Nyomtatott kiads: [Budapest]: Gondolat, 1977 URL: URN:
Meglátásában amit napjainkban tudunk vagy gondolunk róluk, csak kis mértékben tartalmazza mindazt, amit valóban tettek, a többi inkább olyan információk sokassága, ami az elmúlt évszázadban "rakodott rájuk". Hajlamosak vagyunk ugyanis arra, hogy morális szempontból szemléljük a történéseket, és általában az érzelmek fontosabbak számunkra, mint a konkrét tények. Ha az egyiket elitéljük, akkor a másikat automatikusan felmagasztaljuk, és úgy véljük, hogy a nemzet számára csak egyetlen valódi út létezik. Ráadásul minderre az utókor is rátesz egy lapáttal, a saját álláspontját rávetíti a korabeli eseményekre. Széchenyiről például mindenkinek az ugrik be, hogy micsoda gyönyörű életút, ragyogó teljesítmény, nagyszerű pillanata az emberi sorsnak a magyar történelemben. Gróf Széchenyi István: Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal I. (Magyar Történelmi Társulat, 1927) - antikvarium.hu. Legyőzhetetlen személyiség, aki naplóinak köszönhetően olyan közel került hozzánk, mint senki más. Ismerjük lelkének minden rezdülését, és olyannyira szeretjük őt, hogy tettei visszamenőlegesen is elhomályosítanak minden korábbi teljesítményt.
1841 legelején Kossuth megjelenteti a Pesti Hirlap című politikai hetilapot, amire Széchenyi azonnal elmarasztalóan reagál. Veliky János elmondása szerint "a Kelet Népe-vita rávilágít arra, hogy a Pesti Hírlap ezzel az új nyilvánossággal, ennek az új nyilvánosságnak a megteremtésével egy új felépítésű politikai gondolkodási struktúrát is elindít. " Az újság tudniillik az elkövetkező időszakban a politikai ideológiai irányok formálásában Magyarországon központi jelentőséget kap. Széchenyi számára a reform józan szisztéma, tehát egy átgondolt, lassú fejlődés, a reformerek pedig háromféle megközelítés szerint a projektánsok, a vagyonosok és a kiművelt emberfők. A Kelet Népe-vitában Kossuth szintén kifejti a maga álláspontját a formálódó irányzatokról. Ezek a mozgalmak bizonyos szempontból már a politikai pártok felé mutatnak, és Kossuth elgondolása szerint a haladás körül bontakoznak ki. Ugyanakkor azt is elmagyarázza, hogy hogyan képzeli el az átalakulás bázisát. Azt gondolja, hogy " a szabadság legjobb nevelő a szabadságra, következőleg politikai tekintetben legalább én nem félek attól a gondolattól azonban, hogy a jogok előzzék meg a nevelést. "
I. Ferencz király pedig tormovai bold. Szűzről czimzett apáttá nevezte ki. " (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. szeptember 8. ) Az anyaggyűjtést 1764-ben kezdte meg a Kollonich Lipót javaslatára addig és mások számára továbbra is elzárt kamarai levéltárban. Elődeitől eltérően tudatosan gyűjtött, csak a tanulmányaihoz szükséges iratokat másolta le. A következő évtizedekben hatvankötetnyi anyagot gyűjtött össze levéltári kutatásai és a kortársaival folytatott adatcserék révén. E tevékenysége gyümölcse lett a Pray-kódexben megtalált Halotti beszéd és könyörgés egy részletének, valamint Szent Erzsébet és Szent Margit legendáinak publikálása. 15-18. századi levélgyűjteménye, pecséttára és Bethlen Gábor-kori oklevéltára posztumusz jelent meg. Mátyás Flórián: Magyar nyelvtörténeti szótár – Wikiforrás. (Forrás: Wikipédia) Az oklevéltan első tanára Pray György volt. Pray 1777-ben került az Egyetemi Könyvtár élére, és ezzel együtt a diplomatikai tanszéket is megkapta. 1785-ben Wagner Károly nyugdíjazása után átvette a címer- és pecséttan tanszéket, ezt a pozícióját 1790-ig töltött be.
