(koncert) 1996 - Miénk itt a tér 1996 - Válogatott kislemezek 1997 - Ég és föld között 1998 - Csodálatos világ (duettek) 1999 - Miért hagytuk, hogy így legyen? ( válogatás) 2002 - Ki nevet a végén 2005 - József Attila verseit énekli Koncz Zsuzsa 2009 - Ha én zászló volnék ( válogatás) 2010 - Koncz Zsuzsa 37 2013 - Tündérország 2019 - Így volt szép dupla válogatásalbum 2020 - Szabadnak születtél Verseslemezek: 1975 - Kertész leszek 1976 - Elmondom hát mindenkinek 1989 - Verslemez III. 2006 - Egyszerű ez Koncz Zsuzsa a magánéletét firtató kérdésre kijelentette: "Nekem a magánélet a visszavonulás, a nyugalom, a feltöltõdés területe, amelybõl erõt, energiát nyerek a továbbiakhoz. Ezt szeretném megõrizni a magam számára. Úgy gondolom, ez nem tartozik a nagy nyilvánosságra. Az én közszereplésem a dalokkal kezdõdik és azokkal véget is ér. " 1946. március 7. -én született Koncz Zsuzsa a Heves megyei Pélyen. 1949 -ben három év után elköltöztek Füzesabonyba. Édesanyja ápolónő volt. Koncz Zsuzsa Férje Mácsai Pál. Édesapja tanár, kántor volt.
Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk a mindig mosolygó drága gyermekemre, nővéremre és szeretett rokonunkra MARTINOVICSNÉ TÓTH ZSUZSANNA halálának 3. évfordulóján. Édesanyád, testvéred Peti és a Sonntag család Fájó szívvel tudatjuk, hogy HORVÁTH JÓZSEFNÉ Szabó Angela 66 éves korában elhunyt. Temetése 2021. július 22-én, a 14 órakor kezdődő gyászmise után lesz a pécsi köztemető kápolnájából. Gyászoló családja Fájó szívvel tudatjuk, hogy FÜREDI LÁSZLÓ siklósi lakos, a kenyérgyár volt üzemvezetője életének 71. évében hosszan tartó, súlyos betegségben elhunyt. 2011-ben nagyszabású koncert volt a lemezből a Budapest Arénában. 9. alkalommal tölti meg az arénát, de előttem többállomásos tavaszi turnén mitatta be a lemez anyagát. A koncerturné folytatódott 2012-ben. 2012-ben fellépett a Sziget 2012 Fesztivál Magyar dal napján és excluzív koncertet adott Szegeden a Szegedi Zsinagógában szeptemberben. 2013-ban a köztévé az egyik új csatornáját az ő arcképével hirdette, de ebbe ő nem egyezet bele meg sem kérdezté egyidőben reklámozták a koncertjét is MTVA plakátjai jócskán csökkenthetik a koncert hirdetés erejét, mert az emberek legtöbbször csak futólagnézik meg a plakátokat a megfigyelések szerint.
1977-ben önálló kísérőzenekara a Korál zenekar volt. Állandó szövegírója Bródy János, és Bornai Tibor. Sorra jelentek meg a kapta a külföldi felkéréseket. Koncerteket adott K-Németországban, az egykori Szovjetunióban, Lengyerországban és Franciaországban is. 1992-1999 között több telt házas koncertet adott a Budapest Sportcsarnokban. 1997 -ben címlapsztori lett abból hogy levágatta a névjegyévé vált derékig érő haját. 2008 -ban munkásságáért Kossuth díjat kapott és még ebben az évben Prima Primissima-díjat is neki ítélték a Magyar zeneművészetért kategóriában- 2010 - ben 8 év után jelentkezett ismét új dalokat tartalmazó lemezzel Koncz Zsuzsa 37 címmel.
SZÉPIRODALOM / Mese kategória termékei tartalom: "Móricz Zsigmondnak, a magyar széppróza nagymesterének nevét jól ismerik a gyerekek. A nehéz kétgarasos - Móricz Zsigmond - Régikönyvek webáruház. Hiszen nekik szóltak első írásai, s nem feledkezett meg kis olvasóiról később sem, amikor már nagy művein dolgozott. A nehéz kétgarasos elbeszéléseiben egy-egy kedves gyerekkori emlékét, élményét eleveníti fel az író, s az olvasó vele együtt mosolyog a szegény kis Fillentő színes, nagy hazugságain, vele együtt könnyezi meg a hajdani árvák szomorú sorsát; az íróval együtt megismeri a puszta varázslatos, ám sokszor kemény világát. " Ár: nincs raktáron, előjegyezhető
– Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5. ) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.
