6 millió 194 ezer a beoltott, 5506 az új koronavírus-fertőzött, elhunyt 153 beteg Magyarországon. A beoltottak száma 6 194 221 fő, közülük 5 906 701 fő már a második oltását is megkapta, 3 028 149 pedig már a harmadik oltást is felvették. 5506 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 208 020 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 153 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 37 232 főre emelkedett - írja a A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 1 005 586 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 165 202 főre csökkent. 6337 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 540-en vannak lélegeztetőgépen. Ma megkezdődött az 5-11 éves gyermekek oltása a kórházi oltópontokon. Az oltási akcióhetek sikerére és az omikron vírus magyarországi megjelenésére tekintettel újabb oltási akció lesz csütörtök és péntek délután, valamint szombaton a kórházi oltópontokon. Index - Belföld - Nincs érdemi javulás a járványadatokban. Ma országszerte megkezdődött az 5-11 éves gyermekek oltása. Az időpontfoglalóba azok a szülők tudnak belépni, akik az elmúlt napokban hiánytalan adatokkal regisztrálták gyermeküket és regisztrációjukat már érvényesítették.
Irrelevans, hogy a gyerek intenzivre kerul-e, mert a gyerek nem egy lakatlan szigeten el, hanem a szuleivel. Ezt en bazmeg nem hiszem el, hogy ennyi egoista, empatival legkisebb mertekben sem rendelkezo pszichopata van ezen a vilagon, akik 2 ev utan se kepesek feldolgozni, hogy mas is letezik rajtuk kivul a vilagon, es hogy a virussal nem az az egyetlen baj, hogy konkretan TEGED megolhet, hanem hogy TERJED emberek kozott, es akik kozott atmegy, BARMELYIKET megolheti, es ettol ilyen szar ez.
Majdnem 194 bolygó lakóit oltottuk be (bolygónként átlagosan 8 milliárd intelligens életformával számolva). 21-24 naprendszer lakói köszönhetik a biztonságukat a magyar egészségügynek. Legalább 12, 4 fényéves körzetben mindenki védettséget élvez (feltéve, hogy mind a 20+ csillagnak fejenként 7-8 élettel teli bolygója van).
Csongrád-Csanád megyei hírek automatikus összegyűjtése. A műsorvezető u/SzegedNewsBotka fáradhatatlanul végignézi a napi híreket 5 percenként és megpróbálja megtalálni a megyéhez köthetőeket és ezeket csoportosítani. Beoltottak száma magyarországon ma vie. Csak egy címkét lehet egy linkhez társítani, ezért először a nagyobb településeket keresi és ha van találat, akkor azt használja hiába van másik kisebb település is a szövegben. A 10 ezer felletti települések kaptak saját címkét, minden más találat a megye címke alatt csoportosul.
- Walkerrel és Jonessal egyidõben Rómer István magyar származású bécsi gyufagyáros is szabadalmaztatta (1832) mártógyufaként is használható dörzsgyufáit. - 1834-ben Zucker László megalapítja az elsõ magyarországi dörzsgyufagyárat. - Bár a dörzsgyufa a mártógyufánál tökéletesebb szerszámnak bizonyult, még mindig meg volt az a nagy hátránya, hogy veszélyes robbanó anyagot tartalmazott és meggyulladása is robbanással történt. Ezen a hibán Irinyi János segített, aki feltalálta a zajtalanul gyúló gyufát. gyufa teszt Irinyi János 1836-ban a bécsi Politechnikumban tanult kémiát, amikor is egyik professzorának, Meissner Pálnak egy sikertelen kísérlete kapcsán merült fel benne annak megoldása, hogy miként lehetne egy olyan gyufát készíteni, mely zajtalan és biztonságos. Világhíres Feltalálóink. Az akkoriban alkalmazott gyufák a fejükben található vegyi anyagok összetétele miatt igen nagy hang és láng kíséretében lobbantak fel. Irinyi ötlete abban állt, hogy a gyufa fejében lévõ fehérfoszfort nem káliumkloráttal, hanem ólomdioxiddal keverte.
Nem nevezhetjük biztonságos eszköznek, a korabeli feltalálók is a kénsav kiiktatásán dolgoztak. A század első felében megszületett a dörzsgyufa. Ennek fejét egy olyan elegy alkotta, ami érdes felülethez dörzsölve egy heves robbanás kíséretében meggyulladt. Jutott a forró anyagból mindenhova, számtalan baleset történt, ráadásul elviselhetetlen szag kísérte, több városban be is tiltották árusítását. Adott volt tehát a feladat, amit Irinyi János oldott meg diák korában. "Ebből áll a találmány" Nemesi családban született Erdélyben 1817. május 17-én. A bécsi Politechnikumban tanult kémiát, és itt, az egyik előadáson jött a korszakalkotó felszerelés. Történt ugyanis, hogy egyik professzora, Meissner Pál egy kísérletet mutatott be a hallgatóknak. Ki volt a foszforos gyufa feltalálója? - 1932. május - Huszadik Század - Sajtócikkek a múlt századból. Meissner többek között az ólom hiperoxidjáról tartott fölolvasást s a barna port kénvirággal dörzsölgette üveg-mozsárban, ígérvén a figyelmes hallgatóságnak, hogy a kén meg fog gyulni. Mikor ez nem történt, nekem hamar eszembe jutott, hogy ha kén helyett foszfort vett volna, ez már régen égne.
