Ez a leírás a Firefox helymeghatározó funkcióit és a helymegosztását kérő weboldalak engedélyeinek kezelését mutatja be. Azok a weboldalak, amelyek helymeghatározást használnak annak érdekében, hogy minél pontosabb információt nyújthassanak hogy időt spóroljanak a keresésben rákérdezhetnek tartózkodási helyére. Tegyük fel, hogy a legközelebbi pizzázót keresi. Amennyiben a weboldal hozzáférést kap a tartózkodási helyére, akkor ha rákeres a pizzára, akkor hamarabb megkaphatja a választ a kérdésére... nincs szükség további információra vagy gépelésre. A helymeghatározás bekapcsolása a Windows 10 rendszerben. Vagy, ha el szeretne jutni valahova, a weboldal tudni fogja, hogy hol tartózkodik, így elég azt megadnia, hogy hova szeretne eljutni. Ez a szolgáltatás teljesen opcionális – Firefox nem osztja meg a tartózkodási helyét a beleegyezése nélkül – és a lehető legnagyobb tiszteletben tartja a felhasználó magánéletét. Ahogy minden Firefox funkciót, a nyílt szabványok segítségével hozták létre, hogy megkönnyítsék a webfejlesztők általi elfogadást. Amikor meglátogatja a helyfigyelő webhelyet, a Firefox megkérdezi, hogy szeretné-e megosztani a tartózkodási helyét.
Előfordulhat, hogy a Google Térkép nem tudja megtalálni a tartózkodási helyet. Ha a GPS-tartózkodási hely térképen megjelenő kék pontja pontatlan vagy hiányzik, akkor intézkedhet a probléma megoldása érdekében. Tipp: A lépések végrehajtásával a keresési eredményeket is javíthatja, és relevánsabbá teheti őket. A jelenlegi tartózkodási hely megkeresése a térképen Nyissa meg a Google Térképet számítógépen. Kattintson a jobb alsó részen lévő Saját hely lehetőségre. A kék pont az Ön tartózkodási helyét mutatja. Hogyan határozza meg a Térkép az aktuális tartózkodási helyet? A Térkép becslése olyan forrásokon alapul, mint például a böngésző helyadatai. Engedélyezze a helymeghatározási jogosultságot a Google Térkép számára Ahhoz, hogy a térképen középre állítsa a tartózkodási helyét, engedélyt kell adnia a Google Térkép számára, hogy hozzáférjen a helyadatokhoz. A tartózkodási hely megkeresése és pontosságának javítása - Számítógép - Google Térkép Súgó. Előfordulhat, hogy macOS rendszeren be kell kapcsolnia a helyszolgáltatásokat a böngészőhöz, hogy a böngészőben engedélyt adhasson a Google Térkép számára: A számítógépen nyissa meg a Rendszerbeállítások Biztonsági és adatvédelmi beállítások Adatvédelem Helyszolgáltatások lehetőséget.
Majtényi László korábbi adatvédelmi biztos és ORTT-elnök szerint a politikai osztály elvesztette a kapcsolatot a közjóval, amit "a Kubatov-listáktól a Zuschlag-jelenségig" sok minden jelez. Ugyanakkor még az is lehet, hogy nem veszett el semmi, mert a Fidesz rendszere "futóhomokra épült kártyavár", ami az első szeles napon össze fog dőlni - mondta Majtényi, aki szerint lesz még olyan magyar alkotmány, amely a jobb- és baloldal kiegyezésével jön létre. Az előadók egy része azért kitért Göncz érdemeire is: "Azon ritka emberek közé tartozik, akik fontos politikai tisztséget töltöttek be, de mégis megmaradtak az igazságot kereső írástudónak" - mondta Ferge Zsuzsa szociológus. A kíváncsisága tette zseniálissá - mondta Majtényi László. Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke pedig úgy fogalmazott: "Olyan emberekre lenne szükség ma is, mint Göncz Árpád. "
Az SZDSZ budapesti listavezetőjeként a parlamentbe került, képviselőből lett köztársasági elnök első ciklusában valóban nem félt a vitáktól, számos konfliktust vállalt az Antall-kormánnyal. 1990 és 1995 között Göncz Árpád hét törvényjavaslatot küldött az Alkotmánybírósághoz (Ab). A legemlékezetesebb ezek közül az úgynevezett Zétényi-Takács-törvény volt, amely lehetővé tette volna a kommunista diktatúra idején elkövetett, időközben elévült bűnök megbüntetését. A Sólyom László későbbi köztársasági elnök által vezetett testület 1992-ben megsemmisítette a jogszabályt, így egészen az új alaptörvény idén januári hatályba lépéséig lekerült a napirendről a felelősségre vonás. Ugyancsak emlékezetes összeütközés volt a köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök között, amikor az akkor még monopolhelyzetben lévő Magyar Televízió és Magyar Rádió irányításáért 1991 és 1993 közötti médiaháború során Göncz Árpád többször is megakadályozta a médiaelnökök, Hankiss Elemér és Gombár Csaba lecserélését.
