613). Kőszeg városának 1532. évi ostromakor a törökök a monostort és a templomot is megrongálták. Az apostolfejek közül számosat levertek, de másutt is okoztak károkat. 1562 után megszűnt a szerzetesi élet, a kolostornak ma már nyoma sincs. 1626-ban Erdődy Bálint és Zsigmond megegyeztek, hogy a templomot kijavítják. Valószínűleg, e restaurálás emlékét őrzi egy szívben látható név és évszám (Theodosius Duchon 1637) a főhajó egyik északi ívében. Egyéb barokk-kori festésmaradvány is fellelhető a templomban. A 17. század közepén az épületet villámcsapás érte, amely erősen megrongálta a templom déli részét. Három déli pillért és a főhajófal nagyobb részét újjá kellett építeni. Ez a hatalmas munka Folnay Ferenc apát nevéhez fűződik (1643-1666). A templom déli kertjébe vezető ún. Folnay-kapu is ekkor épült. Vaskapuját Pölöskei József készítette 1970-ben. A 18. század végé Erdődy Gábor gróf, apát, aki később egri püspök lett, a tornyokat restauráltatta (1733-35).
Néhány évtizeddel később, de még a 13. században toldották az épülethez – feltehetőleg Kopáchy Pausa helyi birtokos adományából – a nyugati tájolású tornyot, valamint ekkor alakították ki a templomkarzatot is. Ezt az akkor még fából készült szerkezeti elemet a késő gótikus vagy a reneszánsz korban boltozatos kőkarzattal váltották fel. [2] 1526-ban a kopácsi nemesek áttérésével az épület a kopácsi, csempeszházi és koltai evangélikusok anyatemploma lett. 1663-ban a koltai evangélikus templom vette át a szerepét, a kopácsi templom pedig feltehetően ekkor került vissza a római katolikus egyházhoz. [3] Korabeli egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján 1698-ban már kőkarzata volt a templomnak, tornyában egy harangot helyeztek el, az épületet zsindely fedte, a hajó belső famennyezetét pedig ekkor még festették. Egy 1781-es adat szerint a kopácsi már nem plébániatemplom, hanem a rumi egyházközség filiatemploma volt, 1949 után pedig először a nemeskoltai, majd a vasszécsenyi plébánia része lett. [4] A templom műemléki feltárására és helyreállítására 1959 és 1972 között került sor Mendele Ferenc és Lente István vezetésével.