90 perc A Cékla télire hozzávalói: 5 kg cékla A felöntőlé: 2 liter víz 15 dkg gyümölcs cukor 2 dkg só 3 dl 20% ecet Az üvegekhez: torma köménymag (lehet őrölt is), A Cékla télire elkészítési módja: Ha lehet, ne válasszunk túl nagy céklákat, mivel a kisebb könnyebben megfő, ízletesebb, és a színe is intenzívebb. A céklákat alaposan megmossuk, Ha szükséges használjunk egy gyengébb szőrű kefét is a szennyeződések eltávolításához. Addig főzzük, míg a villát bele tudjuk szúrni, de nem kell, hogy túl puha legyen, Miután megfőtt, nem túl vastagon, meghámozzuk, és kb. fél centiméter vastag szeletekre vágjuk. Cékla télire száraz dunsztban. A céklákat beletesszük az előre kifőzött, csírátlanított üvegekbe, majd ráöntjük a hozzávalókból előre elkészített, forró levet. Minden üvegbe teszünk egy késhegynyi köménymagot, és pár darab vékony csíkra vágott vagy reszelt tormát. Az üvegeket száraz dunsztban hagyjuk kihűlni, majd hűvös helyen tároljuk. A hosszasa hámozást megspórolhatjuk, ha a főzővízbe kevés sót teszünk, majd a kész céklát lehűtjük langyosra és a céklák héját kézzel pillanatok alatt letoljuk.
A pakolást addig hagyjuk hatni, amíg nem éget! Tormabor A tormaborral kihajthatók a húgykövet, és segít a fájdalmas menstruáció esetén is. Emellett erős vizelethajtó hatása van. Vágjunk le nyolc-tíz vékony szelet tormát. Tegyük egy pohárba és öntsük fel borral. Lefedve hagyjuk egy napon át (legalább 8 órát) állni, és felszívódni, majd szűrjük le, és igyuk meg a tormabort. Tormakúra A tormakúrával az immunrendszer is formába hozható. Különösen a megfázásos időszakban javasolt, a nátha elkerülésére. Ha már megtörtént a baj, a tormakúra enyhítheti a megfázást. Együnk naponta reggel és este egy-egy kávéskanál tormát. A legjobb a frissen reszelt torma, ha azonban ez nem áll rendelkezésünkre, ehetünk üveges reszelt tormát is. A torma kúraszerű fogyasztása legalább két héten át tartson. ( Forrás:) Tormás-cékla Ha igazán élni szeretnénk a nagyszerű páros jótékony hatásával, akkor készítsük el az alábbi recept szerint, és fogyasszuk minden nap. Az összetevőket mindenki a saját ízlése szerint állíthatja össze, a torma és a cékla aránya az kb 1:1 legyen.
Elkészítése Ha lehet, ne válasszunk túl nagy céklákat, mivel a kisebb könnyebben megfő, ízletesebb, és a színe is intenzívebb. Alaposan mossuk meg őket, hogyha kell, használjunk egy gyengébb szőrű kefét is a sár eltávolításához. Addig főzzük, míg a villát bele tudjuk szúrni, de nem kell túl puha legyen, mert így nem lesz olyan finom. Miután megfőtt, nem túl vastagon, meghámozzuk, és kb. fél centiméter vastag szeletekre vágjuk. A céklákat beletesszük az előre kifőzött, csírátlanított üvegekbe, majd ráöntjük a hozzávalókból előre elkészített, forró levet. Mindenik üveghez adagolunk egy késhegynyi köménymagot, és pár darab vékony csíkra vágott vagy reszelt tormát. Az üvegeket száraz dunsztban hagyjuk kihűlni, és mehetnek is kamarapolcra. Torma, mint gyógynövény A torma nem csak fűszernövény, hanem fontos gyógynövény is. A Volga és a Don környékéről származik, arrafelé az életerő jelképe. A gyökerét egész évben gyűjthetjük. Szeret elszaporodni, ez is jelzi, hogy szükségünk van rá! Jó C vitamin forrás!
