Tizenhétezer rajza, huszonöt könyve jelent meg az évek alatt, de plakátokat, és rajzfilmet is készített. Világhírűvé mégis a teremtést bemutató könyve tette, ezt követte a többi bibliai történet. Ádám és Éva naplójához Mark Twain szövegei kerültek. A könyvekben szereplő állatok zoocentrikus világban élnek, ahol az ember csak egy az állatok közül. A lepkék szerint például a Nap kering a Föld körül, a Föld pedig a pillangók körül, ami az ő szempontjukból teljesen érthető. És ez csak egy aprócska momentum Effel gondolkodásmódjából és a világhoz való közelítéséből. Ha tetszett ez a kis ízelítő, antikváriumokban még rábukkanhatsz a könyveire, ígérem, garantáltan kiszakít a mindennapok nyomorúságából. Zimre Zsuzsa Ne maradj le a jó életről! És akkor Isten megtervezte az embert... – Töltődj fel Ádám és Éva napján Jean Effel rajzaival! - WMN. Iratkozz fel a WMN hírlevelére! Neked ajánljuk Ki mit firkál az értekezlet alatt? – Hét jegyzetfüzet a szerkesztőségből WMN Zizi – 2018. szeptember 22. SZL Pénteken volt a nemzetközi firkanap, küldd el nekünk, hogy miket szoktál firkálni munkaidőben! Mi ezeket: Így nézünk ki, ha lerajzol bennünket Szentesi – Nem is akárhogy!
Jézus szívében nem kapott helyet, csakúgy, mint ~ és Éva esetében,... Az viszont elgondolkodtató, hogy a mennyországot a Jelenések könyve a helyreállított Édenként írja le, ahol jelen lesz az élet vizének folyója és az élet fája. Lélekben János ugyanazon a helyen járt, ahonnan kiüzetett ~ és Éva a bűneset után. Lásd még: Mit jelent Ember, Isten, Jézus, Biblia, Szent?
A szó a királyi és nagyúri vadaskertekre, díszparkokra vonatkozott. A magyarba a latin szó tárgyesetes (paradisum) alakjában került át. Az édenkert négy folyója A négy folyóról a bibliai szöveg azt állítja, hogy az Édenben van a forrása, onnan jön ki négy ágra szakadva, hogy az Édenkertet öntözze, ezért a közös forrás elsőszámú jelöltje az Anatóliától Indiáig nyúló hegyvidék, mivel két folyó azonosítása biztos. Nincs kétség afelől, hogy a P(e)rát az Eufrátesz (sumérül: Buranunna, akkádul: Purattu). Afelől sincs kétség, hogy a Hiddekel a Tigris (sumérül: Idigna, akkádul: Idiglat). Itt a szöveg azt is közli, hogy a folyó Assurtól keletre folyik. A Gihón a Biblia szerint Kús országát veszi körül, ami általában Etiópia neve, ezért a középkorban úgy gondolták, hogy itt a Nílusról van szó (egyiptomi nyelven: Hápi), arról viszont nehezen hihető, hogy az ókorban úgy gondolták volna, hogy közös lehet a forrása a Tigrissel és az Eufrátesszel. * Éva (Biblia) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. De lehetséges, hogy Kús neve itt a kassúkat takarja, azaz a mai iráni Khuzisztánt (óperzsa nyelven: Udzsa), ahonnan több folyó is ömlik az Alsó tengerbe azaz a Perzsa-öbölbe, de ezek neve nem vethető össze a bibliai Gihón névvel.
Ádám teremtése Művész Michelangelo Buonarroti (1509–1510) Műfaj szakrális művészet Mozgalom érett reneszánsz Magasság 280 cm Szélesség 570 cm Múzeum Sixtus-kápolna Gyűjtemény Vatikáni Múzeum Katalógusszám 26 (A Treasury of Art Masterpieces: from the Renaissance to the Present Day) Anyag fresco A Wikimédia Commons tartalmaz Ádám teremtése témájú médiaállományokat. Az Ádám teremtése Michelangelo Buonarroti 1509–1510-ben készült, 280×570 centiméteres freskója, a vatikáni Sixtus-kápolna mennyezeti freskóciklusának részlete, az itáliai érett reneszánsz festészet kiemelkedő alkotása. Michelangelót II. Gyula pápa bízta meg azzal 1508-ban, hogy a Sixtus-kápolna 520 négyzetméteres mennyezetét, amelyet addig Piero Matteo d'Amelia csillagos égboltot ábrázoló freskója borított, fesse újra. Michelangelo 1512-ben fejezte be a megbízást, a kápolnamennyezet egyik legismertebb részlete lett az Ádám teremtése. Ádám és Éva - Ókori Idővonal. A szerkezetileg is három részre osztott mennyezetboltozat középső sávjában kaptak helyet a teremtés jelenetei, ennek is központi része A víz és a föld szétválasztása és Éva teremtése között látható, az első ember teremtését ábrázoló kompozíció.
"Ádám teremtése" - a bibliai tárgyakról írt 9 freskó egyike, és a Sixtus-kápolna mennyezeti festményének kompozíció központja. Szerzője Michelangelo Buonarroti (1475-1564). őstörténet Michelangelo a reneszánsz híres festője és szobrászművésze. Hosszú és gyümölcsöző életet élt. 1475-ben született, már a XV. Század végén 80-as években kezdte tanulmányozni a szobrászat és a képzőművészet, és a 90-es évek elején létrehozta első önálló alkotásait. Még ezeken a fiatalos műveken is (a szerző 15-17 éves), észrevehető a jövőbeli zseni ösztönzése. A XVI. Század kezdetén Michelangelo már nagyon híres szobrász volt. 1505- ben a római pápa felkérte őt, hogy hozzon létre egy saját sírját, melynek munkája közel 40 évig tartott. De a II. Julius által megbízott Sixtus-kápolna pincéinek festményét rekordidő alatt Michelangelo töltötte ki. Csak 4 év telt el több tucat freskó létrehozására, amelynek teljes területe 600 m², ami több mint 300 figurát ábrázol. A freskó "Ádám teremtése" - az egész kompozíció egyik központi eleme.
Toni Servillo A nagy szépség című filmben Forrás: Cinenuovo Jep pontosan tisztában van az őt körülvevő és benne tátongó ürességgel, amit többször is bizonyít, legfrappánsabban akkor, amikor egy kisebb monológot levágva szembesíti egyik sznob, fontoskodó barátnőjét azzal, hogy minden hazugság, ami elhagyja a száját. A teraszán vonatozó vendégeit mustrálva pedig elégedett vigyorral megjegyzi, hogy azért az ő partijaikban a legszebbek a vonatok, mert nem mennek sehova. Bár a film egyértelműen nem mondja ki, de erősen sejteti, hogy Jep sem egy isteni tehetség, aki eltékozolta, ami megadatott neki, hanem ugyanolyan léhűtő, amilyenek a barátai, azzal a különbséggel, hogy nem is képzel magáról többet. Toni Servillo A nagy szépség című filmben Forrás: Cinenuovo A szerelem következményei -ben és Sorrentino előző filmjében, a Helyben vagyunk -ban a hallgatások, a mondatok közé beékelődő csendek voltak a legviccesebbek, ez egy azokhoz hasonlóan abszurdba hajló, viszont parttalanul fecsegő film. A figurák vég nélkül handabandáznak saját képzelt fontosságuk biztos tudatában, a majdnem két és fél órás film végére már alig bírjuk elviselni a sok sületlenséget, ami dől belőlük.
Az, hogy ez a tulajdonképpen közhelyszerű tanulság mégis az utóbbi évek legjobb moziját eredményezi, nagyrészt Sorrentino forgatókönyvének és rendezésének érdeme. A történet 10-15 perces élethelyzetei, jelenetei egyenként is olyan erősek, hogy önálló rövidfilmként is megállnák a helyüket. Minden egyes epizód annyira érzékenyen szól a nézőhöz, hogy sokszor féltem, hogy a következő jelenet már nem lesz képes megugrani ezt a szintet, de Sorrentino elképesztő bravúrral veszi az összes akadályt és ez az epizodikus szerkezet egy rendkívül koherens egészet alkot. A szuggesztív képi világ és az erős filmzene gondoskodik róla, hogy komplett jelenetek raktározódjanak el hosszú távú memóriánkban. A rendező amellett, hogy remek mesélő, egészen éles látókritikus is, filmje tobzódik a pikírt megjegyzésekben a kortárs képzőművészettel, az irodalommal, az arisztokráciával, de még a katolikus egyházzal kapcsolatban is. Mindezek után adódik a kérdés, hogy tulajdonképpen mi is a nagy szépség? A válasz, ahogy azt Jep is felfedezi a történet végére, mindenkinek más.
Paolo Sorrentino A nagy szépség című új filmje épp olyan remekül kivitelezett alkotás, mint a korábbiak, de két és fél órán át sekélyességben fetrengeni kicsit fárasztó. "Róma időpocsékolásra csábít" - magyarázza Paolo Sorrentino A nagy szépség (La grande bellezza) című filmjének főhőse, a 65 éves Jep, aki negyven éve írt egy sikeres regényt, és azóta is folyton mindenki azt kérdezi tőle, hogy miért nem ír még egyet. Ezzel a megjegyzésével nagyjából össze is foglalja a film lényegét. Toni Servillo A nagy szépség című filmben Forrás: Cinenuovo A nagy szépség rövid prológust követően egy római háztetőn zajló őrült buliban nyit, ahol a legkülönfélébb életkorú, túlsminkelt, túlpörgött emberek dobják el az agyukat, átadva magukat a közönségesség mámorának. Nagyon hasonlóan ahhoz, ahogyan Leonardo DiCaprio Gatsbyje feltűnik Baz Luhrmann filmjében, meglátjuk Jepet, azaz Toni Servillót, Sorrentino kedvenc színészét. Jep kiveszi a részét a mulatságból, de érezhetően a kívülállóság aurája lengi körül.
Az igazat megvallva, azért az elején meg-megrándult az ujjam, és majdnem elküldtem az eject-gomb halálába ezt a filmet… Mert hát ki kíváncsi egy nagy csapat szemlátomást kőgazdag, inkább középkorú római polgárt kokós orral, arcukon a boldogságnak torz vigyorrá merevedett vésetével mulatozni látni a legolcsóbb kocka-tuctuc zenére? Aztán begyűrt, elragadott, elvarázsolt engem is A nagy szépség, mint ahogy manapság szinte a teljes filmvilágot (BAFTA, Európa Filmdíj, Golden Globe-díj, valamint Oscar- és Arany Pálma-jelölés, stb. ). ( Az Oscar is meglett aztán… 2014. 03. ) Pedig elég nehezen beskatulyázható film Paolo Sorrentino műve. Ma már nem csinálnak ilyen filmeket, elsősorban azért, mert alig akad olyan producer, aki egy ilyen, gyakorlatilag történet nélküli, de azért igen gazdag kiállítású lírai önvallomás, mondhatni, művészi számvetés mögé állna. Ezek szerint, Olaszországban élnek még ilyenek… Fogalmam sincs, mi lehet Sorrentino indíttatása erre a filmre, hiszen 1970-es születésű, tehát elvileg előtte a pálya, a lényeg azonban az, hogy ettől függetlenül, igen hiteles így is az összegző szándék.
[2] Xi Shi szülővárosa a Zhejiang tartománybeli Zhuji volt, Zhuji pedig az Ókori Yue Királyság fővárosa. Goujian, a Yue Királyság uralkodója tíz évig sínylődött, hogy elérje célját és legyőzze Fuchait, a Wu Királyság uralkodóját. Xi Shi is része volt a tervének. Annak ellenére, hogy Xi Shi Fan Libe volt szerelmes, Goujian elküldte ajándékba Fuchainak, akit elkápráztatta a nő szépsége, és bele is szeretett. Fuchai ezzel elvesztette minden harci kedvét, és minden idejét Xi Shi szórakoztatásával töltötte. Ennek köszönhetően Goujian le volt képes győzni Fuchait. Fuchai megbánta, hogy elfogadta az ajándékot, és öngyilkos lett. Két történet is létezik arról, hogy mi történt Xi Shivel ezután. Az első szerint Goujian vízbe fojtotta, mert félt, hogy ugyanúgy megbabonázza majd őt is, mint Fuchait. A második történet szerint végül összeházasodott Fan Livel, és boldogan éltek, míg meg nem haltak. Wang Zhaojun (Kr. 1. század, Nyugati Han-dinasztia) állítólag olyan gyönyörűnek volt, hogy a megjelenése arra csábította a repülő madarakat, hogy lehulljanak az égből.
[3] Wang Zhaojun állítólag fiatalon csatlakozott Yun császár háreméhez. Udvarhölgy maradt, a császr pedig egyszer sem látogatta meg. Abban az időben a császár ágyasait portrék alapján választották ki, és a nők többsége lefizette a festőket, hogy szebbnek fessék őket a valóságosnál. Wang Zhaojun azonban nem volt hajlandó lefizetni a festőjét, így csúnya portrét festettek neki. 33-ban Hu Hanye látogatóban érkezett, és egy Han szépséget kért feleségül. Wang Zhaojunt mutatták be neki, a császár pedig teljesen megdöbbent a nő szépsége láttán. A portréfestőt később kivégezték. Diaochan (kb. 3. század, késő Keleti Han-dinasztia / Három királyság kora) állítólag olyan ragyogóan szép volt, hogy még a hold is elszégyellte volna magát, ha Diaochan arcához hasonlították volna. Egy legenda szerint az apja bemutatta őt Lu Bu nevezetű harcosnak, és azt mondta, egy napon feleségül veheti. Aztán elhozta Dong Zhuót, és ugyanezt mondta neki is. Ragaszkodott hozzá, hogy azonnal szeretőjének fogadja a lányát.
Az önkontroll és az elszántság elengedhetetlenek, ha le akarunk fogyni, és még inkább, ha azt szeretnénk, hogy az tartós is legyen. Sajnos azonban rendkívül gyakran előfordul, hogy idő előtt feladjuk, aztán azzal nyugtatgatjuk magunkat, hogy "Ó, hát nekem ilyen a testalkatom. ".