A TÁJI TÍPUSOK VIRÁGKORA (19. sz. ) Az egész magyar társadalom s benne a paraszti gazdaság fejlődése érthető módon serkentőleg hatott a népi építkezésre is. A minőségi javulást a technika, az építési gyakorlat mellett előmozdította a hatósági rendelkezések hatékonyságának növekedése is. Baksa Brigitta: Élet a házban (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 2004) - antikvarium.hu. A fal magasságának meghatározása, az ablak méretének növelése, a gyúlékony anyagok és szerkezetek háttérbe szorítása, a meszelés megkövetelése stb. mind a minőségi javulás irányába hatottak. Kedvező befolyást gyakorolt az építésre a falusi mesteremberek számának növekedése és szakmai tudásának emelkedése is. A centralizáló tendenciák, a szállítási lehetőség javulása ellenére a falusi építészet fő meghatározó erővonala továbbra is lokális jellegű, s így a pozitiv irányú hatások is a táji jellegzetességeket erősítik. A lakóházak s gazdasági épületek táji típusai a 18. század végéig mindenütt kiformálódtak, korszakunkban lényegesen újak már nem alakultak ki, a meglévők viszont minőségileg fejlődtek. A falakat, a tetőszerkezetet gondosabban, kimódoltabb technikával, szakszerűbben készítik, specialistákat, ahol lehetett kisiparosokat vontak be az építésbe.
Arra lehet gondolni, hogy a tűzhelyváltás összefüggésben van a főzőedények cseréjével. Korszakunkban még csak a földből készített és öntöttvas lappal lefedett változatok tűntek fel. Ezek elhelyezése különböző, konyhában és szobában egyaránt lehettek. A szobai rakott tűzhelyek megjelenésével néha kitelepítik innen a kandallót, kályhát vagy kemencét, másutt meghagyják és az újat csatlakoztatják hozzá. A konyhában a tüzelőpadkát ilyen esetben már nem használják. A füstelvezetésben a változás valamivel lassabban indult meg a század végén. A zárt füstelvezetésű kéményeknek inkább csak a széles változatai, az ún. "mászókémények" jelentek meg. A füstvezetés megformálásának egyszerűbb módjai hódítanak először tért. Így a füstös- és födém nélküli konyhás házakban a vaslapos tűzhely gyakran a szobába kerül, és ennek füstjét bádogcsöveken a konyhába vezetik. A TÁJI TÍPUSOK VIRÁGKORA (19. sz.) | Magyar néprajz | Kézikönyvtár. Szabadkémény esetén ennek alját lefedik, lepadlásolják, a füstcső a mennyezet fölött torkollik a meghagyott szabadkéménybe. A lakóház külső képében nemcsak a tornác hoz lényeges változást, hanem a tetőforma módosulása is.
A szabadkémény a két Alföldről minden irányba terjed, folyamatosan benyomul a dunántúli füstöskonyhás, az északi kürtős-kemencés és a keleti kandallós házterületre. Széles vegyes zónák jönnek létre, ahol még fellelhetők a régibb füstelvezetési módok maradványai és a szabadkémények is. A hegyes vidékeken a terjeszkedés főleg a folyóvölgyekben, a Sajó, Hernád, Szamos és Maros stb. mentén erőteljes, ez utóbbi esetben a Székelyföldig nyúlóan, több esetben a nyelvhatárt is átlépve. Visszaszorulása csak a nagyobb városokban erőteljes, bár korszakunkban még ezeken is (Budapestet is beleértve) jócskán fellelhetők egyes kerületekben. A főzőhelyeket tekintve az erőteljes korszakforduló az 1880–1910 közötti évtizedekre esik. Ekkor válik széles körűvé a vaslapos, ún. takaréktűzhely vagy rakott tűzhely, amely felváltja a nyílt tűzön főzést, nyugaton és északon talán valamivel gyorsabban, mint keleten és délen. Azért meglepő a takaréktűzhelyek lassú terjedése, mert ennek egyetlen házilag elő nem állítható elemét – az öntöttvas lapot – a vashámorok már a 18. A MAGYAR NÉPI ÉPÍTÉSZET TÁJI TAGOLÓDÁSA A 18–20. SZÁZADBAN | Magyar néprajz | Kézikönyvtár. században készítik, sőt hirdetik (Némethy E. 1956: 273).
Ennyi meghatározó nem vizsgálható egyszerre és mindenhol, nemcsak fizikai akadályok miatt, hanem azért se, mert közülük egyesek nem mindig jellemzők, tehát az adott esetben el lehet tekinteni tőlük, ugyanakkor nem kizárt, hogy egy következő korban már alapvető tényezőként részletesen kell foglalkozni vele.
Baksa Brigitta: Élet a házban (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 2004) - Hon- és népismeret 5. évfolyam Szerkesztő Grafikus Lektor Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2004 Kötés típusa: Tűzött kötés Oldalszám: 87 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 28 cm x 20 cm ISBN: 963-195-102-2 Megjegyzés: Fekete-fehér és színes fotókat, illusztrációkat tartalmaz. Tankönyvi szám: 00556. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Reményeink szerint az "Élet a házban" című tankönyv megnyeri tetszésedet, és felkelti érdeklődésedet a néphagyományok iránt. Megismerheted hazánk népi értékeit, és önálló gyűjtéseid nyomán felfedezheted településed múltjának kincseit. Így szinte észrevétlenül fonhatod meg a szülőföldedhez kötő aranyszálakat. Tartalom Köszöntő 3 Lépjünk vissza a múltba!
A települések jelentős részében harmonikus faluképek keletkeztek, különösen a század végére.
A Vértes a Dunántúli-középhegység gyönyörű vidéke a Gerecse szomszédságában. A változatos terepekben, csodás kirándulóhelyekben gazdag lankák, a völgyekben megbújó falvak hamar elbűvölik a látogatókat. A hegység természeti adottsága sokrétű, élővilága pedig gazdag, így remek helyszíne a kellemes őszi és téli túráknak is, melyeket követően az ember falvaiban zavartalanul pihenhet meg. Csodás falvak a Vértesben A hegységet hálószerűen szövik be a túraútvonalak, amelyek mindegyike gyönyörű helyeken vezet végig: akár az Országos Kéktúrát, akár a piros, zöld vagy sárga turistautakat, tanösvényeket járja be az ember, nem fogja megbánni. Egy kis időt pedig a kis falvakra is érdemes szánni, akár egy-egy ebéd, egy nagy séta erejéig, vagy megszállva a helyi panziók, vendégházak egyikében. Dunántúli város 4 beta test. (Borító- és ajánlókép: Indafotó/ Teteneverdle. )
De megnézhetjük a Török–Magyar Barátság Parkot (Szulejmán és Zrínyi Miklós szobrával), a plébániatemplomot (Ali pasa dzsámija), a várat vagy éppen Magyarország legrégebbi Zrínyi emlékművét, az Oroszlán-szobrot. Gerendai István alkotása a vörös márvány talapzaton álló oroszlán, amely a török félholdas zászlót tapossa. Szigetvár hangulatos főtere Zrínyi emlékével (fotó: Barna Béla) 6. Érd Egyrészt van minaretje, s valamiért régen azt gondoltam, hogy az jó hely lehet, ahol van minaret (lásd Pécs és Eger). Másrészt van neki múzeuma, mely az utazásról szól. A Magyar Földrajzi Múzeum a magyar világutazóknak is emléket állít, a múzeum szoborkertjében pedig a nagy világutazóink szobrai állnak. S egy kis személyes ide is: a legnagyobb magyar világutazó, gyerekkori példaképem, Balázs Dénes hátizsákos szobra is itt található. Tiszántúli városok AKASZTÓFA JÁTÉK. Neki köszönhetem talán, hogy szenvedélyesen szeretek utazni, s azt is, hogy ezeket az utazásokat próbálom írásban megörökíteni, például itt, az fmc oldalán is. A Magyar Földrajzi Múzeum Érden (fotó: Barna Béla) 7.
a közösségszolgálat, akik pl. munkanélküliek számára teremtenek munkahelyet, vagy bármilyen más módon keresik a közösség szolgálatának, a helyi társadalom fejlesztésének lehetőségeit. Ezek egyelőre a Dél-dunántúli Közösségszolgálat eddigi – kísérleti és kezdeti működésének kapcsolatai, helyszínei és jelzésszerűen elmondható konkrétumai. Dél-dunántúli Közösségszolgálat - Parola Folyóirat. (A tartalmi, szakmai tapasztalatokról bizonyára majd egy más alkalommal nyílik módunk e lap hasábjain is a beszámolására. ) Az eddig megkezdett munkák folytatása látszik indokoltnak, de ezen túl lehetséges – rövid időn belül – további számos településen új munkák beindulása (pl. Várongon, Csomában, Bükkösdön, Gödrén és térségében). Megfontolandó, mert felmerült s elvileg lehetséges akár egy vagy több új közösségfejlesztő munkatársnak a belépése is. Semmi akadálya nincs tehát annak, hogy szolgálatunk épüljön, fejlődjön; vagyis immáron történetének abba az általunk is. nagy izgalommal várt második korszakába lépjen, amikor elkövetkezhet valamennyi működési feltétel előteremtése és a kezdeti tapasztalatok összegzése után a közösségszolgálati tevékenység teljeskörű beindítása.