Ezekre a kérdésekre próbál választ adni a téma egyik legjobb ismerője. Varga G. Gábor, a Népszabadság szerkesztő-újságírója, az Egek Ura Blog bloggere évek óta krónikása a magyar légi közlekedés ügyének, első könyvét nemcsak a repülés szerelmeseinek ajánlja, hanem mindenkinek, aki a Malév sztoriján keresztül szeretne képet kapni a második világháború utáni Magyarország napjainkig tartó furcsaságairól. Hiszen a Malév sem más, mint egy darab Magyarország.
Folytatjuk a MALÉV-sztorik sorozatunkat, a negyedik részben egy új interújalannyal járjuk körbe a Malév történetét – annak szomorúbb, végső éveit. Mostani vendégünk, Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapítója, újságíróként rendkívül sokat foglalkozott a légitársaság helyzetével. Tudósításai és exkluzív sztorijai rendszeresen kerültek a megboldogult Népszabadság címlapjára. Valamint, a Malév csődjét követően könyvet írt a légitársaságról és annak bukásáról – mindezt A Malév-sztori címmel, ami a mi sorozatunk címét is inspirálta. Gábor nem az a tipikus repülésrajongó, akit gyerekkorában "csapott meg a kerozingőz". Újságíróként kvázi egy szerencsés véletlennek köszönhetően kezdett el foglalkozni a hazai légiközlekedéssel – méghozzá a Malév bejrúti járatának titokzatos katasztrófájával. Amikor a Népszabadság gazdasági rovatához szegődött, feladatáúl kapta a Malévról való tudósítást és a légitársasággal való jó és értékes kapcsolat kialakítását. Ennek köszönhetően nemhogy elsők között értesült a cég körüli fejleményekről, de egy-egy exkluzív hír az ő nevével fémjelezve lett "hot topic" a hazai közbeszédben.
De ezeknél is intőbb jel kellett volna legyen, hogy elődje, Váradi József vezetésével 2003 júniusában alakult meg a Wizz Air, amelynek első járata 2004 májusában szállt fel, méghozzá Katowicéből. Budapestről 2004 júniusában indultak meg a Wizz gépei. Az emlékezetes sajtótájékoztató végén Sándor László ajándékba kisorsolta a fapadot az újságírók között, ezzel is jelezve, mennyire nem tart a fapados légitársaságok megjelenésétől. A többi – ahogy mondani szokták – már történelem: 2012 februárjában a Malév végleg leállt, míg 2014 májusában a Wizz Airt már bevezették a Londoni Értéktőzsdére. A magyar nemzeti légitársaság 66 évnyi működés után, 2012. február 3-án állt le Fotó: MTI/Mohai Balázs A képet csak bonyolítja, hogy 2004-ben a Malév javított üzleti eredményén, s vélhetőleg nem is a fapados versenytársak megjelenése volt a bukás döntő oka, de mégis, az a fapad igencsak kényelmetlen lehetett... * Ha Önnek is van egy jó sztorija a múltból, küldje el a címre. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot a válogatásra annak érdekében, hogy csak hiteles és senki emlékét, vagy személyiségi jogait nem sértő történeteket közöljön.
A HA-TSA lajstromjelű, azóta is csak Tasaként ismert géppel huszonhárom utas indult a végzetes sétarepülésre. A gépre több embert engedtek fel, mint ahányan le tudtak ülni, a pilóták is súlyos hibákat követtek el, és az időjárás sem játszott a kezükre: a gép egy fordulóból nem tudott kijönni, és a mai Róna utca fölött lezuhant, a gépen lévők mellett további három ember halálát okozva. Korabeli angol lap fotója a Malév koppenhágai járatának roncsairól. Csak hárman élték túl a katasztrófát A magyar repülőstársadalomnak talán a leginkább fájó katasztrófa 1971. augusztus 28-án történt Koppenhága közelében. A Malév gépe a tengerbe zuhant, a balesetet mindössze hárman élték túl. Ebben az esetben azonban korántsem beszélhetünk azokról az okokról, amelyekre a balesetek nagy részét visszavezették ebben az időben, az Il–18-ast (HA-MOC) ugyanis talán a legfelkészültebb személyzet vezette. Szentgyörgyi Dezső kapitány igazi legendának számított, ő volt a legeredményesebb világháborús pilóta. Mint később kiderült, egy olyan ritka időjárási jelenség okozhatta a gép vesztét, amit abban az időben még csak nem is ismertek: nagy erejű, kis kiterjedésű, leáramló légáramlásba került, és irányíthatatlanná vált.
