Az Index megkereste Varga Patríciát is, aki elmondta, hogy négy éve két kisgyerekkel van otthon, és azért vágott bele az üzletbe, mert szeretne visszatérni a munka világába. "Az egész család nagyon cigiellenes, de mi hiszünk abban, hogy ezzel az új trafiktörvénnyel tényleg visszaszorul a dohányzók száma" – fogalmazott az internetes lapnak. Arra a kérdésre, hogy ez a vágya ellentmondásban áll azzal, hogy a következő húsz évben a trafikokból akar megélni, úgy felelt, hogy "majd meglátjuk", "túlzónak tartom azokat a sajtóban keringő legendákat, amik arról szólnak, hogy micsoda jó üzlet a trafikozás". A nagykovácsi trafikos arra a kérdésünkre, hogy mit szólt a trafikmutyis hírekhez, azt válaszolta: "Biztos van benne valami igazság. Mi viszont nem így nyertünk, saját magunk írtuk a pályázatot, és a család összes pénzét beleforgattuk a boltba. Bruttó 1,7 milliót keres a köztévénél az ellenzéket a híradóban primitív bunkózó Németh Balázs : hungary. A munka megmaradt, csak más formában, más kötelezettségekkel. Néha a Mokkába is élőben jelentkezek be - osztotta meg a nézőkkel Németh Lajos, akinek a kora reggeli szerepléseit általában a felesége is megnézi.
A hírportál utánanézett, hogy az MTVA videótárában a trafik szóra keresve idén januártól mindössze 24 anyagot dob ki a kereső, a trafikmutyira viszont egyet sem; ráadásul ezekből jó néhány a kevésbé nézett reggeli műsorokban szerepelt. Az Index kérdésére az RTL Klub azt válaszolta, hogy január elseje óta az esti Híradóban 53 trafikos anyaguk ment le, míg a TV2-nél nem vezetnek ilyen statisztikát, a saját videótárukban 11 anyag szerepel, azaz a TV2 még kevesebbet foglalkozott a témával. Nagykovácsiban négy trafik nyílt meg július elsején, mint az Index a helyszínen megtudta, ebből kettő egy tulajdonos, Varga Patrícia kezébe került. Németh nem gondolja úgy, hogy "a közmédia alul kezelné ezt az ügyet". Az Index megkereste Varga Patríciát is, aki elmondta, hogy négy éve két kisgyerekkel van otthon, és azért vágott bele az üzletbe, mert szeretne visszatérni a munka világába. "Az egész család nagyon cigiellenes, de mi hiszünk abban, hogy ezzel az új trafiktörvénnyel tényleg visszaszorul a dohányzók száma".
Mindketten nyugdíjasok. Ágnes a TV2 riportjában azt mesélte, ő feltalálja magát, nem hiányoznak neki a dolgos hétköznapok, de a férjének igen. - 12 éve nyugdíjas vagyok. Egy-két évig még voltak tanítványaim, de már nincsenek. Az érettségifeladatokat azért mindig megcsinálom, hogy megnézzem, meg tudom-e még oldani. - Én a szabadságot érzem a nyugdíjas évekből. A Lehel út szívében egy ódon vasrács mögött igazi kincsesbánya található a képzőművészetet kedvelő közönség számára. Közel 50 éves múltra tekint vissza az a teremsor, ahol kiváló alkotóink egyéni színvilággal töltik meg az épületet. Mi feltártuk az ajtókat és megnéztük, hogy aktuálisan kik dolgoznak odabenn. Első ízben Varga Patrícia Minervát kérdeztük: Van a Lehel úti műteremhez kapcsolódóan kedvenc történetetek? Hogyan kapcsolódtok össze egymással? Milyen szál fűz össze benneteket? A műteremtársak egymásra vannak utalva. Nekem szerencsém, hogy akivel közös műteremben dolgozom, Szabó Ábel festőművész jó barátom is. Könnyen kijövünk egymással.
Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható. 1937 októberében a magyar katolikus püspöki kar elfogadta a "kettős szentév" programját, amely a 34. Eucharisztikus Világkongresszus és a Szent István jubileumi év előkészítésének tervét tartalmazta. Amikor meghirdették első apostoli királyunk halála 900. évfordulójának megünneplését – a Szent István jubileumi évet –, elhatározták, hogy a kereszténység ezen kimagasló ünnepén méltóképpen fognak megemlékezni Szent István királyunkról, és ez alkalomból körülhordozzák az országban a Szent Jobbot. Az ünnepségsorozat nyitó rendezvényét május 30-án, közvetlenül az eucharisztikus világkongresszus bezárását követően rendezték. A II. világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták, és egy salzburgi barlang mélyén rejtették el. Itt talált rá az amerikai hadsereg, s megőrzésre a salzburgi érseknek adták át. Végül az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-i körmenetre.
