04:01 óra múlva nyit További ajánlatok: Don Pedro Pizzéria pedro, étel, don, hideg, pizzéria, meleg 2. Kossuth tér, Szőlősgyörök 8692 Eltávolítás: 204, 64 km Zátony Kávézó Pizzéria zátony, kávézó, üzlet, pizzéria, vállakozás 5241/2 Tóalj u., Hódmezővásárhely 6800 Eltávolítás: 0, 13 km Zátony Kávézó és Pizzéria zátony, pizza, kávézó, vendéglátó, pizzéria 1. Tóalj utca, Hódmezővásárhely 6800 Eltávolítás: 0, 21 km Nagy Viktor - Pepperoni Pizzéria étel, nagy, ital, viktor, vendéglátás, pepperoni, pizzéria 10-12. Andrássy út, Hódmezővásárhely 6800 Eltávolítás: 0, 31 km Hordó Pizzéria & Pub éttere, hordó, vendéglátás, pub, pizzéria 3. Városház utca, Hódmezővásárhely 6800 Eltávolítás: 0, 42 km Don Pedro Pizzéria és Étterem pedro, étterem, don, pizzéria 2 Városház utca, Hódmezővásásrhely 6800 Eltávolítás: 0, 43 km Ehhez a bejegyzéshez tartozó keresőszavak: don, pedro, pizzéria, rendezvény lebonyolítás, vendéglő, étterem
6800 Hódmezővásárhely, Tóalj u. 17 Sajnáljuk, de az Don Pedro Pizzéria már nem elérhető az oldalon. Reméljük a lenti ajánlóban találsz olyat, ami tetszik, ha mégsem, a fenti kereső segítségével több, mint 7000 hely között válogathatsz! Találj új helyeket Hasonló helyek a környéken
Oszd meg az oldalt a barátaiddal, ismerőseiddel is!
A királyok és fejedelmek párválasztását a legritkább esetben motiválta a lángoló szerelem, annál inkább a diplomácia. Nem meglepő tehát, hogy ez került előtérbe akkor is, amikor Bethlen Gábor erdélyi fejedelem új asszonyt keresett magának első felesége, Károlyi Zsuzsanna 1622-es halála után. Mivel nem sokkal korábban kötötte meg Béccsel a nikolsburgi békét, Bethlen először arra gondolt, hogy ezt a megállapodást pecsételné meg a 13 éves Renáta Cecília főhercegnő feleségül vételével, ám a bécsi udvartól kosarat kapott. Bethlen nem adta fel tervét – amely végső soron arra irányult, hogy a fejedelem II. Ferdinánd kormányzójaként az egész Magyar Királyság feletti hatalmat megszerezze –, azonban időközben újabb fordulatok következtek be a nemzetközi politikában. Könyv: Varju nemzetség (Kós Károly). Politikai házasság A javában dúló harmincéves háborúba ugyanis egy új szereplő, nevezetesen IV. Keresztély dán király lépett be, méghozzá a Habsburgok és szövetségeseik ellen. A fordulat meggyőzte Bethlent, hogy érdemes a "protestáns" koalícióhoz csatlakoznia, ennek megpecsételésére pedig elvette György Vilmos brandenburgi választófejedelem Katalin nevű lányát.
Kezdetektől támogatója, aktív közreműködője volt a Bethlen Gábor Alapítványnak. Közéleti szerepvállalásának legnagyobb próbatétele bizonyára a Bethlen Gábor Alapítvány törvényesítése volt, amely öt évig tartó szakmai-politikai küzdelem nyomán sikerült. Ebben az idegőrlő türelemjátékban kezdetben Kiss Ferenc, Csoóri Sándor, Illyés Gyula, majd később főleg Király Tibor, Für Lajos és a Nagy Gáspár vezette titkárság tagjai vettek részt. Elsők között csatlakozott az alapítvány létrehozóihoz, a hivatalos elismertetésért vívott fél évtizedes küzdelem egyik meghatározó szereplője, a jogi megoldások és dokumentumok egyik szülőatyja, s az első Kuratórium tagja volt. Staff View: Bethlen Gábor halála, 1629. Már 1982. május 5-én – a Kárpátia étterem különtermében, az alapítvány félszáz indítványozója részvételével tartott tanácskozáson az egyetlen aláíró jogtudós ő volt, így az alapítók őt kérték fel a pártközpont, illetve a minisztérium vezetői által vitatott kérdések jogi tisztázására. Az ő tanácsára történt, hogy az Alapítvány négy alapítója: Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Németh Lászlóné és Kodály Zoltánné 1982 karácsonyán letétbe helyezték a 100 ezer Ft alaptőkét, igazolva, hogy képesek és hajlandók előteremteni a Bethlen Alapítvány létrehozásának gazdasági feltételeit.
