A szerzett immunitásért azonban a B-sejtek és T-sejtek felelősek, előbbiek, ha aktiválódnak, plazmasejtekké alakulnak és antitesteket termelnek. Ha ez az antitesttermelés megkezdődik, akkor a B-sejtek egy részéből memóriasejt lesz, hiszen "emlékszik", hogy kapott már antigéningert, amire antitestet termelt. A T-sejtek a csecsemőmirigyben érnek, nem ellenanyagok révén, hanem közvetlen kontaktussal ismerik fel azt a sejtet, ami például vírussal fertőzött vagy daganatsejt, és azt elpusztítják. Ez a lényege a sejtes immunitásnak. "Tulajdonképpen mindkét immunreakció sejtes, csak a B-sejtes esetében antitest-közvetített az immunválasz, a T-sejtes esetében pedig sejtközvetített" – tette hozzá a szakértő. Az egész vakcináció célja a memória, azaz a hosszútávú immunológiai védettség kialakulása. Az első oltás után valószínűleg egyszerre indul a kétfajta immunválasz, csak az antitestes választ könnyebben lehet mérni. "Ezért kicsit hamis az a magyarázat, hogy míg a kínai vakcina inkább antitestet indukál, az mRNS-vakcina pedig sejtest.
Idősebbeknél és nem egészségeseknél ez alacsonyabb szinteken mozog. A megfelelő időben (21 nap múlva) beadott második oltás után ez az érték jelentősen megugrik, átlagosan 2000 U/ml környékén látjuk az eredményeket a második oltás után 8-10 nappal, de nem ritkák a 8000 U/ml körüli értékek sem. A titer lecsengésének dinamikáját egyelőre nem ismerjük és egyelőre szintén nem ismert, hogy a magas, többezres nagyságrendbe eső értékek között van-e különbség a védettség tekintetében. Természetes átvészeltség után az első oltás értékeihez hasonló értékeket látunk anti-S IgG-re. Átvészeltség utáni oltásnál pedig többször láttunk már az előzőekben írt titerértékeknél jóval magasabb szinteket is, de ehhez még nincs elegendő adat a birtokunkban. A vakcinák mai piacán megjelent már olyan oltóanyag is (Sinopharm), mely legyengített, teljes SARS-CoV-2 vírusokat tartalmaz, azaz a védettség itt várhatóan minden kifejeződő antigén ellen termelődő antitestek révén valósul majd meg. A szerológiai kép ez eseten egy teljes vírusfertőzéshez hasonló "N", "S" és más antigének elleni titerek megjelenését is fogja mutatni, azaz elvileg nem lesznek elkülöníthetők a vírusfertőzésen átesett és a teljes vírus oltóanyaggal oltottak.
– Gondolja végig, hogy: van-e krónikus betegsége, a közelmúltban volt-e súlyos betegsége (különösen az elmúlt 3 hónapban), volt-e az elmúlt 2 hétben akut megbetegedése? Érdemes összeírni, hogy milyen gyógyszereket szed. Ha a közelmúltban immunrendszert gyengítő kezelésben részesült, jelezze az oltóorvosnak. A kórházi oltópontra, orvosi rendelőbe vigye magával a személyazonosító iratait és a TAJ-kártyáját! – A védőoltás előtt igyon és egyen! Ha vérvételkor, védőoltáskor vagy injekció beadása kapcsán előfordult már ájulás, akkor az oltásra vigyen magával egy palack vizet és szőlőcukrot. Ezt mindenképp jelezze az oltás előtt az oltóorvosnak. Hogyan zajlik az oltás? – Az orvos az oltást megelőzően kikérdezi és megvizsgálja. Néhány dokumentumot ki kell tölteni, például a hozzájárulási nyilatkozatot. Az oltást a felkarba adják. Az oltást követően legalább 15-30 percig a védőoltásban részesülteket meg kell figyelni, hogy esetleg fellép-e oltási reakció. Mikor alakul ki a védettség a koronavírus ellen?
Ami a teljes védettség kialakulását illeti, ez az alábbiak szerint alakul a vakcina-típusoknál: Pfizer/BioNTechnél minimum 7 nap; Moderna esetében minimum 14 nap; AstraZeneca esetében minimum 15 nap; Szputnyiknál minimum 3 hét, Sinopharmnál legalább 14 nap. A két oltás közül a másodiknál tapasztalható az eddigi megfigyelések alapján nagyobb mértékű immunválasz. A mellékhatások azonban 1-2 nap alatt elmúlnak. Ezek közül a leggyakoribb a fejfájás, fáradékonyság, gyengeség, aluszékonyság; duzzanat, bőrpír az oltás beadása helyén; á tmeneti láz; hasmenés; izomfájdalom; ízületi fájdalom; hányinger; köhögés; étvágytalanság; hányás. Amennyiben súlyos mellékhatásokat érzékelünk, err ől orvosunkat mindenképpen tájékoztatnunk kell – kötelező is jelenteni -, másrészt elképzelhető, hogy a vakcina beadása időpontjában éppen koronavírusosak voltunk, csak nem tudtunk róla. Ilyen esetben lényeges, hogy megfigyelés alatt álljunk és kövessük orvosunk utasításait. Koronavírus-vakcina – Miért kell felvennünk az első elérhető oltást?
A hajó kigyulladt. A Marietta fedélzetén Störr kapitány (Gijs Naber) pedig vár. A deszkák gyengék, a fedélzet felforrósodott, de arra kéri a legénységet, hogy teljes gőzzel menjenek tovább előre. Az első tiszt nem érti a kapitányt, de Störr abban reménykedik, hogy hamarosan esni fog az eső, és eloltja a tüzet. Az eső viszont nem jön, a hajó pedig már lángoló fedélzettel imbolyog a tengeren. Störr az óráját nézi, rosszul van, elhányja magát, messze mindenkitől. Aztán tényleg elered az eső, a tűz elalszik, a hajó kihűl. Tapasztalat? Tudás? Irtó nagy mázli? Nehéz megmondani. Ennél jobban nem is lehetne jellemezni Jakob Störr karakterét, A feleségem története főszereplőjét, aki úgy éli az életét, mint egy kigyulladt hajó, amely az esőért rimánkodik. Hiába olyan a címe Enyedi Ildikó új filmjének, mintha egy nőről szólna, valójában a férj van végig a középpontban: egy férfi, aki szinte mindenre alkalmatlan, és aki egyszer életében hoz egy vagány döntést, és a maradék két és fél órában közösen issza meg ennek a levét a nézővel.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem