A német gárda nem titkoltan számottevő aerodinamikai fejlesztést hozott a Brit Nagydíjra. Amit a pénteki időmérő és a sprintkvalifikációs futam pozitívan igazolt vissza. Lewis Hamilton megnyerte az időmérőt, így az élről kezdhette meg a sprintfutamot. De lássuk a konkrét fejlesztéseket! F1: Brit Nagydíj | MédiaKlikk. A Mercedes új sidepod környezetet kapott: ez a gyakorlatban bargeboardot, padlófrissítéseket és kettéválasztott, sidepod körüli lapocskát jelenti. Ez a rész főleg az autó hátsó részének áramlatait hivatott előkészíteni. Látszik, hogy a Mercedes küzd, hogy minél kisebb hátsó szárnnyal menjenek, mert valószínűleg túlméretezték az elemet, amivel igen sok légellenállás jár. A mostani versenyre az idei legkisebb hátsó szárnyat tették fel, ami Silverstone-ra nagyon nem jellemző. Amikor pedig a tervezett csomagon "kívüli" tartományban próbálkoznak, akkor az autó egyensúlya is veszélybe kerül, és nagyon alul- vagy túlkormányzott tartományba kerülhetnek.
Amint az megszokott a csapatok tesztelést megelőző eseményeinél, a barcelonai pályán zajló körözésről nem lesz élő, versenyszerű közvetítés és élő eredményközlés sem" – olvasható az F1 honlapján, amely hozzáteszi, hogy minden nap végén kiadják majd a sorrendet és fotókat, illetve videókat is közzétesznek. Mindehhez hozzá jön, hogy a szokottakkal ellentétben a barcelonai pályára nézők sem látogathatnak majd ki a négy nap során. Ezzel szemben a március 10-től 12-ig, immár Bahreinben, az első futam helyszínén zajló gyakorlás elnevezése már "hivatalos teszt", amelyre szurkolókat is beengednek (már aki hajlandó ezért elrepülni a Közel-Keletre), illetve televíziós közvetítés és élő eredményközlés is lesz. F1 silverstone közvetítés online. Egy szabályváltozás miatt éri hátrány a szurkolókat Noha évekkel ezelőtt teljesen megszokott volt, hogy a téli tesztelésről nincs semmilyen hivatalos közvetítés, és az időeredményeket és egyéb történéseket is a helyszínen tartózkodó újságírók és maguk a csapatok tudatják a nagyvilággal, a Liberty Media hatalomátvétele és a sportág szurkolókhoz közelebb hozására való törekvése változtatott ezen, és 2019-ben már élőben közvetítették legalább az egyik tesztet, majd 2020-ban mindkettőt, tavaly pedig azt az egyet, amit rendeztek.
Ám ennek is megvan az oka, az Autosport ugyanis úgy tudja, hogy az egész mögött a 2021-re megváltoztatott szabályok állnak, amelyek egyetlen szezon előtti tesztelést engedélyeznek. A 2022-es, merőben új autók miatt a csapatok ugyanakkor szükségét érezték annak, hogy kétszer három nap álljon a rendelkezésükre, ezt pedig az F1-gyel közösen úgy oldották meg, hogy a barcelonai gyakorlást kikiáltották privát bejáratásnak, amit nem tesztként kezelnek. Az F1 által emlegetett tesztelés előtti bejáratás egyébként arra utal, hogy a csapatok általában nem az első teszten viszik először pályára az új autójukat, hanem filmes nap keretében már korábban bejáratják azt, hogy fény derüljön az esetleges problémákra, és ne a limitált tesztidőből veszítsenek.
13:45 Bottas a második szektorban is a leggyorsabb. 13:45 Hamilton elvette a körét. 13:45 Most Bottas a leggyorsabb az első szektorban. 13:45 Ocon a 7., Ricciardo csak a 13. 13:44 A második szektorban nem javít. Index - Sport - Formula–1-es Brit Nagydíj – körről körre - Percről percre. 13:44 Hamilton megy egy legjobb első szektort... 13:44 Hamilton, Bottas, Sainz, Leclerc, Vettel és Ocon kint. 13:43 Ha nem vesszük alapul Hamilton idejét, igen szoros is lehetne az eleje...
Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! A sors keresztezi hangja útját a K-23-ról a Földre visszainduló Aether legénységével. Még fel sem itattuk rémületünkben hullajtott könnyeinket Sir David Attenborough Egy élet a bolygónkon magnum opusa óta, a Netflix ismét kiégeti emberiség iránti maradék empátiám. Legalábbis próbálja, rendületlen, töretlen. Hogy csak a saját, közelmúltbeli kánonomból hozzak példákat, a V-Wars: Vérháború horrorja és a Ragnarök fantáziája után most egy sci-fibe oltott ökomozival. Vagyis a rajt ismét a globális felmelegedés, illetve a klímakatasztrófa. Az éjféli égbolt emberisége elbukta a klímaharcot, lakhatatlanná tette a bolygónkat és új irányt keres a túlélésre. Ez a ténymegállapítás, ha a film cselekményének szövetét figyeljük, akkor könnyen spoilernek minősülne. A sztori expozíciója egy konkrét esemény, amely bekövetkezett, de konkrét tárgya nincsen, tehát misztériumjátékba bocsátkoznak Clooney-ék. Flashbackekből tudjuk meg, hogy mi a professzor vizsgálódási területe és célja, vagyis sejtjük a lakhatóságnak, mint szempontnak a kulcsfontosságát az űrkutatás spektrumában.