Göncz Árpád 1990. augusztus 3-án elnöki beiktatásán (Forrás: Fortepan) Február 10-én lenne százéves a demokratikus Magyarország első államfője, Göncz Árpád. A tíz évig regnáló elnök népszerű ember volt, bár működését, bizonyos lépéseit sokan máig vitatják. Az évfordulón Göncz Árpádról, az államelnökről beszélgettünk az 1990-es években szemben álló két nagy párt, az MDF és az SZDSZ két közismert politikusával, Kónya Imrével és Kuncze Gáborral. – A személyisége, a magatartása, az emberekhez való viszonya, a váratlan helyzetekben való viselkedése volt népszerűségének kulcsa – mondta Kuncze Gábor. Kónya Imre ugyanakkor már úgy vélekedett, hogy a múltja, az 1944-es ellenállásban, majd a forradalomban való részvétele, a börtönévek valóban arra predesztinálták, hogy ő legyen a demokratikus Magyarország első államfője, ám a taxisblokád napjaiban a kevésbé szimpatikus oldaláról is megismerhette. • Miként emlékszik a két egykori politikus a taxisblokádban Göncz Árpád szerepére? • Miért mérgesedett el a viszonya Antall Józseffel?
1994 és 1998 között a Horn-kormánnyal Göncz Árpád jóval békülékenyebb volt, mint elődjével. Nem kezdeményezett többé törvényt - korábban háromszor is élt ezzel a jogával -, és nem emelt többé vétót sem felmentés vagy kinevezés ellen. Az MDF-kormány alatt huszonkétszer szólalt fel az Országgyűlésben, az első MSZP-SZDSZ kabinet idején már csak négyszer, 1998 és 2000 között pedig mindössze kétszer. A Fideszben máig felróják neki, hogy egyszer azt mondta: a Horn-kormánynak nincs alternatívája. Ellenálló és kisgazda Az egykori kisgazda párttárs, Horváth János emlékei szerint ő és Göncz Árpád még a háború idején kerültek kapcsolatba a Teleki Pál Munkaközösségben, a német megszállás idején pedig ellenállócsoportot szerveztek. Göncz 1944-ben meg is sebesült, amikor rajtuk ütöttek a tábori csendőrök Rákoshegyen. Göncz Árpád a háború után a kisgazdapárthoz csatlakozott, a később a Szovjetunióba hurcolt Kovács Béla főtitkár és földművelésügyi miniszter mellett lett személyi titkár. Göncz az 1956-os forradalom idején is együtt dolgozott Horváthtal.
Mond ilyet az ember idegességében, persze nem vette komolyan senki. De a kormányban és holdudvarában így is általános volt a felháborodás, mindenki tisztában volt vele, hogy a sztrájk első etapját leszámítva a választásokon kudarcot vallott és a hatalom megszerzéséről lemaradt SZDSZ irányítja a helyzetet. Nagyon hasonlított az egész az SZFE kapcsán előállt mostani állapotra, csak ezt már nem tudják akkorára felfújni. Én személy szerint úgy láttam akkor, hogy a tárgyalásnak nevezett huzavona a végtelenségig is eltarthat, nem tudtam, mi lenne a megoldás, ha a rendőrség és a honvédség nem nyúlhat az útzárakhoz. Lezsák Sándor, az MDF elnöke lépett végül, komoly ellentüntetést szervezett, ez kijózanította sztrájkolókat, de nyilván az SZDSZ prominenseit is. Dornbach Alajost meg is kergette a kormánypárti tömeg. A lehallgatásokból is kiderült, hogy itt már végképpen nem volt szó az üzemanyagokról. – Nyilván titkos jelzést kapott a három kötet… – Szigorúan titkosat. Pedig itt az ideje, hogy a történészek kézbe vegyék őket, nincs értelme tovább fenntartani a titkosságukat.
Megvan a tudományos szándék a feldolgozásukra, megvannak hozzá a szakemberek is, már csak a politikai akarat hiányzik. Nagyon fontos epizódja ez a rendszerváltás utáni magyar történelemnek. Onnan kezdve, hogy az SZDSZ belépett a képbe, a taxissztrájk politikai zendüléssé változott, amelynek célja az Antall-kormány megbuktatása, új választások kiírása és a hatalom megragadása volt. – Kérdés persze, hogy megvannak-e még ezek a kötetek. – Szerintem a katonai titkosszolgálatnál vannak. Bár sajnos azt sem lehet kizárni, hogy már az 1994-től 1998-ig tartó balliberális kormányzás ideje alatt mindet megsemmisítették. Nekik ez lett volna az érdekük.