A "nagy októberi szocialista forradalom" évfordulója, november 7-e utoljára 1988-ban volt Magyarországon hivatalosan is "piros betűs" állami ünnep és munkaszüneti nap. Míg ebben az évben a Népszabadság a "marxista értelmezésű szocializmus híveinek" hűségéről cikkezett, addig 1989-ben, a "csodák évében" már egy másik forradalomról, a Berlinben tüntető egymilliós tömegről szóló vezércikkel és nem piros fejléccel jelent meg a napilap. November 7 szocialista forradalom youtube. Egy év alatt megfordult a világ, utat tört a közép-európai népek szabadságvágya. "1917. november 7. napján Oroszország munkásosztálya, szövetségben a dolgozó parasztsággal és az elnyomott népekkel, Lenin és Sztálin dicső Bolsevik Pártja vezetésével, megdöntötte a kapitalizmust s a földkerekség egyhatodán megteremtette a világ első szocialista államát: a Szovjetuniót" – áll abban az 1950-es törvényerejű rendeletben, amelyben állami ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánították november hetedikét Magyarországon is. A Rákosi-korszak egyik, 1956-ban is sokat vitatott nemzetpolitikai rendelete szerint nekünk, magyaroknak is van okunk ünnepelni, hisz a Szovjetuniónak köszönhetjük a "felszabadulást" és a "nemzeti függetlenséget".
Az iskolai rendezvények ideológiailag megfelelő tartalmáról a közoktatásért felelős minisztérium gondoskodott, az egyes üzemekben pedig szintén közös ünnepség keretében emlékeztek meg az évfordulóról. Szokássá vált az is, hogy az üzemekben november 7-én osszanak jutalmakat, a rossz nyelvek szerint azért, hogy a dolgozók érdekeltek legyenek a Magyarországhoz nemigen kapcsolódó októberi forradalom megünneplésében. November 7 szocialista forradalom 2019. Ideológiai nevelés és történelmi ismeretterjesztés Az ünneplés ezen formái 1956 után is megmaradtak, egy 1975-ös könyvecske, a Társadalmi, nemzeti, mozgalmi ünnepség a vállalatnál című, kimondott tanácsokkal látja el az egyes üzemekben a szakszervezeti kulturális, agitációs és propagandafelelőst vagy bizalmit azzal kapcsolatban, hogy miként érdemes a helyi szintű ünnepségeket megtartani. A könyv szerint az ünnepségeknek kettős célja van: "egyrészt újabb ismeretekkel kell gyarapítani a dolgozókat, másrészt nevelő, meggyőző, agitatív hatást kell elérni". Ennek érdekében személyessé kell tenni a megemlékezéseket, hogy a dolgozók érezzék, "ők is részesei ennek az örökségnek, hagyománynak".
November 7-e országos és helyi szinten megtartása nem magyar sajátosság, a keleti blokkban, vagyis a szovjet befolyás alatt álló országokban elvárt kötelezettség volt a Szovjetunió, ezáltal pedig a szocialista létforma megalapozásának megünneplése. A NOSZF megünneplése önmagában kifejezte a Szovjetunió iránti hűséget, formálni próbálta az emberek szocialista öntudatát, az ünnepeken elhangzott beszédek pedig jelezték a követendő politikai irányvonalat: az 1950-es évek elején a sztálini út egyértelmű követését, Sztálin 1953-as halála után az enyhülést, 1957-ben a visszatérést a szovjet úthoz, majd a hatvanas évektől folyamatosan a szocializmus melletti kiállást és a "lenini út" követését. November 7.: Az internetes Vásárlás Napja. A politikai üzenet mellett november 7-e a szovjet kultúra, a szocializmus, valamint a Szovjetunió történetének terjesztésére adott alkalmat. A hivatalos ideológiát terjesztő brossúrák és könyvecskék mellett az állami kiadók nagy szocialista szerzők könyveivel készültek az ünnepre, de november 7-ére időzítették olyan nagy filmek magyarországi bemutatóját, mint például 1950-ben Szergej Eisenstein Patyomkin páncélos át, a Kádár-korszakban pedig szovjet filmhét keretében mutatták be a legfrissebb szovjet alkotásokat az ünnepet megelőzően.
Iván Ivanovics: "Ne vágjon mindig közbe! Mert a nagy októberi szocialista forradalomban elveszítettem az igazolványomat, és azóta az apámét használom! "
Éljen szabad Szovjet Hazánk! Éljen Vörös Hadseregünk és Hadiflottánk! Éljen a nagy szovjet nép! Örök dicsőség a hazánk szabadságáért és függetlenségéért vívott küzdelemben elesett hősöknek! Halál a német területrablókra! Legfelsőbb Főparancsnok, a Szovjetunió Marsallja Sztálin a Nagy Honvédő Háborúról
Család Nádai Anikó a babájáról: Kapok egy életet, cserébe azért, amiért egyet elveszítettem Még egy kis fűszer jöhet? Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből! Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre! Feliratkozom
hextorini 2014. 11:51 Azta, Gábor, elaléltam annyira jó. 2014. 11:48 Gratulálok! Nagyon tetszett! Molnar-Jolan 2014. 10:33 Köszönöm az élményt! Gyönyörűket írsz.
(HBO)? (HBO) További információk weboldal IMDb A történet (eredeti cím: The Tale) 2018 -ban bemutatott amerikai film, amelyet Jennifer Fox rendezett. A forgatókönyvet Jennifer Fox írta. A producerei Jennifer Fox, Oren Moverman, Laura Rister, Mynette Louie, Simone Pero, Lawrence Inglee, Sol Bondy, Regina K. Scully, Lynda Weinman és Reka Posta. A főszerepekben Laura Dern, Isabelle Nélisse, Elizabeth Debicki, Jason Ritter és Frances Conroy láthatók. A film zeneszerzője Ariel Marx. Megmentette vagyonát gyermeke apjától Szulák | BorsOnline. A film gyártója a Gamechanger Films, a Fork Films, az One Two Films, a WeatherVane Productions és a Blackbird Films, forgalmazója az HBO Films. Műfaja filmdráma. Amerikában 2018. május 26-án, Magyarországon?