A cékla és a torma külön-külön is számtalan jótékony hatással bír, együtt pedig szinte verhetetlenek. A zöldségek világbajnokáról már korábbi cikkünkben írtunk, most céklát és tormát vesszük górcső alá. A monda szerint Nagy Károly annyira bízott a cékla gyógyító erejében, hogy rendeletben tette közzé kötelező termesztését – valljuk be, nem véletlenül! Cékla, mint gyógynövény A cékla nagy mennyiségben tartalmaz jó vízkötő képességű pektint. Kiváló vérképző, és jól szabályozza a máj anyagcsere folyamatait. Számos vizsgálat bebizonyította, hogy a céklalé segít a vörösvérsejtek regenerálásában és szaporodásában, ezért bizonyos helyeken kiegészítő gyógymódként ajánlják vérszegénység esetén. A, B1, B2 és C- vitamint tartalmaz, ásványi anyagok közül pedig folsavat, foszfort, ként, nátriumot, káliumot valamint magnéziumot. Jelentős szerepe van a méregtelenítésben, rendszeres fogyasztásával közérzetünk javulhat. A céklában található cukor könnyen hasznosítható, így gyors energiaforrást jelenthet a szervezetnek, és várandós anyák is bátran fogyaszthatják.
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2021. június 3. csütörtök 07:08 2021. 06. 04. 12:23 Az ember tragédiája, amelyet nem kevesebb, mint huszonnyolc évig készített Jankovics Marcell, remekmű. Nemcsak azért tökéletes adaptációja Madách Imre drámájának, mert az eredeti mű talán legfilozofikusabb feldolgozása, hanem azért, mert minden egyes szín az adott kortörténeti stílus ábrázolási módja szerint jelenik meg. Egyszerűen zseniális ötlettel élt Jankovics Marcell, amikor Az ember tragédiáját úgy jelenítette meg a mozivásznon, hogy Madách Imre drámájának színei az adott kortörténeti stílus ábrázolási módja szerint jelennek meg. Ha valaki nem tudná mindezt elképzelni, akkor érdemes arra gondolni, hogy az ókorban játszódó szín például pontosan olyan, mintha az ókori edényeken lévő rajzok kelnének életre. De mindezeken túl temérdek képi lelemény, ötlet, megrajzolt gondolat látható a kétfilmnyi hosszúságú animációs műben, amely bátran állíthatjuk, hogy minden idők legjelentősebb, legizgalmasabb és legnagyobb vállalása volt, ráadásul sikeres is, mert kétségkívül remekmű született.
Nagy számok bűvölik el a nézőt, ha felkészülten igyekszik erre a filmre a moziba. (Sőt, esetünkben inkább filmszínházba. ) Az ember tragédiája című dráma rajzfilmváltozata ugyanis 23 évig készült, és 160 perc hosszú. Azt is tudhatja előre "az ember", hogy nagyon nehezen dramatizálható műről van szó. Lényegében filozófiai szöveg ez, ráadásul verses, és százötven évvel ezelőtti nyelvezeten: még úgy is nehéz figyelni rá közel három órán keresztül, ha élő ember mondja, pláne ha csak narrációt hallunk a moziban. Ugyanakkor a mozgó rajz rengeteg lehetőséget ad, hiszen sokkal érzékibb is lehet, mint néhány színpadon beszélő jelmezes. Lerajzolni bármit lehet, a műfaj az asszociácóknak olyan széles lehetőséget ad, amire színház csak sokkal kötöttebb keretek közt képes. És nem utolsósorban: Az ember tragédiája remekmű. Egyszerre bölcs és szellemes, és kellő türelemmel hallgatva kiderül, hogy a szöveg is nagyon élvezetes. Gigantikus vállalkozás volt rajzfilmesítése, minden szempontból. Ehhez az alapanyaghoz nyúlva Jankovics Marcell elképesztően magasra tette a mércét: a kérdés nem az lett, hogy szép, vagy jó-e, amit csinált, hanem hogy van-e olyan szép és jó, mint az alapanyag, vagyis maga a dráma.