Hosszú sorokban állítottam fel egymással szembe, mintha katonák volnának, csillagot, falut, tornyot csináltam belőlük. Végre rám szólt édesapám, hogy seperjem egy zacskóba mind. Bele is raktam, hanem az utolsó darab a markomban maradt, onnan a zsebembe csúszott… Elgondoltam, hogy istenem, ha ezt az egyet is beteszem, azzal már az a nagy rakás nem lesz nagyobb, én meg milyen gazdaggá lehetnék ezzel az eggyel. Azzal a zacskót bekötöttem, átadtam az apámnak, és kisuhantam az ajtón. Egyenesen a boltba vágtattam. Az úton folyvást rajta tartottam a kezem a zsebemen, és egyre tapogattam. A boltban sokan voltak, és én félreállottam, hogy míg várakoznom kell, kiválasztom, amit akarok. Csak a mesebeli bőség szarujában lehet ennyiféle mindenféle jó dolog…! A boltosné egy összetöpörödött, vén anyóka volt. A nehéz kétgarasos óravázlat. Az volt a szokása, hogy furcsa, szomorú éneklő hangon mondogatta folyvást, hogy kinek mit ád. Patakné sót vett hét krajcárért. A boltosné pedig fújdogálta: – Hét krajcárért sót… hét krajcárért sót… hét krajcárért sóóót… Mikor végre kiadta a kezéből, sorra került Lábos Pista.
Vajon miért viseli azt az ormótlan jószágot, ezt a kétgarasost Balázs bácsi? Sokszor töprengtünk rajta gyerekésszel. Egy szép nyári estén a lugasban, mikor nagyon is bizalmas volt hozzánk, letelepedtünk körülötte, ki székre, ki kőre, ki a füves párkányra, és mesélt: – Hej, gyerekek, a ti Balázs bátyátok édesapjának nem volt ám arany óralánca, amelyről csak így hiúságból csüggjön egy rézgaras. De még a zsebében se sok négykrajcáros csörömpölt. Pedig lett volna szükség rá, mert mindennap tíz gyerek kért enni az asztalnál. Szegény mesterember volt az én apám, tisztességes asztalosmester. Sokat dolgozott, keveset keresett. Nem is jártunk kackiásan, mezítláb szaladgáltunk nyaranta a jó meleg porban. Én bizony, mi tűrés-tagadás, nem voltam megelégedve a sorsommal. Roppant szerettem volna legalább egyszer egy krajcárra szert tenni, hogy azt vehessek rajta, amit akarok. A nehéz kétgarasos mese. Gondoltam magamban: rögtön vennék piros nyelű bicskát, tarka falovat, bőrlabdát és egy marék cukrot. Ezekre vágytam abban az időben, és azt hittem, hogy ha egy krajcárt lelnék, mind megvehetném rajta.
A magyar irodalom egyik legszebb fényű gyöngyszemét a Hét krajcár c. elbeszélést is megtalálja az olvasó e kötetünkben, mely az azonos címen megjelent Móricz Zsigmond elbeszéléseknek negyedik bővített és részben változott kiadása.
A kötetet Eszik Alajos hangulatos grafikái díszítik. MÓRICZ ZSIGMOND - A NEHÉZ KÉTGARASOS - 1952 - MÁSODIK KIADÁS. Ez a különleges, ritka mesekönyv csak egyetlenegyszer, 1984-ben jelent meg a Móra Kiadónál. nagyalakú, cérnafűzött, kemény táblás, 172oldal, sok-sok rajzzal; nagyon szép, szinte olvasatlan, félve őrzött példány 2500 Ft Most a postaköltségből visszaadunk Önnek 500 Ft-ot könyvutalvány formájában! A kötet megvásárlásával Ön az érdi Tanoda Otthon hátrányos helyzetű gyermekeit támogatja Csak bejelentkezett és a terméket már megvásárolt felhasználók írhatnak véleményt.