Múlt és jövő nagy tenger egy kebelnek, Megférhetetlen oly kicsin tanyán; Hullámin holt fény s ködvárak lebegnek, Zajától felréműl a szívmagány. Ha van mihez bizhatnod a jelenben, Ha van mit érezz, gondolj és szeress, Maradj az élvvel kínáló közelben, S tán szebb, de csalfább távolt ne keress, A birhatót ne add el álompénzen, Melyet kezedbe hasztalan szorítsz: Várt üdvöd kincse bánat ára lészen, Ha kart hizelgő ábrándokra nyitsz. Vörösmarty Mihály: A merengőhöz (Kner Izidor, 1921) - antikvarium.hu. Hozd, oh hozd vissza szép szemed világát; Úgy térjen az meg, mint elszállt madár, Mely visszajő, ha meglelé zöld ágát, Egész erdő viránya csalja bár. Maradj közöttünk ifju szemeiddel, Barátod arcán hozd fel a derűt: Ha napja lettél, szép delét ne vedd el, Ne adj helyette bánatot, könyűt. (1843. február vége – március eleje) Vörösmarty Mihályról ITT olvashatnak. Fotó: Borsodi Henrietta Magyar Kurír
Ott fenn az égen szösz lebeg, A parkban őszi díszletek, Én egy padon szöszölgetek, S megszületik e szösz-lelet, Mit most tovább pöckölhetek. Múlandóság, legyőztelek! Márai Sándor: Nosztalgia Ülök a padon, nézem az eget. A Central-park nem a Margitsziget. Itt minden szép, kapok amit kérek, Milyen furcsa íze van a kenyérnek. Micsoda házak, és milyen utak! Hogy hívják otthon a Károly-körutat? Micsoda nép, az iramot bírják – Ki ápolja most szegény Emma sírját? A levegő izzik, a nap ragyog – Szent Isten, hol vagyok? Petőfi: Az apostol "A szőlőszem kicsiny gyümölcs, Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék. A föld is egy nagy gyümölcs, S ha a kis szőlőszemnek egy nyár Kell, hány nem kell e nagy gyümölcsnek, Amíg megérik? (11, 8. vsz. Vörösmarty mihály a merengőhöz elemzés. 1-5. sor) Írók-költők szobrai Petőfi és Szendrey Júlia szobra Koltón Melocco Miklós Ady szobra Tatabányán Weöres Sándor szobra Szombathelen Ady Endre szobra a Kerepesi úti temetőben található sírján Jókai Mór szobra a Svábhegyen /Bp. / Petőfi Sándor Szendrey Júliával /a koltói kastély parkjában/ Mikszáth Kálmán szobra Mohorán Kosztolányi Dezső szobra Bp.
Ezért a versben az álmok, ábrándok ellen foglal állást, éppen ő, akinek költészetét a fantázia, az ábrándok, az álomvilágok éltetik! A vers egyik elemzője ezt úgy fogalmazta meg: "a legábrándosabb magyar költő hirdet harcot az ábrándok ellen". Vörösmarty éppen arra tanítaná Laurát, amit ő maga sem csinál, hiszen ő is a távolba nézett, ő is olyan gondolatokat, vágyakat kergetett, melyek elérhetetlenek, így aztán csalódott. A merengőhöz sokkal inkább filozófia, mint szerelmi vallomás: nem a boldog szerelemről szól, hanem a boldogság elérésének módjáról (illetve arról, hogy mi az, ami akadályozza a boldogságot), tehát jórészt bölcselkedésekből és tanácsokból áll. Hangvétele szenvedélyes, patetikus, témája a boldogságkeresés, stílusa romantikus. Célja az életrajzi hátteret figyelembe véve és a vershelyzet alapján Laura meggyőzése az álmodozás haszontalanságáról, sőt, kártékonyságáról. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
A magyar Vadak egyik legmarkánsabb képviselője volt, a nagybányai művésztelepen a neósok közé tartozott. Párizsban beiratkozott a Julian Akadémiára, majd 1908 -tól Henri Matisse tanítványa lett. [7] Paul Cézanne és Paul Gauguin festészetét is alaposan tanulmányozta. Nagy hatással voltak rá a német expresszionisták, a régiek közül El Greco spanyol manierista festő. Gertrude Stein körével került kapcsolatba, 1907-től már kiállított Párizsban a Függetlenek Szalonjában és az Őszi Szalonban, s hamarosan Európa más nagyvárosaiban is. Egyéni kiállítása volt Párizsban 1908-ban, 1909-ben és 1912-ben. Rendkívül termékeny alkotó volt, s nagyon fogékony az új stílusirányzatokra, 1910-ben Iványi Grünwald Bélával az élen a többi neós társaságában vonult Nagybányáról Kecskemétre, s megalapították ott a kecskeméti művésztelepet. A 19. század magyar festészete a Kovács Gábor Gyűjteményben | Felvidék.ma. Több nyáron át dolgozott Kecskeméten. Az első világháború után néhány évig Németországban, majd Párizsban élt. Itthon 1924-ben csatlakozott a KUT -hoz, s velük állított ki. 1924 és 1934 között gyakorta Nagybányán festett nyaranként, az 1930-as évek közepétől egyre többször Szentendrén dolgozott, 1949-ben felvételt nyert a Szentendrei Festők Társaságába, s 1955-bekövetkezett haláláig ott festett.