A posztapokaliptikus mese a magányos sarkvidéki kutató, Augustine (George Clooney) történetét követi nyomon. Augustine mindent megtesz azért, hogy megállítsa Sullyt (Felicity Jones) és a többi űrhajóst, hogy visszatérjenek a Földre, ahol távollétük alatt rejtélyes, globális katasztrófa történt. Maga George Clooney rendezte a Lily Brooks-Dalton elismert regénye, az Éjféli napfény alapján készült filmet. További szereplők David Oyelowo, Kyle Chandler, Demián Bichir és Tiffany Boone. Az éjféli égbolt December 23-tól látható a Netflix műsorán, tökéletes otthoni karácsonyi programnak tűnik az előzetese alapján.
A világvége örök téma, kiapadhatatlan forrása a mai szórakoztató iparnak, legyen az film, játék, vagy könyv. Láttunk mi már mindent: idegen inváziót, természeti katasztrófát, gyilkos robotokat, nukleáris háborút stb. De még is sosem lehet megunni az újra és újra megírt világégést és az azt követő történéseket. A vermonti születésű Lilly Brooks Dalton is beállt a világvége sztorit gyártók sorába, de ő még is kilóg közülük… A sztori két ember körül forog a közeljövőben. Sully és öt társa az emberi történelemben elsőként jutott el a Jupiterhez, hogy számtalan mérést végezzen és sosem látott dolgokat tapasztalhasson. Ám a csoport utazásának legkülönösebb élménye nem a bolygó légkörében vagy a holdjai felszínén található, hanem az éterben. Ugyanis minden előjel és magyarázat nélkül, váratlanul megszakad a kapcsolat a Földdel, és minden kommunikációs hullámhossz örökre elhallgat. Eközben a Földön Augustine a hetvenes éveit taposó csillagász az evakuációra nemet mondva, egyedül marad egy messzi északi obszervatóriumban.
Az idő túl gyorsan fogy, ráadásul a Maxwell-démonoknak nevezett idegen civilizáció, valamint a Haugen-dimenzió mikrouniverzumában, egy paradoxon-technológia révén létrejött poszthumán szervezet is útjukat állja. A Brandon Hackett néven író Markovics Botond időutazás-duológiájának záró kötetében az idő csapdájába került emberi civilizáció létezése a tét. Ez a regény nem egy átlagos utópia. A könnyed szépirodalmi stílus és a társadalomkritikus sci-fi keveredése egyedi hangulatba vonja az elgondolkodtató történetet, mely azonban túlmutat mind a ma, mind a jelenre görbe tükröt tartó jövõ aktualitásán. Bánhidy Tamást, a főszereplőt - és vele az olvasót, - egy humorban és kalandokban gazdag utazás várja, melynek során megtudhatja, hogy milyen érzés személyesen találkozni egy eszmével, illetve hogy milyen veszélyeket rejthet az, ha az ember egy végzetes pofon következtében egyik pillanatról a másikra a távoli jövőben találja magát. John Scalzi a legújabb regényében az e-sportok kíméletlen világába vezet minket.
A papírsereglet és más történetek című, több irodalmi díjjal kitüntetett gyűjtemény szerzőjének új novelláskötete. Ken Liu a szépirodalom eszköztárát használó, modern science fiction egyik legnagyobb hatású alkotója. Művei számos nyelvre lettek lefordítva, és már több novelláját adaptálta Hollywood. Legújabb, Az istenekkel nem lehet végezni című kötetében tizennyolc lenyűgöző történet olvasható, melyek korunk legfontosabb kérdéseivel foglalkoznak, legyen szó migrációról, klímaváltozásról vagy emberi mivoltunk megértéséről. Liu rendre elmélkedik a haza és otthon, a család és szeretet fogalmain, írásainak általános célja, hogy tőlünk távolinak, idegennek tűnő közegbe helyezzen nagyon is létező, jól ismert dilemmákat, kérdéseket. A novellák megjelenítik a 21. századi ember világát, mindennapjait, vágyait és küszködését, sokszor a technológiához való kapcsolatán keresztül. Noha sok történet a jövőben játszódik – vagy holnap, vagy évszázadokkal később –, az üzenetük állandó érvényű. Ritkán lehet részünk ennél különlegesebb olvasmányélményben.