A rab gólya 1847-ben íródott allegorikus költemény, lírizált kisepikai mű (az allegória átvitt értelmű kép, többnyire állathoz, növényhez vagy valamilyen mitologikus alakhoz hasonlítja tárgyát a költő). A vers hangvétele, témája alapján könnyen azt hihetnénk, hogy 1849-ben vagy később, a szabadságharc bukása után keletkezett, pedig Arany még előtte írta. Olyan, mintha a magára hagyott gólya a magára hagyott szabadságharcot szimbolizálná, pedig akkor még ki sem tört a szabadságharc. Eredendően elégikus alkatú, elmélkedésre, bánatra hajlamos költő volt Arany János, már fiatalon is. Akkoriban, amikor Petőfi a világszabadságról írt és a forradalmat várta, ő ilyen mélyről jövő, fájdalmas verset alkotott. A gólya képében a magára hagyott ember képét jeleníti meg, de ekkori magányérzetét nem lehet a szabadságharc bukásának, Petőfi siratásának számlájára írni. Személyiségéből, lelkialkatából eredt, hogy vonzotta a mélység, a szomorú téma. A mű a vágyak derékba törését, a célok lehetetlenségét, a kiszolgáltatottságot, a tétovaságot, a reménytelenséget sugallja.
A rab gólya Árva gólya áll magában Egy teleknek a lábjában, Felrepűlne, messze szállna, Messze messze, Tengerekre, Csakhogy el van metszve szárnya. Tűnődik, féllábon állván, El-elúnja egyik lábán, Váltogatja, cserélgeti, Abban áll a Múlatsága, Ha beléun, újrakezdi. Szárnya mellé dugta orrát, Messze nézne, de ha nem lát! Négy kerités, négy magas fal: Jaj, mi haszna! Bár akarna, Kőfalon nem látni átal. Még az égre fölnézhetne, Arra sincsen semmi kedve: Szabad gólyák szállnak ottan Jobb hazába; De hiába! Ott maradt ő, elhagyottan. Várja, várja, mindig várja, Hogy kinő majd csonka szárnya S felrepűl a magas égig, Hol a pálya Nincs elzárva S a szabadság honja kéklik. Őszi képet ölt a határ, Nincsen rajta gólyamadár, Egy van már csak: ő, az árva, Mint az a rab, Ki nem szabad, Keskeny ketrecébe zárva. Még a darvak hátra vannak, Mennek ők is, most akarnak: Nem nézi, csak hallja őket, Mert tudja jól, Ott fenn mi szól, Ismeri a költözőket. Megkisérté egyszer-kétszer: Nem bírná-e szárnya még fel; Hej, dehogynem bírná szárnya, Csak ne volna Hosszu tolla Oly kegyetlen megkuszálva!
A dajka sírján egyszerű halom, Csekély fatörzsök áll emlékjelül; Fekszik külön, temető-oldalon, Virágzó tüske, zöld pázsit, körül. Felette a lágy szél suhogva jár, Szines pillangó, beszédes madár. Megszáll az alkony; áttetsző homálya, Mint könnyü fátyol, leng a sírokon; Borulni az agg nő fejoszlopára Eljő unoka, gyermek, vagy rokon; Nem rokon az, nem magzat, unoka: Két úri hölgy a sír zarándoka. Két úri szép hölgy. Onnan jöttek el, Hol legvirítóbb az élettavasz, S örömmadár víg füttye énekel, S zöld lomb között még nem sárgul panasz... Hogy emlegetnék s megkönyeznék, sírván, A hű cselédet rideg, puszta sírján. Mijök volt nékiek az agg cseléd? Miért emelnek ily élő emléket? Adott-e az mást, mint béres tejét? Talán még azt se, csak hitvány meséket. Felejtve régen játék, dal, mese: Hű szive az, mi nem lesz sohase. Oh szép, mikor feledség-nyomta földbül Kisarjad a szív, az elporhadott, Mint rom felett a repkény ha kizöldül - És kegyelet sír rája harmatot! Oly szép, de ritka...! Pedig a szivér' Nem jutalom a hitvány szolgabér.
Csöndesebb halál van ott.
A gazdaságban jelentős vagyoni és szervezeti koncentráció ment végbe, megtelepedtek az országban a – szinte egy-egy gazdasági ágazat egészét átfogó és uraló – multinacionális cégek, megerősödtek ennek folytán a jogvitákban a nemzetközi elemek, a magánvagyonok korábban elképzelhetetlen módon koncentrálódtak, ugyanakkor – részint ennek ellenpontjaként – a fogyasztói pozíció jelentősen meggyengült. Mindezek következtében a jogviták, büntetőügyek száma növekedett, a pertárgy értéke jelentős mértékben emelkedett, az ügyek egyre bonyolultabbá váltak, és a gazdasági vagy személyi összefüggések következtében a jogi képviselet esetenként – szervezeti apparátusában, felkészültségében, módszereiben – megerősödött az igazságszolgáltatással szemben (pl. bizonyítási eszközök, szakértői háttérbázisok, stb. ). Az Igazságügyi igazgatási szak ezen követelmény teljesítéséhez nyújthat segítséget, mert jelenleg az egyes szervek belső munkaszervezése nem kellően hatékony, nem kis mértékben azért, mert a döntési kompetenciával rendelkező, érdemi ügyintéző (bíró, ügyész, közjegyző, stb. Igazságügyi igazgatási alapszak | Debreceni Egyetem. )
A képzésről Az igazságügyi igazgatási alapszak 6 féléves, 180 kredites képzés keretében olyan igazságügyi szervezők képzését célozza, akik jogi, különösen eljárásjogi alapismereteik, a jogi informatika gyakorlati és az igazságügy szervezetére és ügyvitelére vonatkozó ismereteik birtokában alkalmassá válnak arra, hogy közreműködjenek az igazságügyi döntések előkészítésében és végrehajtásában. A megszerezhető ismeretek Az igazságügyi igazgatási alapszakos képzés során megszerezhető ismeretek elsősorban a bírósági, ügyészségi ügyintézői munkakörben dolgozók vagy elhelyezkedni kívánók, valamint ügyvéd vagy közjegyző munkáját segítő alkalmazottak számára kínál naprakész és hasznos tudást. Az oktatásban a régió igazságszolgáltatási szerveinek elismert szakemberei is szerepet vállalnak, így a képzés a munkaerőpiaci igényekhez mindenben igazodó, modern, az igazságszolgáltatás legújabb tendenciáit figyelembe vevő ismeretek megszerzésének lehetőségét kínálja. Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar - IgIg, SZMSZ BA és MA, Nemzetközi igazgatási szak szakdolgozat témák. Továbbtanulási lehetőségek Az igazságügyi igazgatási alapszakos diploma birtokában – sikeres felvételi követően – a jogász képzésünk is nyitva áll a továbbtanulást választó hallgatók előtt.
munkájának jelentős részét adminisztratív tevékenység teszi ki. Nyilvánvaló, hogy az érdemi szakmai munka támogatásához szükség van olyan segítő, előkészítő munkatársakra, akik az adminisztratív, azonban szakmai elemeket is hordozó munkatehertől mentesítik. Egyes szakterületeken fokozottan jelentkezik (pl. Igazságügyi igazgatási szak vélemény. cégeljárás, fizetésképtelenségi, végrehajtási eljárás, stb. ), amit tovább fokoz, hogy meghatározott szakterületeken az optimális ügyintézéshez célszerű szakmai team-eket kialakítani, amelyekben a döntési kompetenciával rendelkező személy munkáját többen, így – a fogalmazók, bírósági titkárok, stb. mellett – tényleges szakmai ismeretekkel is rendelkező adminisztratív munkatársak is segítik, a szükséges ismeretek birtokában közreműködhetnek a döntések előkészítésében és végrehajtásában. Az igazságügyi ügyintézőkre fentiek következtében jelentős igény mutatkozik a tág értelemben vett igazságszolgáltatás valamennyi területén, így a bíróságok különböző szintjei, az ügyészségek, az ügyvédi irodák, a közjegyzői irodák, a végrehajtói apparátus, a rendőrség egyes területein, a büntetés-végrehajtásban, továbbá az igazságügyi szolgálatban.
Figyelt kérdés Sziasztok! Ez a két szak felkeltette érdeklődésemet de nemtudom hogy mennnyire nehéz, illetve levelezőn munka mellett elvégezhető-e? illetve mennyire érné meg. Valaki tapasztalat? 1/2 anonim válasza: 100% Én igazságügyet tanulok. Nehézségéről annyit, hogy vizsgaidőszakban azért tanulni kell, de ha elkezded már szorgalmiban megkönnyíted az életed.. :D Én is a kettő között vacilláltam tavaly, de mondták, hogy inkább az ig. ügyet válasszam. Több lehetőség. :) Ha kérdésed van még nyugodtan írj privátot. :) 2017. jan. 28. 10:41 Hasznos számodra ez a válasz? Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar - Indul az Igazságügyi Igazgatási alapképzési szak!. 2/2 anonim válasza: 100% Én munkaügy és tbre jártam. Igazából szinte ugyanazt tanultuk mint a jogászok, csak nem volt római jogunk. Ha nem vagy jogi beállítottságú akkor nem érdemes elkezdeni. Amúgy szerintem hasznos szak, sok a munkalehetőség. 2017. febr. 1. 18:02 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Szakmai gyakorlat 6. félév összesen 50 Mindösszesen 180