dr. Parázsó Helga A képmáshoz való jogot sérti más személy fényképének felhasználása, például, ha közzéteszünk egy fényképfelvételt a legutóbbi összejövetelről, amelyen olyan személy is szerepel, aki nem kívánt felkerülni az internetre. Személyes adattal való visszaélés | www.jogomvan.hu. A rosszul megválasztott szavak, üzenetek sérthetik az emberi méltóságot, a becsületet és a jóhírnevet. E körben kiemelendő, hogy a becsület és a jóhírnév védelmének jogával gyakran konkurál a véleménynyilvánítás alaptörvényben is rögzített joga, amely a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi és biztosítja a jó, a káros, a kellemes és a sértő vélemény közlését is. A bírósági gyakorlat egységes azonban abban, hogy a véleménynyilvánítás alapjoga csak felelősséggel gyakorolható, így nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas, valótlan tények közlésére, az indokolatlanul bántó, lealázó véleménynyilvánításra. Ennek fényében a Polgári Törvénykönyv is kifejezetten kimondja, hogy a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás.
A Budapest Környéki Törvényszék dr. Surdy Miklós vezette büntetőtanácsa hétfőn ítéletet hirdetett a volt váci rendőrök ügyében. A három vádlott közül az egyik aktív rendőrként dolgozott a kapitányságon abban az időben, amikor két korábbi, már nyugdíjas kollégája, akik egy cégnél magánnyomozóként tevékenykedtek, megkérték őt, hogy a nyilvántartásokból kérjen le néhány, számukra fontos adatot. Ez meg is történt néhány esetben. Személyes adattal való visszaélés | hvg.hu. Az elsőrendű vádlott a cselekmény idején a Váci Rendőrkapitányság előadójaként dolgozott, munkája során hozzáfért a különböző elektronikus nyilvántartásokhoz, rendszeresen használta ezeket. A másod- és harmadrendű vádlottak akkor már nyugdíjas rendőrként egy személy- és vagyonőrzéssel foglalkozó kft alkalmazásában álltak magánnyomozóként. A két nyugdíjas rendőr 2009. január 16-át megelőzően megkérték az kollégájukat, hogy magánnyomozói munkájukhoz nyújtson segítséget oly módon, hogy az általuk bediktált adatok, adattöredékek alapján a 2009. január 19. és március 13. közötti időszakban az akkor 56 éves férfi a különböző elektronikus nyilvántartásokból különböző személyekre vonatkozó személyes és különleges személyes adatokat kért le és bocsátott a nyugdíjas rendőrök rendelkezésére.
Némelyik önmagában is alkalmat adhat visszaélésekre, ha pedig ezekből több, együttesen kerül illetéktelenekhez, az különösen kiszolgáltatottá tehet minket. Éppen ezért az ilyen adatokat fokozottan kell védeni. Erre hivatott az Alaptörvényünk, a Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv és nem utolsósorban az Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény. Személyes és különleges Törvényi definíció szerint személyes adataink például a nevünk, a születési dátumunk, a lakcímünk és a családi állapotunkra vonatkozó információk. Külön csoportot alkotnak a különleges adatok, ezek még érzékenyebbek, hiszen – többek között – a faji eredetünkre, a nemzetiségünkre, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, a szexuális életre vonatkoznak, de ide tartoznak az egészségi állapothoz vagy a káros szenvedélyhez kapcsolódó adatok is. Személyes adattal való visszaélés? (7353443. kérdés). Ezek mind olyan információk, amelyeket a közvetlen környezetünkön kívül nem szívesen osztunk meg idegenekkel, mert könnyű visszaélni velük.
A különleges adatoknak nagyobb a jelentősége, hiszen a Btk. szigorúbban bünteti, ha ezekkel élnek vissza. A személyes adatok kezeléséről és az adatvédelemről az Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. törvény rendelkezik. Rögzíti (5. §), hogy személyes adat csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult, azaz magunk rendelkezhetünk adatainkkal: ki és hogyan tarthatja nyilván, használhatja fel. Fontos tudni – a törvény alapelvként rögzíti (4. §) –, hogy személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető, és csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. Egyre átláthatóbban Ha egy weboldal a hozzájárulásunk nélkül közli a nevünket és címünket, vagy az engedélyünk nélkül töltenek fel rólunk egy felvételt, amin egyértelműen azonosíthatóak vagyunk, jogsértés történik, de akkor is, ha olyan célokra tárolják adatainkat, amelyekhez nem adtunk hozzájárulást, amelyek nem tartoznak ahhoz a célhoz, amiért egy szolgáltatóval kapcsolatba léptünk.