Az ereklyét William S. Key tábornagy adta át Witz Béla érseki helynöknek, a Szent Jobb őrének. A Szent István-napi körmenet a Szent Jobbal a Ferenciek terén (1945. augusztus 20. ) (MTI Foto: MAFIRT) A Szent Jobbot 1945. augusztus 20-án, a háború utáni első körmenetben a ferencesek belvárosi templomából a Szent István-bazilika előtti térre vitték, majd az ünnepség után visszavitték az Angolkisasszonyok zárdájába, ahol 1950-ig, a rend feloszlatásáig őrizték. A körmenet hagyománya 1947-ben szakadt meg, az egyházra erőltetett megállapodás szerint ugyanis ettől kezdve nem lehetett országos körmeneteket tartani. Az ereklyét 1950-től huszonegy éven át a Szent István-bazilika prépost plébánosának lakásán, egy falba épített páncélszekrényben őrizték, és csak évente egyszer, augusztus 20-án vitték át a bazilikába. Megérkezik a Szent Jobb a Szent István-napi ünnepségek alkalmából celebrált ünnepi mise helyszínére, a Hősök terére (1947) (MTI Foto: Kovács Géza) 1971-ben, hazahozatalának 200. évfordulójára készült a bazilika Szent Jobb-kápolnája kulccsal zárható, a nyilvánosság előtt láthatatlan őrzőhellyel.
– A Szent Jobb (fotó: Gottl Egon) (részlet) "Ó, dicsőséges szent jobb kéz, …" Első királyunk kézereklyéjének, a Szent Jobbnak külön ünnepnapot szentelt a magyar katolikus egyház, melyet hajdanán országszerte megültek. A Szent Jobb megtalálásának emléknapját, május 30-át már a XIII. sz. eleji hazai naptárak említik. "Csodás" megtalálásának története is tartalmaz naptári érdekességet. Amikor Szent László királyunk 1083. augusztus 20-án Szent István fehérvári sírját kibonttatta, a tetem jobb keze a királyi pecsétgyűrűvel már nem volt a sírban. Még István halálát követően választhatták le a holttestről, és kerülhetett ereklyeként a káptalani kincstárba. Mint később kiderült, innét "mentette át" a kincstartó, Merkúr, fehérvári prépost saját bihari, családi monostorába. Merkúr ereklyegyűjtő szenvedélyéről tudott László király, ezért, amikor a kezet sem a sírban, sem a kincstárban nem találták, azonnal ráterelődött a gyanú. A király a rákövetkező évben május 30-án meglátogatta Merkúrt Berettyó menti egyházában.
Itt jelent meg elsőként ábrázolás a Szent Jobbról. A hagyomány szerint Klimo pécsi püspök is messzemenőkig támogatta Pray György ez irányú kutatásait. A Szent Jobb első ábrázolása (metszet) és annak forrása Pray György: Dissertatio historico-critica de sacra dextera divi Stephani primi Hungariae regis (Bécs, 1771) címlapja Az uralkodónő csak éveken át húzódó (1768–1777), hosszas diplomáciai tárgyalások után tudta érvényesíteni akaratát a visszaszerzést illetően. A végső döntésnek az első orosz-török háború (1768–1774) alakulása adott nagy lökést. Az 1770-ben bekövetkezett fordulat után az oroszok hadat üzentek a törökpártinak tartott Dubrovniki Köztársaságnak, amelynek szenátusa kénytelen volt gyors döntést hozni, és a támogatásért cserébe – továbbá 200 arany "fájdalomdíj" ellenében – visszaadta a már régóta kért szent ereklyét a Habsburg uralkodónőnek. Az ereklye átadására 1771. június 28-án a schönbrunni kastélyban került sor, az ünnepségen meghívottként a pécsi püspök is jelen volt.
Pihenő A magyarországi katolikus egyház legfontosabb vallási ereklyéje a Szent Jobb, a legenda szerint I. István király mumifikálódott jobb keze. Bár három tudós bizottság is vizsgálta, minden kétséget kizáróan egyik sem tudta kijelenteni, hogy valóban a szent király felső végtagjáról van szó. A hit azonban nem bizonyítékok kérdése, sokkal inkább az ereklyéhez fűződő érzelmi viszonyról szól, és a Szent Jobbot évszázadokon át kiemelkedő tisztelet övezte. 2021. augusztus 20. 09:14 Az első írásos forrás, amelyben I. István királyunk jobbjáról van szó, Hartvik győri püspök 1116-ból származó legendagyűjteménye. Ebben leírja, hogy az 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén elhunyt királyt a székesfehérvári bazilikában temették el. A halálát követő évtizedekben belviszályok dúltak, ezért Szent László király attól tartott, hogy a pogány lázadók megszentségtelenítik a sírját. Parancsára a fehérvéri káptalan I. István szentté avatásakor, 1083. augusztus 20-án kiemelte a bebalzsamozott holttestet a márványszarkofágból, és a bazilika alatti sírkamrában rejtette el.
Hartvik szerint: … mert a kegyesség virágjától mindig újra kivirulva a szegényeket adományaival kifogyhatatlanul táplálta. Segítséget nyújtott a szűkölködőknek, igájukból kiszabadította a fogságba vetetteket, a zarándokoknak ruhát és szállást juttatott, az özvegyek és árvák nyomorúságát és szükségét sajátjának tekintette, az Úr vacsoráját és parancsát a szegények lába mosására naponta megismételte, alamizsnáját nem rablásból vagy mások kárára, hanem saját erszényének költségéből vetette, lemondott a birtok iránti vágyról, hogy Isten házait gazdaggá tegye, s így mindenben az Istenség akaratát segítve, húsát a bűnökkel és kívánságokkal egyetemben keresztre feszítette. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.