Szerző: Tarján M. Tamás "Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet. " (Bethlen Gábor) 1629. november 15-én hunyt el Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (ur. 1613-1629), választott magyar király, a török hűbéri sorba kényszerített államocska történetének egyik legjelentősebb uralkodója. Bethlen 16 évnyi uralkodás után fejezte be életét, országlásának köszönhetően pedig Erdély gazdasági, kulturális és diplomáciai tekintetben is beléphetett híres "aranykorába. " A köznemesi és – anyai ágon – székely lófő felmenőkkel rendelkező iktári Bethlen Gábor 1580-ban, Marosillye várában látta meg a napvilágot, amit édesapja Báthory István fejedelem (ur. 1571-1586) és lengyel király bőkezűsége folytán birtokolt. Bethlen korán árvaságra jutott, Báthory Zsigmond (ur. Egyházi támogatások – bgazrt.hu. 1588-1594/1594-1598/1598-1599/1601-1602) pedig visszavette Illyét, később azonban gyulafehérvári udvarába hívta a fiatalembert. Erdély későbbi fejedelme már kamaszként bekapcsolódott a tizenötéves háború küzdelmeibe, harcolt például Bocskai 1595. évi havasalföldi hadjáratában, majd a hadiszerencse elpártolása után a "törökös" párt híve lett.
Mátyás (ur. 1608-1619) a kezdetekkor komoly energiát áldozott arra, hogy – Homonnai Drugeth György trónkövetelő támogatásával – megdöntse uralmát. Az 1615-ös nagyszombati egyezség ebben a konfliktusban sok szempontból kompromisszumot teremtett, ráadásul hamarosan kirobbant a harmincéves háború, mely Bethlen javára változtatta meg az erőviszonyokat. 1618 során ugyanis a protestáns cseh rendek fellázadtak a buzgó katolikus II. Ferdinánd (ur. 1619-1637) öröklése ellen, a Német-Római Birodalmat lángba borító konfliktusba pedig idővel Erdély is belépett. Bethlen – protestáns szövetségesként – a Porta jóváhagyásával és a csehek támogatásával szinte az egész királyi Magyarországot hatalmába kerítette – Pozsonyban ráadásul a Szent Koronát is megszerezte –, az 1620 novemberében vívott sorsdöntő fehérhegyi csatából azonban seregei elkéstek. Bethlen gábor halála. Miután ebben az ütközetben a cseh felkelés ügye elbukott, a fejedelem is kompromisszumra kényszerült, vagyis az 1620-as besztercebányai országgyűlésen hiába vette fel a választott királyi címet, kénytelen volt tárgyalóasztalhoz ülni II.
Hazatérni így csak a forradalom leverése után tudtak. A fiatal jogtudósban az elfojtott szolidaritás és a tétlen, kirekesztett állapot is munkálhatott, amikor – az 1956-os perekben a védelem fontos támpontjaként szolgáló – emlékezetes, fent említett művét megírta. 1965-ben Akadémiai Díjban részesült, 1980-ban Apáczai Csere János-díjat kapott. 1991-ben Széchenyi-díjban, 1992-ben pedig Szent-Györgyi Albert-díjban részesült. 1994-ben Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapott. Király Tibor professzor pályafutása során a jogtudomány, különösen a bűnügyi tudományok területén elért kimagasló eredményei elismeréseként a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést kapta 2020. március 15-én. Több egyetem, így az ELTE és a Miskolci Egyetem is díszdoktorává választotta. Halála pótolhatatlan veszteség a magyar jogásztársadalom, a magyar tudós közösség számára, de az egyetemes magyar kultúrának is. Hiszen Király tanár úr nemcsak egy kivételes jogászi- tudós-tanári pályafutást tudhatott magáénak, de a magyarság szolgálatában is kiemelkedő szerepet játszott.
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22. ) Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett.