A feszült részek rövidebbek, a nyomasztóak pedig, akár a könyv utolsó fejezete, elvesztik a súlyukat. Sveistrup nemcsak izgalmas krimit írt, de ad egy útravalót is: vannak még szabadon sorozatgyilkosok, sőt az is lehet, hogy épp velünk szemben ülnek le a metrón. Szóval amit mi ajánlunk: a könyv. Valaki van a házadban Egy nebraskai kisvárosnál nem sok unalmasabb hely létezhet. Így az Osborne-i gimnázium diákjait legalább annyira lázba hozza az iskola mindenkori csodabogarának rózsaszínre festett haja, mint az, hogy egy diáktársukat lemészárolták. De ki tehette? A rendőrségnek nem, de a tanulóknak bőven vannak gyanúsítottjai. A kíváncsiságot viszont hamar legyűri a félelem: újabb gimnazistát késelnek meg. Innentől egyértelmű: sorozatgyilkos van Osborne-ban, és diákokat szemel ki magának. Amilyen szöveghű A gesztenyeember című sorozat, legalább annyira voltak kreatívak a Valaki van a házadban készítői. Az adaptáció nemcsak új szereplőket és jeleneteket kapott, de a nebraskai gimiben garázdálkodó sorozatgyilkos módszereit is sikerült úgy megváltoztatni, hogy annak, aki csak a filmet látja, gőze nem lesz róla, honnan a címválasztás.
Idénre sok slasher horroral készült a Netflix, hiszen a Fear Street után most itt van a Valaki van a házadban, amit ők önkényesen abba a zsánerbe sorolnak. A történet? Valaki elkezdi egy iskola szörnyű titkait viselő fiataljait gyilkolászni, méghozzá mindig az áldozat arcát formáló maszkban csap le az aktuális kiszemeltére. A poszter alatt feliratos előzetes. Folytatódik a bejegyzés »
Természetes vágy bennünk, hogy szeretnénk Istennel találkozni. Még az is érthető, és mondhatni általános, hogy szeretjük kontrollálni az életünket, az eseményeket, a valóságot. A valódi Isten azonban nem adja könnyen magát! Ő nem egy dzsinn, aki hajlandó beállni a kiszolgálásunkba. Ez magával hozza, hogy mindannyiunk személyes életében épp úgy, mint a közösség, a társadalom életében, megkísért minket a vágy, hogy magunknak készítsünk istent, ami majd kiszolgálja a rávetített fantáziáink által a mi igényeinket. Bár érthető ez a vágy, jaj annak a népnek, vagy embernek, aki olyan "segítőre" talál, aki elkészíti neki álmai aranyborjúját! A bálványok a vágyainkból, vagy éppen a félelmeinkből születnek. Az adja az erejüket, hogy vakok akarunk lenni, nem akarjuk meglátni, megérteni a valóság komplexitását, hanem gyermeki lelkülettel biztonságosnak akarjuk érezni a világot. Bálvány bármiből lehet; akár még szent dolgokból is. Találkozunk ezzel a jelenséggel akkor is, amikor valaki a vallását használja fel illúziónak, hogy a szorongását oldja, vagy éppen társadalmi szereplőket ruház fel vágyai jelmezével.
Amit mások mondanak, ami a leginkább tűnik elfogadottnak, azt választjuk. Ma sok minden eldől a népünk és az országunk szempontjából. Vajon kellően megfontoltuk a döntésünket? Tényleg az volt a szemünk előtt, hogy ami érték: a gyermekeink, a kultúránk, a hitünk, a népünk az jó kezekbe kerüljön? Bizonnyal sokan beszélgettünk az elmúlt napokban a választás és a népszavazás kérdéseiről rokonokkal, ismerősökkel. Személyes tapasztalatom szerint sokan vannak, akik vágytak az aranyborjúra, mert még nem látják felsejleni a Kánaánt… Igen, régen előfordult, hogy a bálványoknak a saját gyermekeiket is odaáldozták emberek. (Mondjuk, ma is van olyan, aki nem tudja, hogy a hivatásos katona is valaki gyermeke, vagy, hogy a magzat is személy…) Az a fájdalmas számomra ezekből a beszélgetésekből, hogy mennyien bedőltek annak a pc. illúziónak, hogy az LMBTQ csak egy segítő szervezet, amely nem akar mást, csak támogatni elesett, vagy elnyomott embereket. Megható reklámok, lebutított plakátok hirdették, hogy a gyermekvédelmi törvény el akarja nyomni a társadalom egy részét.