[…] nem értem, miként lehet az a füstölgő vasparipa fontosabb a bölénynél, amelyet mi csupán azért ejtünk el, hogy életben maradjunk. Mit ér az ember állatok nélkül? Ami ma az állatokkal történik, nemsokára az emberekkel is megtörténik majd. Minden összetartozik. Ami baj a földet éri, az utoléri a föld fiait is. […] a föld a mi édesanyánk. […] Amikor az emberek a földre köpnek, saját magukat köpik le. […] nem a föld tartozik az emberhez, hanem az ember a földhöz […] Miként vásárolható meg az égbolt vagy a föld melege, vagy az antilop szökellése? Miként adhatjuk ezt el neki - és miként vásárolhatja ezt meg? Vagy talán azt tehet a földdel, amit akar, pusztán azért mert a rézbőrű ember aláír egy darab papírt, és átadja a fehérembernek? Ha nem birtokoljuk a levegő üdeségét, és a víz csillogását, hogyan vásárolhatja azt tőlünk meg? Visszaadhatja a pénze a bölények életét, ha már az utolsót is leterítette? De miért keseregnék népem pusztulásán, minden nép emberekből áll, semmi egyébből. Seattle törzsfőnök – Wikidézet. Egyvalamit tudunk - azt, amire a fehér ember egy napon még csak rá fog ébredni -, a mi Istenünk s a fehér ember Istene ugyanaz.
A cím a ranggal jár együtt. Lehet rangcím és jogcím. A címek különböztek a beszédben és az írásban. Más címek voltak használatosak a megszóltásban, az elbeszélésben és a befejezésben. Így pl. a király címzése a levél megszólításában: Felséges Császár és Apostoli Király, legkegyelmesebb Uram! ; a szövegben: Császári és Királyi Felséged; a befejezésben: Császári s Királyi Felségednek legalázatosabb s leghívebb jobbágya. Orbán énekel projekt : hungary. A helyes címzéseket külön tanították a jogakadémiákon és az egyetemeken az ún. tiszti írásmód keretében. A múltban az egyén társadalmi állását, méltóságát a vagyoni helyzetén kívül a cím, a rang, a hivatal és a származás határozta meg. Ezek nagyban összefüggtek egymással és így a megfelelő társadalmi álláshoz általában a megfelelő cím és rang társult. Cím pl. a gróf, (hivatali) rang a tábornok. Valaki gróf csak grófi címmel lehet (mivel ez a születés által meghatározott származási cím), tábornoki rangban viszont mindenféle cím nélkül is állhat (mivel ez a karrier során elérhető hivatali cím).
↑ TESz. 436. Lásd még [ szerkesztés] rang, megszólítás, rangemelés, előnév
herczege, Berchtoldsgadeni és Mergentheimi herczeg, Habsburg, Kyburg, Görz és Gradiska grófja, Felső és Alsó Lusatia, ugy Isztria márk grófja; Volhinia, Podlachia, és Brest, Trieszt, Freudenthal, Eulenberg, és a' Szlávmark grófság földjeinek ura, 'sat. Megszólitásban mind magánosoktól, mind az országrendeitől e' czím használtatik: Császári királyi apostoli Felség, leg kegyelmesebb uram vagy urunk! Magyarország királyának, mint láttuk sajátságos czíme ez: apostoli. E' czímet Magyarország királyai mindég megtartották, 's Maria Therezia és maradékai számára XIII. Clemens pápától csak ujabban erősittetett meg, mint ez az 1758. szept. 30-ki intézvényben világosan meg van érintve. " (Fényes Elek: Magyarország statistikája. Pest, II. 1843. 15-17. [1]) Rövidítések: A cím az adott személy társadalmi rangját kifejező megnevezés, melyet a név előtt, esetleg mögött tüntetnek fel, általában rövidített formában. A címet a név részének tekintették és tekintik, ezért a bemutatkozásnál vagy írásban a névvel együtt használják.