Irinyi János, a zajtalanul gyúló foszforos gyufa feltalálója születésének 200. évfordulója alkalmából tartottak koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezést az Irinyi-laktanya parkjában. A laktanyában megtartott ünnepségen részt vett az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár (MH BHD) parancsnoki állománya, az MH BHD Szállítózászlóalj, az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred (MH 1. HTHE) és az MH Katonai Közlekedési Központ (MH KKK) katonái, valamint az Irinyi János Baráti Kör tagjai. Irinyi János munkássága és a zajtalan és robbanásmentes gyufa | Hungarikumok Gyűjteménye - Magyar Értéktár. Dankó Katalin zászlós, a szállítózászlóalj logisztikai századának vezénylőzászlósa köszöntő szavaiban méltatta Irinyi János kiemelkedő életútját, munkásságát, majd kitért a laktanya történetére is. A laktanya az 50-es évektől viseli a világhírű feltaláló nevét, azóta számos alakulat telesített itt szolgálatot. Jelenleg szállító-, javító-, tűzszerész- és az őket kiszolgáló logisztikus állomány végzi itt feladatait az MH KKK, az MH 1. HTHE, valamint az MH BHD alárendeltségében. Az ünnepi beszédet követően a laktanya udvarán található kopjafánál koszorút helyezett el Mudra József ezredes, az MH BHD parancsnokhelyettese, Varga István őrnagy, a szállítózászlóalj parancsnokhelyettese, Kürti Dezső alezredes, az MH 1.
Hosszas külföldi tartózkodás után 1839-ben tért vissza Magyarországra, és belevetette magát a magyar tudományos életbe. Sorra jelentek meg értekezései. Egyik, ebben az évben megjelent dolgozata a kémiai affinitásról szól, arról az erőről, amely a testeket egyesülésre kényszeríti. Amikor 1839-ben hazatért és látta, hogy mint tanár, aligha jut tanszékhez, Budapesten gyújtógyárat alapított. Folyamodványát 1840. április 8-án adta be a városhoz, amelyben " oly gyújtófácskák " készítésére vonatkozó találmányára kért engedélyt, amelyek fellobbanásukkor: " nem zajonganak s kén nélkül is készíthetők, miáltal semmi szagot sem csinálnak ". A gyár fellendült és naponta félmillió gyufát gyártott. De vetélytársai mindent megtettek annak érdekében, hogy tönkretegyék a jól menő gyárat, s Irinyi – a zajtalanul gyúló foszforos gyufa felfedezője – nem lehetett a városkapitány és a városi tanács szeszélye folytán gyufagyáros, a gyárat kénytelen volt eladni. A kálium-klorátot tartalmazó foszforos gyufa legnagyobb hibája az volt, hogy robbanással gyúlt, miközben a gyújtókeverék egy része szétfreccsent.
A találmány lényege, hogy a veszélyes sárga foszfor helyett vörös foszfort alkalmazott, és nem a gyufa fején, hanem a gyufásdoboz oldalán. A gyufa feje káliumklorátból, kénvirágból (kénporból) és arabgumiból (vagyis akácfa mézgájából) állt, mely egyrészt nem mérgező, másrészt nem gyulladt meg bármilyen felületen, csakis azon, melyet a doboz oldalán képeztek ki. Ezt a szabadalmat felhasználva és tökéletesítve kezdték meg 1845-ben Jönköpingben a Lundström-testvérek annak a tárgynak a gyártását, amit ma gyufának hívunk. Győzelme, ahogy a fentiekből következik, túl lassú volt, évtizedek kellettek még, míg a különféle mérgező és veszélyesen gyúlékony változatokat világszerte kiszorította. Chaplin 1940-ben készült Diktátor c. filmjében, a két "világégető piromániás", Hitler és Mussolini versengését parodizáló jelentben, egyikük a gyufát a másik szobrán gyújtja meg – az eszköz ezek szerint még használatos volt. A biztonsági gyufa Herbert Spencer filozófus szerint az emberiség legnagyobb 19. századi jótéteménye, ami igazolhatatlan, de jellemző, hogy bárhol jelent meg az európai ember, ezt követően a gyufa volt az első, amit átvettek tőle.
Így jutott el a mai is használatos biztonsági gyufa õséhez. Még ebben az évben szabadalmaztatta új találmányát, azonban elegendõ tõke hiányában nem tudta elkezdeni annak gyártását. Így hát találmányát 60 forintért eladta Rómer István bécsi gyógyszerészmesternek, aki elkezdte annak tömeges gyártását, s tekintélyes vagyonra tett szert. Eközben Irinyi a kapott összegbõl berlini egyetemi, majd hohenheimi gazdasági akadémiai tanumányait fedezte. Hazatérve 1840-ben létrehozta saját gyárát "Elsõ Pesti Gyújtófák Gyára" néven, mely a város több pontján mûködött. Az Irinyi-féle biztonsági gyufa A gyufagyártás folyamata abból állt, hogy a kérgüktõl megfosztott fatörzseket 60 cm hosszú rönkök alakjában leháncsolták, majd vékony szalagokra szelték. Ezután a gyufaszálak hosszának megfelelõ méretûre vágták azokat, majd egy darabológép segítségével kis pálcikákká alakították. A nyers szálakat foszforsav, illetõleg foszforsavas ammónium vizes oldatával impregnálták, esetleg anilinfestékfürdõben megszínezték, majd meleg légáramban forgó dobokban megszárították azokat.