Felidézte, hogy mivel annak idején a filmhez a Duna Televízió is adott négymillió forintot, 2000 után a csatornán az elkészült színeket külön-külön levetítették. A magyar animáció egyik legnagyobb vállalkozásaként értékelt alkotásból elsőként a három jövőben játszódó részt, az űr, az eszkimó, majd a falanszter színt forgatta le, még a kilencvenes évek elején. "Utoljára a londoni színnel készültem el, ez volt a legdrágább, 140 millió forintba került, ezért hagytam utoljára. Tudtam, hogy ez lesz a leghosszabb, és bíztam benne, ha már az összes többit meg tudtam csinálni, talán erre a 28 percre is akad pénz. A színben 1854-től, a londoni világkiállítástól a második világháború utáni korszakig jutunk, egy lázálomszerű jelenbe, amelyben már az én fiatalságom és jelenem is benne van bizonyos értelemben" - mesélte Jankovics Marcell. Utolsó határidőként 2014-et, a Madách-évfordulót tűzte ki maga elé, és mint hangsúlyozta, nagy öröm számára a mostani ősbemutató. "2011 is Madách-év: százötven éve tette le a darabot az asztalra az író.
Beletette a 20. századot is az egyébként ipari forradalomban játszódó színbe, sőt a 21. -et is. Ezt bármelyik másik színnel is megtehette volna, mert Madách összes történelmi jelenete általában szól a társadalmi dilemmákról, mindegyik egyformán aktuális. Kikacsintások, előre utalások azonban a többi színben nincsenek. És pont a legtöbb szín formalizmusa miatt van egy kegyetlen sajátossága a filmnek: nagyon szigorú ez a mű. Esendőségében sem szimpatikus benne az ember, és végig szörnyszülött Lucifer. A hibákat hibára halmozó emberiséget nem lehet még csak őszintén sajnálni sem, nemhogy megérteni. Holott a drámában Ádám – az eszkimó szín előtt – arra jut, hogy minden borzalma ellenére mégiscsak vonzó az emberi lét. De nem látjuk ebből a feldolgozásból, hogy miért gondolhatja ezt. És ezért nehéz magunkra ismernünk. A pajkosság, a kedvesség, az elnéző megértés ebben a feldolgozásban nem kapott helyet, Jankovics szigorúbb, mint talán Madách volt. Ugyan van egy erős utalás arra, rögtön az elején, hogy az ember természetében az ördögi természetesen van jelen – Ádám és Éva a Tudás Fájának gyökeréből tűnnek ki, amikor először látjuk őket – de később az Ádámot örök árnyékként, Batmanként, kutyaként követő Lucifer megmarad külső imposztornak.
Sisyphus című 1974-es animációs rövidfilmjét Oscar-díjra jelölték, 1977-ben a háromperces Küzdőkkel pedig Arany Pálma-díjat nyert a cannes-i filmfesztiválon.
Jankovics kétségkívül nagyot alkotott. Nem katartikusat, mert talán alázatból, talán a magabiztosság hiányából nem tett hozzá az egészhez ugyanannyit, mint társszerzője, Madách Imre. És ugyan a remekművek igazi értékét sokszor csak emberöltő múltán lehet biztos szemmel megítélni, mégis úgy tűnik, hogy ez az adaptáció nem nőtt túl az alapanyagon. De néhányszor eléri, még többször pedig megközelíti azt. A rajzfilmváltozat elsősorban nagyszerű illusztrációja a drámának. A történeti színek esztétizáló megközelítését erősíti, hogy erős karakterek vagy konkrét történetek helyett a képek összességükben adnak értelmet. A sokszor stilizált hátterek épp úgy hozzátartoznak a megidézett korszak és konfliktus hangulatához, mint a maguk a figurák. A görög színnél például az antik vázák színeit és figuráit idézik a képek, míg a rómainál az antik szobrokat és mozaikokat, a kopernikuszi színnél pedig a rézmetszeteket. Nagyon erős az egyes színek belső vizuális rendszere, és mégis egységes hatást kelt a film.