Az államalapítás ünnepe alkalmából az utóbbi évtized legnagyobb volumenű rendezvénysorozata várja a fővárosba látogatókat. A Szent István Napokon Magyarország összes városának rövid történetét is megismerhetjük, az Alkotmány utca a Városok sétányává alakul a városok zászlóival. A lobogók mellett az összes megyéről, Budapestről és az országról információs totemeket mutatnak be, amelyek hazánk sokszínűségét demonstrálják.
A Szent István szobornál tartotta Hódmezővásárhely önkormányzata megemlékezését az államalapítás alkalmából. Márki-Zay Péter polgármester elmondta, Szent István legfőbb öröksége és üzenete, hogy a magyar egy keresztény és Európához tartozó nemzet. A keresztény vallás azonban a szolidaritást is jelenti. Hódmezővásárhely évtizedek óta szolidáris a kisebbségekkel, a másfajta emberekkel. Ennek nem csak hogy így kell maradnia, de reményét fejezte ki, hogy az egész országban ez a gondolkodás és nézet lesz az általános. A megemlékezés végén Száva Szabolcs plébániai kormányzó végezte el a kenyéráldást. Amikor Szent István felvette a kereszténységet, akkor Európa mellett kötelezte el magát, és ez a hagyomány azóta is fontos a magyaroknak, mondta a polgármester ünnepi beszédében. De emellett fontos része a magyarságnak a magyar kultúra, az oktatás, amely a felemelkedés egyik lehetősége. Hódmezővásárhely igyekszik segíteni az itt lakókat abban, hogy a tehetségüket tuják kamatoztatni, tette hozzá.
Sajnos ma már minden hatodik magyar külföldön születik, és nem is biztos, hogy ők valaha magyaroknak fogják magukat érezni, hazajönni Magyarországra. A szocializmus után Magyarország ismét Európát választotta mintegy 30 évvel ezelőtt. Márki-Zay Péter arra kérte a hallgatóságot: ne térjünk le erről, a lényegileg Szent István-i útról, maradjunk büszkén magyarok, keresztények, európaiak. Az ünnepi beszéd után Száva Szabolcs atya, plébániai kormányzó végezte el a kenyéráldást, majd a Szent István Király Plébániában ünnepi szentmisét hallgathattak meg az érdeklődők. Tekintsék meg a helyszínen, valamint előtte a Zászlófelvonáson készült képgalériánkat:
Hisz' a törvényhozó és államalaptó István király legfőbb jellemzője, hogy "erős politikai és katonai elkötelezettsége közepette is hű maradt az erkölcsi követelményekhez. " - hangsúlyozta a politikus. - Mik ezek a követelmények, és mik azok, amiknek a 21. századi Európában is meg kell felelnünk? A morális erkölcsök, a hagyománytisztelet, a tudás-tapasztalat szerepének elismerése, az igaz ítélet és a türelem gyakorlása. A fentiek is mutatják, hogy Szent István király szellemisége, az államalapítás gyökerei a magyarságunk és történelmünk meghatározó részét képezik. Ezt ünnepli ma az ország, ünnepli a nemzet és mi, szombathelyiek is – emelte ki dr. László Győző. - De mit adott, és mit ad még nekünk, magyaroknak, a nemzetünket és az akkori jelent és a jövőt gyökeresen megváltoztató államalapítás, az ezeréves örökség? Állandóságot, az örök összetartozást és további követendő példákat. István ezer évvel ezelőtt jelölte ki a magyar nemzet, a nemzetünk életútját, mely útról nem térhetünk le; útmutatásait követve pedig nem is választhatunk más irányt – hangoztatta az alpolgármester, majd hozzáfűzte: - Tudom és hiszem, hogy Szent István öröksége ma is képes elindítani minket a megújulás útján, ahogyan több mint ezer évvel ezelőtt is tette ezt a magyarsággal államalapító királyunk.
Szent István (997-1038) A 10. sz. -ban kialakuló fejedelmi hatalom előretörése, különösen Géza keménykezű politikája ellenállást váltott ki. Istvánnak először a nyílt lázadásokkal kellett számolnia, így felszámolta a törzsfők hatalmát. István először Koppány felkelését (997) verte le, aki a szeniorátusra támaszkodva akart uralkodó lenni. Később – hogy az ország egész területe az ellenőrzése alá kerüljön – az erdélyi gyulát (1003), végül a Temes-vidék urát, Ajtonyt győzi le. 1001. január 1-én királlyá koronázták a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. Az államforma fejedelemség helyett feudális királyság lett. Ekkor már a nemzetiségi szállásterületek jelentős hányadát uralta. Első királyunk kezdett hozzá az államszervezet kiépítéséhez. A hatalom alapja tehát a földbirtok volt és a szolgálat fejében földbirtokot adományoztak. Az egykori nemzetségfők székhelyén álló, immár királyi városokba saját emberét, az ispánt helyezte. Az ő szolgálatára rendelte a várnépet. Munkájuk és szolgáltatásaik tették lehetővé az ispán számára, hogy a rábízott vármegye védelmét az ottani várkatonasággal biztosítsa.
Konrád német-római császár támadásának visszaverése ("felégetett föld" taktikája —-> 1031-ben békét köt). István trónörököse István államépítő tevékenységét a trónörökös, Imre herceg vadkanvadászaton lelt halála sodorta veszélybe 1031-ben. Így Vazul lett volna a trónörökös, azonban 1031-ben megvakíttatják. Ennek következtében István Orseoló Pétert jelölte ki utódjának. Összegzés – István érdemei István érdeme a magyar állam megteremtése, a keresztény feudális monarchia létrehozása, a hűbéri társadalom alapjainak lerakása, a honalapítás. Halála után 45 évvel, 1083-ban avatták szentté. Apja politikáját folytatva, sikerült a keresztény megszilárdításával Magyarországot beillesztenie a keresztény hitű Európába, ezzel biztosítva a fennmaradást.
Háziorvos: Dr. Okányi László Háziorvos: Dr. Lovászi Éva Háziorvos: Dr. Zsilinszky Eleonóra Háziorvos: Dr. Tamási Adrien
Szabadság utca, Tamási 7090 Eltávolítás: 217, 83 km Tamási Járási Hivatal Járási Földhivatala tamási, tolna, járási, megye, hivatal, földhivatal, földhivatala 54. Szabadság utca, Tamási 7090 Eltávolítás: 217, 84 km Tamási Kormányablak Osztály tamási, kormányablak, ügyintézés, osztály 54. Szabadság utca, Tamási 7090 Eltávolítás: 217, 84 km Ehhez a bejegyzéshez tartozó keresőszavak: adrienn, beteg, dr., gyermekháziorvos, orvos, tamÁsi
Tovább a teljes értékeléshez