(4) Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra. 2. § (1) A jótállás időtartama egy év. (2) A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. 3. § (1) A forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt – külön kérés nélkül – jótállási jegyet átadni. (2) A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. (3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni: a) a forgalmazó nevét és címét, b) a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá – ahol alkalmazható – azonosításra alkalmas részeinek meghatározását, c) a gyártó és – külföldről származó termék esetén – az importáló nevét, címét, d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, e) a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját.
151/2003. (IX. 22. ) Korm. rendelet: 151/2003. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk. ) 248. §-ában foglaltakra figyelemmel a Kormány a következő rendeletet alkotja: 1. § (1) A Magyar Köztársaság területén fogyasztói szerződés [Ptk. 685. § e) pontja] keretében értékesített, a rendelet mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki. (2) Semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek. (3) A jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez (a továbbiakban: forgalmazó). A jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül (a továbbiakban: fogyasztó).
1 Módosította: 144/2012. (VII. 3. rendelet 5. §. 2 Hatályon kívül helyezte: 118/2008. (V. 8. rendelet 1. § 837. Hatálytalan: 2008. V. 16-tól. 3 Megállapította: 72/2005. (IV. 21. §. Hatályos: 2005. VI. 1-től. Ezt követően kötött fogyasztói szerződésekre kell alkalmazni. A jelen kormányrendelet mindenkor hatályos állapota megtekinthető a címen.
Ha a Zala folyóra látogatok és csak egy botot viszek magammal, minden cuccot el tudok vinni egy kerékpáron. Egy tavaszi reggelen is felpakoltam a biciklimre és útnak indultam, hogy megfogjak néhány vadvízi keszeget. Nem a kapitális méretű halakra pályáztam, az volt a célom, hogy jól érezzem magam és a téli pihenő után végre eltölthessek egy kellemes napot a kedvenc vizemen. Irány a Zala folyó! Sehol máshol nem találjuk a horgászatra alkalmas vízterek olyan széles kínálatát, mint itt. Egy hajnali horgásztúrán felébreszthetjük a Tisza mélyén, alattunk akár 20 méterre elfekvő harcsaóriásokat. Pergethetünk az öblítő csatornákban a vizet folyamatosan forraló balinokra, kipróbálhatjuk, hogy a nádszéli etetett helyen vendégeskednek-e nyurgapontyok, vagy a hínármező tisztásán próbálkozhatunk a Tisza-tavi nagy compók valamelyikének horogra kerítésével. Karbantartott horgászhelyek a Tisza-tavon – Peca.hu. A Tisza-tó milliárdnyi keszegéből a fiatal és a kezdő horgászok is sikerrel zsákmányolhatnak, s hosszú távra rabjává válhatnak e lelket pihentető sportnak.
Horgászengedélyhez szükséges okmányok A Tisza-tavi horgászathoz a jelenleg hatályos halászati törvény alapján szükséges okmányok: állami horgászjegy horgászegyesületi tagság igazolása fogási napló területi engedély A gyermekhorgász engedély kiváltása nem igényel horgászvizsgát és horgászegyesületi tagságot. A Tisza-tóra érvényes éves horgászengedély, vagy akár napi jegyek az ország több pontján beszerezhetőek. Részletes lista. A horgászengedély érvényes az alábbi területeken A Tisza folyó és a tározó kiskörei duzzasztómű felett húzódó, 403, 5 és 440 fkm közötti területén, az Eger-pataknak a Borsodivánka és Négyes községeket összekötő közúti hídtól délre eső szakaszán, valamint a Tisza-tó körüli szivárgóárkokon. Időszakos tilalmak December, január és február hónapokban horgászni csak 07 és 17 óra közötti időszakban szabad. A fajlagos tilalmi időszakon túl decemberben, januárban, februárban és márciusban tilos a harcsa fogása. A halállomány ívóterületeinek védelme érdekében május 2. és június 15. között tilos a horgászat az Eger-pataknak a Négyes-Borsodivánka községeket összekötő közúti hídjától a patak Tisza-tóba torkollásáig terjedő szakaszán.
A nagy tározókra jellemző, erős harcsaállomány növekedése még napjainkban is tart. Tavasz A tavasz több halfajunk szaporodási időszaka, ilyenkor a horgászokat a szeszélyes időjáráson kívül a tilalmak is korlátozzák. Március: elsősorban törpeharcsa és keszeg, de compó, dévér, vagy akár egy-egy korán kelő ponty is fogható. Április: a pontyok és dévérek ívási időszaka. Jól foghatók a kárászok, valamint a fehér halak nyomán megjelenő harcsák is. A sekély öblök zavaros vizeiben érdemes horgászni. Május: ismét lehet süllőzni és balinozni, de ennek ellenére ezt a hónapot a harcsaszezon kezdeteként tartjuk számon. Az ívásra készülő harcsa ilyenkor végzi tavaszi kondicionáló táplálkozását, folyamatosan mozog és eszik. A tapasztalt horgászok a partközelben fenekezve próbálják horogra csalni. Nyár A horgászat főszezonja számtalan lehetőséget kínál a Tisza-tónál. Június: az egyik legjobb horgászati lehetőséget a küsz-ívás jelenti. A Tisza partján álló fűzfák vízbe lógó gyökerei között milliónyi apró sneci rakja az ikráját, odacsalva a harcsákat, süllőket és balinokat.