A kiállítás utolsó képe 1893-ból való, a posztimpresszionista Vaszary János festménye. Paál László: Erdőrészlet (Fotó: Cservenka Judit/Felvidé) Ez a kiállítás, csakúgy, mint az eddigiek, és mint a nyáresti koncertek a kastély parkjában, igazolják a környéken született és most is ott élő politikus L. Simon László kezdeményezését, aki 2006-ban alapította a Velencei-tavi Kistérségért Alapítványt, hogy fellendítse a sokáig mellőzött térség kulturális életét és turisztikai fejlődését. Az azóta eltelt évek legnagyobb sikere a II. Művészettörténet - 11. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. világháborúban lakhatatlanná pusztult kápolnásnyéki Halász-kastély és 1, 5 hektáros parkjának helyreállítása. Telepy Károly: Sziklás táj (Fotó: Cservenka Judit/Felvidé) A kastély eredetileg nemesi kúria volt, ifj. Magyary-Kossa Péter főszolgabíró építtette a "táblabíró világ" által kedvelt korai klasszicista stílusban. Később, örökösödések révén a nemesi testőr Dabasi-Halász Lázár tulajdonába kerül, akinek gazdálkodó fia: Gedeon tovább bővítette a kúriát és a birtokot.
A Ráday Múzeum fedezi a kiválasztott alkotások anyagköltségét. A tanulók egy ingyenes előadáson képet kaphatnak a 19. századi divatról Fekete Dóra öltözettervező, művésztanár segítségével 2019. szeptember 16-án, 17. 00 órakor. Az előadás után a fiatalok konzultálhatnak a szakértővel a ruhaterveikről. A múzeum munkatársai 2019. szeptember 27-ig várják a jelentkezéseket elektronikus formában, majd október 7-ig a beválogatott rajzos divatterveket, melyből a zsűri kiválasztja a három legszebb alkotást. A győztesek elkészíthetik ruhakölteményeiket a Kiíró anyagi támogatásának segítségével. A kész öltözékekeket a diákok ünnepélyes keretek között mutathatják be a közönség számára 2019. november elején. Emellett további 12 alkotó bemutatkozhat rajzos divatterveivel a pályázat záróünnepségén. Kovács Mária – Muraközy János festménye A Ráday Múzeum a programmal a diákok pályaorientációját, érdeklődési körének bővítését kívánja elősegíteni, valamint szeretnék felhívni a fiatalok figyelmét a művészeti projektekre.
A tanulók a rendezvény után megtarthatják a kész munkákat, illetve az ünnepségen készített divatfotókat, s ezeket beilleszthetik művészeti portfóliójukba. A pályázat és a jelentkezés részleteiről szeptember 4-től bővebben tájékozódhatnak a Ráday Múzeum honlapján () és facebook oldalán (). További információ: Ráday Múzeum, 6000 Kecskemét, Kálvin tér 1. 06 76/ 486-226,, Kapcsolattartó: Bencsik Orsolya, 06 30/493 44 55