Fonyód, Balatoni körút A fonyódi kutyás strand a vízirendőrség mögötti nagy füves területen található. Igazi kutyaparadicsom. A Fonyódi Kutyás Fürdőhelyet a kikötőnél kezdődő úton lehet a legkönnyebben gyalogosan megközelíteni. A város területén több ponton elhelyezett irányító táblák is segítik a tájékozódást. A strandról gyönyörű a kilátás Badacsonyra Vannak szemetesek, fák, futópályaként funkcionáló füves rész, WC és stég. Belépődíjak: Felnőtt: 500 Ft/fő Diák: 300 Ft/Fő/nap (6 éves korig ingyenes) Kutya: 300 Ft/eb Fonyód kártyával rendelkezőknek ingyenes! Fonyódi Kutyás strand | Fonyódi Kutyás Strand: új szabályok és bővítések az idei szezontól - Közérdekű Víz van a fülemben A strand 09:00-tól 19:00-tól tart majd nyitva, a parkolás a terület mellett pedig továbbra is ingyenes marad. Tavaly kipróbálhatták a gazdik a SUPdog sportot is Fonyódon Fotó: Fonyód Média E szabályok bevezetése mellett fejlesztések is történnek a strandon: a kutyások számára kijelölt terület jóval nagyobb lesz majd, mint a tavalyi: közel egy hektáron élvezhetjük a Balaton partot!
0 értékelés Fonyód 1. helyezett Fonyód | Fonyódi Kutyás Fürdőhely melletti szabad strand A FitAdvisor értékelők által kiemelt pontok Kiváló 0 Nagyon jó Átlagos Gyenge Szörnyű Fonyód Fonyódi Kutyás Fürdőhely melletti szabad strand Az új sport Igényelj most aycm kártyát akár Már havi 4. 900 Ft-tól! Kattints! Egyéb információk Parkolás Parkolási lehetőség Nincs Árak - Fizetési eszközök Értékelés 0 értékelés, rendezési szempont: Kérdések és válaszok 0 kérdés Elhelyezkedés Hasonló termek
2017. június 14., 13:45 Szerző: Június 15-én nyílik a szezon a Fonyódi Kutyás Strandon! Pár újdonság, amivel jó ha tisztában vagytok, ha Fonyódra indultok nyaralni, vagy csak kirándulni Kedvencetekkel. Tavaly nyílt meg a Balaton első kutyabarát fürdőhelye Fonyódon: a kutyások ünnepelték a hírt és pillanatok alatt meg is telt a nagy terület boldogan pancsoló kutyákkal és gazdáikkal. Az első év tapasztalatai alapján az idei szezonnyitásra pár újdonságot és szabálymódosítást vezet be az Önkormányzat, hogy még inkább kiszolgálhassák a kutyák és gazdik igényeit. A Fonyódi Kutyás Strand hivatalosan június 15-én nyitja meg kapuit, ettől a naptól kezdve kerülnek bevezetésre ezek a módosítások. A legfontosabb: nyitva tartás és jelképes belépődíj kerül bevezetésre. Nem kell megijedni, nem fogja különösebben megterhelni a gazdik pénztárcáját: 200 Ft lesz fejenként és kutyánkként a belépődíj. A 6 évnél fiatalabb gyerekek és a Fonyód Kártyával rendelkezők pedig továbbra is díjmentesen használhatják a strandot.
- Ft/nap (2 felnőtt + 2 gyerektől) Belépődíj kedvezmények: 18 év alatti állandó fonyódi lakóhellyel, vagy fonyódi tartózkodási hellyel rendelkezőknek ingyenes – Fonyód kártyával rendelkezőknek ingyenes – Aki partnerségi megállapodást köt, annak 20% kedvezményt adunk a napijegyek árából! Intézhető: 8640 Fonyód, Vágóhíd u. 17. szám alatt. Heti bérlet diák: 2000 Ft Heti bérlet felnőtt: 4000 Ft Heti bérlet családi (2 felnőtt + 2 gyerek): 10000 Ft
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Jó, ha rendelkezel ismeretekkel a hellén kultúráról, az ókori görög vallásról, mitológiáról és a Pánhellén játékokról. Megismered az ókori olümpiák eredetét, lefolyását, jelentőségét. Mi az az olümpia? Milyen céllal jött létre? Sportoltak az ókorban? Mit és hogyan csináltak? Számtalan hasonló kérdést lehetne még megfogalmazni. Kérdések helyett inkább jöjjenek a válaszok! Az olümpia a Pánhellén játékok egyike. Az első olümpiáról szóló írásos emlék Kr. e. 776-ból származik, ez lett az ókori görög időszámítás kezdete is. Az eredetével kapcsolatban annyi bizonyos, hogy kultikus céllal jött létre. Az egyik mítosz szerint Olümpia egyik királyának, Pelopsznak a temetési játéka volt. Ókori olimpiai öttusa - gaz.wiki. Ebben a vallási szertartásokat kötötték össze a sporttal, az egészséges élet szimbólumával. Egy másik verzió szerint maga Zeusz, a főisten hívta életre a játékokat. Ezzel ünnepelte apja, Kronosz és testvérei, a titánok legyőzését.
Az olimpiák eredete, története sok gondot okozott a történelemkutatóknak az elmúlt évezredek során. Semmi biztosat nem lehet tudni arról, hogy mikor rendezték az első ókori játékokat, a fennmaradt írásos emlékek homlokegyenest mást mutatnak. Egy dolog biztos: megegyezéses alapon Kr. e. 776-tól, az első olimpiai győztes nevének ismeretétől számítjuk az antik Görögországból elindult mozgalmat. Történészek szerint a peloponnészoszi játékok eredete a korai egyiptomi, valamint a krétai minoszi kultúrában keresendő. Ókori olimpia - Gyakori kérdések. A két korszak szellemi és mozgáskultúrája egyesült és kiteljesedett Hellászban, s a dór hódítók segítségével egyfajta életformává vált. Magának az olimpiai játéknak az eredete a görög mondavilágba nyúlik vissza, ahol Zeusz, Pelopsz, valamint Heraklész nevével hozzák összefüggésbe. A legelterjedtebb hiedelem utóbbi nevével kapcsolta össze az olimpiát; Heraklész állítólag apja tiszteletére alapította a versenyt, kimérte a szent ligetet (Altis), oltárokat állított a 12 főistennek és elrendelte az ünnepek négyévenkénti megismétlését.
A gerely- és diszkoszvetésben versenyzőknek öt-öt dobást engedélyeztek, és csak a leghosszabb dobásuk számít. A távolugrással is ötször próbálkoztak. A klasszikus játékokban hagyományos volt, hogy ezeket az eseményeket meztelenül adják elő. A diszkoszvetésben a versenyzőnek tömör bronzkorongot kell dobnia. Általában kilenc font körüli súlyúak voltak, bár eltérő méretűek voltak. Öt dobásból ők vitték a leghosszabb távot. A stadion körülbelül 200 méteres (vagy körülbelül 180 méteres) sprint volt, hosszabb, mint a modern 100 méteres sprint, de rövidebb, mint az összes többi ősi futóverseny. Az ókori olimpia – Az élsport. A birkózás volt az öttusa ötödik és egyben utolsó eseménye. A győzelemhez a földre kellett birkózni az ellenféllel. A mai birkózástól eltérően, ahol az egész hátnak össze kell érnie, a hát bármely része megérinthet, hogy a győztes legyen. A birkózást az olimpiai játékokon a Zeusz- templom melletti homokozóban tartották, míg a többi eseményt mind a stadionban (vagy stadionban) bonyolították le, amelyről a verseny nevét vették.
e. 708 körül, [2] és többször változtatták a formátumot. A 77. Ősi Diákolimpia, öttusa általában rendezett három részre: a triagmos a távolugrás, gerelyhajítás és diszkoszvetés, a stadion futóverseny, és birkózás, mint a végső esemény. Az első három versenyszámot általában nem egyéni versenyszámként, hanem csak az öttusa versenyek részeként rendezték meg. [3] A sokféle szükséges készségek versenyezni azt jelentette, hogy versenyzők tartottak nagy becsben, mint a fizikai példányok: a retorika, Arisztotelész megjegyezte: "a test képes tartós minden erőfeszítés, akár a versenypálya vagy testi erőt... Ókori görög olimpia képek. Ez az, amiért a sportoló az öttusában a legszebbek". [4] Az olimpiai játékok idején négyévente megvolt az "olimpiai fegyverszünet". Ez egy olyan megállapodás volt, amelyben az összes városállam egyetértett. Ebben az időben szervezett fegyverszünet volt a játékokban részt vevő összes város között. Ezt azért tették, hogy biztosítsák a családoknak és az embereknek azt a biztonságot, amely szükséges ahhoz, hogy nagy távolságokat utazhassanak a játékokra.
Fotó / Getty Images Díjazás A modern olimpiákkal ellentétben az ókorban nem voltak érmék, a győzteseket babérkoszorúval jutalmazták, de emellett gyakori volt, hogy szobrot emeltek róluk, valamint híres költők énekeltek ódákat a győztesekről hazatérésüket követően.