Egy konkrét ügyben például a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett velünk abban, hogy egy személynek egy negatív mesefigurához történő hasonlítása is indokolatlanul bántó és megalázó, az emberi méltóságot, a becsületet sértő. A Polgári Törvénykönyv szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. E körben kiemelendő, hogy a jóhírnév megsértésére híresztelés útján is sor kerülhet, amelyre figyelemmel elfogadott a bírósági gyakorlatban, hogy a másoktól származó információ, tartalom közlése sem mentesít a személyiségi jogsértés miatti felelősség alól, így más személy posztjának megosztása is sértheti a jóhírnévhez való jogot. A jogsértés megállapítható abban az esetben is, ha a jogsértő poszt saját profiloldalunkon való megosztás útján csak néhány száz emberhez vagy egy zárt csoportban való megosztás útján több tízezer emberhez is eljut el, a megosztás helye a kár bizonyítása esetén legfeljebb csak a sértettet megillető kártérítés mértékét befolyásolhatja.
Trócsányi László elmondta: az egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok. A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik – közölte a miniszter. Hozzátette: több országban, így Svájcban, Görögországban... Részletek
A negyedik Orbán-kormány 2019. április 25-én rendeletet alkotott a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet létrehozásáról és ugyanazon a napon kormányhatározatban határozta meg a kormányrendelet végrehajtáshoz szükséges feladatokat. Az Intézet elnöke dr. Martonyi János jogász, korábbi külügyminiszter lesz, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást. Az Intézet 2019. június 1-jén kezdi meg a működését. Az Intézet névadója, Mádl Ferenc professzor, egykori köztársasági elnök, az összehasonlító jog mint jogterület hazai úttörője volt. Jogállása [ szerkesztés] A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik majd. Az intézet 30 munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladatai közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. Források [ szerkesztés] 95/2019. (IV. 25. ) Korm. rendelet A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet létrehozásáról 1236/2019.
Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások jogcímcsoport javára; Felelős: pénzügyminiszter belügyminiszter igazságügyi miniszter Határidő: a 2020. évi központi költségvetés tervezése során 7. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva az Intézet működéséhez szükséges munkakörnyezet biztosításával, valamint a létesítményüzemeltetéssel összefüggő feladatok ellátása érdekében a) felhívja a pénzügyminisztert és az igazságügyi minisztert, hogy a 2019. évben egyszeri átcsoportosítás útján biztosítson 179 598 000 forint forrást a Kvtv. melléklet XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság cím javára, Felelős: pénzügyminiszter igazságügyi miniszter Határidő: azonnal b) felhívja a pénzügyminisztert és az igazságügyi minisztert, hogy az Intézet hatékony működését segítő szolgáltatások tartós ellátása érdekében gondoskodjon a 2020. évtől – bázisba épülő jelleggel – 80 889 000 forint költségvetési forrás biztosításáról a központi költségvetésről szóló törvény 1.
(2) Az Intézet a miniszter által jóváhagyott éves munkatervében foglaltak szerint végzi tevékenységét. Az Intézet az éves munkatervében nem szereplő tevékenységek ellátását a feladat költségvetési fedezetének egyidejű biztosítása mellett végezheti. (3) Az Intézet tevékenységét nemzeti és nemzetközi működési körben látja el. (4) Az Intézet vezetője – az adatvédelmi követelményeknek és a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – meghatározott célból, feladatkörében eljárva az állami szervektől, szervezetektől adatokat, információkat, elemzéseket kérhet, a kapcsolódó dokumentumokba betekinthet, azokról másolatot kérhet. 3. Záró rendelkezések 5. § Ez a rendelet 2019. június 1-jén lép hatályba. 6. § 1 7. § 2 1. melléklet a 95/2019. (IV. 25. rendelethez 3 2. rendelethez 4