Mint hamar kiderül, ő a gyilkosság egyetlen szemtanúja, így elviszik "kihallgatni". A kis figura csupa olyat mond a nyomozóknak, amit nem akarnak hallani: a gesztenyeember ismét ölni fog, sőt még az is lehet, hogy a gyilkosságok nem ezen az októberi napon kezdődtek el. Soren Sveistrupon nem múlt, 450 oldalon át becsülettel nyomasztja és idegesíti olvasóit. De ha már skandináv krimi, akkor az tényleg legyen skandináv krimi: A gesztenyeemberben a borzongás mellett helye van a társadalmi ejnye-bejnyének is. Az író könyvében a családon belüli erőszak és gyermekbántalmazás témáját veszi elő, amin keresztül pedig a gyermekvédelmi rendszert kritizálja. A gesztenyeember című sorozat a steaming-szolgáltató egyik októberi nagy dobása volt, az adaptáció hetekig szerepelt a Netflix Top10-es listáján is. A trailert és a pozitív kritikákat elnézve nehéz lehet megállni, hogy valaki ne pörgesse gyorsan végig a hat részt. Pedig megéri. A Netflix sorozata hűen követi Soren Sveistrup könyvét, az adaptáció viszont így csak kevesebbet tud adni.
A rejtélyes múltú Makaninak és barátainak ki kell deríteniük a gyilkos kilétét, mielőtt ők maguk is áldozattá válnak.
A Netflix nem viccelt, valóban Andrzej Sapkowski világát, a Vajákot szánja zászlóshajójának a fantasy műfaján belül. A streaming-szolgáltatónak hatalmas tervei vannak ezzel a világgal, és nagyon úgy tűnik, méltó kihívója a Trónok harcának úgy, hogy közben nem akarja másolni annak atmoszféráját. Egy év kihagyás után, még a második évad bemutatója előtt debütált az idei szezont megalapozó és egyben a sorozat előzményéül szolgáló anime, a Vaják: A Farkas rémálma. Kritika. Vaják: a farkas rémálma. A fő sorozaton, a Vajákon kívül a Netflix teljes portfóliót épít Sapkowski műveiből, ahogyan teszi azt több más cím ( Castlevania, Masters of the Universe, Dota) esetében is. Előkészületi fázisban van a Blood Origins, ami több mint egy évezreddel Geralt születése előtt játszódik, és azt a kataklizmatikus eseményt mutatja be, amikor a Kontinensen elszabadultak a szörnyek. A prequel-sorozat mellett pedig különböző, animációs filmekkel is bővítik a lore-t, amelyek közül az első a Geralt mesterére, Vesemirre fókuszáló A Farkas rémálma.
Vaják: A Farkas rémálma (The Witcher: Nightmare of the Wolf) | film | szinkronos beharangozó - YouTube
Az animációs kivitelezés kimondottan jól áll a Vaják világának. Egyszerű és praktikus megoldás ez a médium az univerzum bővítésre, mert, ha a jövőben több készül, nem csak új fejezeteket nyit és mesél el a fő cselekményszálhoz tartozó eseményekből, hanem marketingcéllal felvezeti az új évadot is. Emellett, mivel fantasyről van szó, nem kell dollármilliókat ölni a digitális technikába, az animáció nagyobb teret enged a mágikus elemek megjelenítésére. Így volt A farkas rémálmának esetében is. Egyszerre illeszkedik a Vaják első évadában bemutatott, koszos-mocskos, sárban fetrengő kamu középkori milliőjéhez és a vibráló, színes-szagos mágiájához. Vaják: A Farkas rémálma előzetese arra kér, hogy nézz szembe démonjaiddal. Utóbbit alaposan kihasználták az alkotók (Studio Mir: Dota, Young Justice: Phantoms -ért is felelős stúdió) és valóban szemkápráztató, valóságtól teljes mértékben elrugaszkodott a különböző kísértetek, szörnyek, varázslatok megjelenítése. Ahogyan a vérrel sem kellett csínján bánni, mivel szerencsére a célközönséget már az anyasorozat első évada is 18 éven felüliekre lőtte be.