Malév-sztori: így tértek vissza a légcsavaros gépek az utolsó években (Ep. 197) - YouTube
Online auction Aukció/műtárgy helye: 1061 Budapest, Andrássy út 16. Kikiáltási ár: 3 000 Ft műtá azonosító: 2477788/20 Cím: Magyarország Budapest 1061 Andrássy út 16. Nyitvatartás: Hétfő: 10-17 Kedd: 10-17 Szerda: 10-17 Csütörtök: 10-19 Péntek: ZÁRVA Hétvége: ZÁRVA Telefon: 317-4757, 266-4154, 318-4035 Kapcsolattartó: Csonka Krisztián Bemutatkozás: A tételek a leütési ár + 22% jutalék megfizetése után kerülnek a vevő tulajdonába. Ha a tételt nem személyesen veszik át, a vevő a postaköltség, biztosítási díj megfizetésére is köteles. Hasonló műtárgyak 2 db Herendimajolika tányér, kézzel festett, jelzett, kopásokkal, d: 18, 5 cm 1940 Magyar Királyi szentesi 41. honvéd kiegészítő parancsnokság személyzete, kemény hátú tablókép 31×24 cm Babits Mihály: Jónás könyve. Kádár György illusztrációival. Dunakanyar hajó menetrend busz. Bp., 1961, Helikon. Kiadói egészvászon-kötésben. cca 1870 Ellinger Ede: ismeretlen férfi kabinetfotója 11x17 cm Robert Wellmann 1897 jelzéssel: Havas táj. Tempera, papír. Üvegezett, sérült fa keretben.
Megduplázódott a vendégek száma idén az első hosszú hétvégén Rekordot regisztrált a belföldi turizmusban a a 2019-es vendégszám közel dupláját közvetítette a portál az idei első hosszú hétvégére. Budapest, Eger, Hévíz, Gyula, Szeged vonzotta a legtöbb vendéget. Régészeti kincsek kerültek elő a párizsi Notre-Dame alól A régészek szerint az ólom koporsó valószínűleg a 14. Dunakanyar hajó menetrend 2021. századból való, mely egy magas rangú személyé lehetett. Ha bizonyosságot nyer a lelet – rendkívüli lehet a felfedezés. Titkos föld alatti világ – TOP 6 látogatható bánya Magyarországot régen a "bányák országaként" is emlegették, hiszen számos szén- és ércbánya működött a területén, de emellett még a külszíni fejtés is jelentős volt. Nagy valószínűséggel a bányákban dolgozó munkások "Élő szivárványra" bukkantak az India-óceán alkonyzónájában Új, az Indiai-óceánban élő halfajt fedeztek fel a kutatók. A rózsafátyolos halat a nevét a rózsaszín árnyalatairól, valamint a Maldív-szigetek nemzeti virágáról kapta.
A pénztárakban pedig a Dunakanyar napijegyet kell kérni. A hajóra biciklit is fel lehet vinni, ehhez 500 Ft-os biciklijegy kell. Nincsenek sokan a hajón, mikor érdemes menni, milyen programokat érdemes szervezni, pontosan hogyan közlekedik? Lapozz és mutatunk hasznos tanácsokat és a menetrendet is!
Dunakanyari kirándulóhajók Hogyan használjuk a cookie-kat? Az oldalon sütiket használunk, a lehető legjobb webes élmény biztosítása érdekében. Az "Elfogadom" gombra való kattintással beleegyezik a cookie-k használatába. További információkért vagy a cookie-k eltávolításáért, kérjük, olvassa el a Cookie-k kezelésének irányelvét. Dunakanyar lap - Megbízható válaszok profiktól. Kérjük, vegye mindenképpen figyelembe, hogy a cookie-k eltávolítása esetén előfordulhat, hogy az oldal nem működik majd megfelelően. Elfogadom Nem fogadom el