2018. ápr 13. 3:10 Lakatos Márk korábban elképzelni sem tudta, hogy gyereket neveljen /Fotó: Isza Ferenc Budapest — Komolyan elgondolkodott a gyermekvállaláson a másságát nyíltan vállaló Lakatos Márk (41), főleg azután, hogy egy barátnője megkérte: legyen a babája biológiai apja. A ma hajnalban már az RTL Klub Reggeli műsorvezetőjeként is bemutatkozó kolbászdatulajdonos – aki egyben az ország stylistja is – egy éve vetett számot az életével, és ráébredt arra, hogy az apaság gondolata nem is áll olyan messze tőle. – Sokáig elképzelhetetlennek tűnt számomra a gyermeknevelés gondolata. "A gyerek nem való parkettás lakásba" kijelentéssel próbáltam elütni a kérdés élét, majd néhány éve már elgondolkodtam azon, milyen lenne, ha egyszer gyerekem lenne – mondta a Blikknek a Reggeli új műsorvezetője. – Hirtelen, szinte a semmiből felkeresett egy gyerekkori hölgy ismerősöm, hogy lennék-e a gyermeke apja. Semmi kötelezettséggel nem jár, csak szeretne egy biológiai apát, és ehhez az én személyem szükséges.
Lakatos Márkról és édesapjáról 20 éve nem készült közös fotó. Lakatos Márk sosem tagadta, milyen nehéz gyerekkora volt. A stylist rossz gyerek volt, így édesapja gyakran megbüntette: volt, hogy szíjjal verte. "A verés szörnyű volt, nagyon rosszul éreztem tőle magam. Nem a fájdalom, hanem a megalázottság, tehetetlenség érzése fájt. Az apám ezt tanulta a nagyapjától, ezért nem haragszom már rá" – mesélte korábban Bochkor Gábor műsorában. A stylist 19 éves korában vallotta be édesapjának, hogy a fiúkhoz vonzódik. Márk erről évekkel ezelőtt a a Lakás talkshowban beszélt kendőzetlenül: "Apámtól kettőnkről tanultam nagyon sokat, azt, hogy az indulatokat és a fájdalmakat nem szabad nagyon sokáig táplálni, hanem el kell jutni arra a pontra, hogy túllépj és össze tudj ölelkezni azzal az emberrel, akivel bármennyit is harcoltál, mégis az apád és van közös dolgotok, van közös szeretet" –mondta akkor a stylist. Márk most apák napja alkalmából mutatta meg édesapját: "Csillagszórók! Apák napja van.
Lakatos Márk divatszakember szívesen változtatja a lakókörnyezetét. Legújabb otthonában, egy vízivárosi nagypolgári lakásban első pillanatban lenyűgözte a dunai panoráma. A stylistként ismertté vált, de az utóbbi időben a gasztronómiában is teret hódító Lakatos Márk tudatosan változtat lakóhelyet 3-5 évente - írja a Lakáskultú Lakatos Márk Óbudán nőtt fel, lakott a Nagymező utcában, az Andrássy út környékén, legutóbb pedig a Tabánban, ahonnan áprilisban költözött a Vízivárosba. Mindegyik otthonában eltérő hangulatot alakított ki, az első például egy barokkos hangulatú loft volt, az utolsóban pedig a nagy tetőterasz szinte kerti miliője határozta meg a belső tereket. Márk beengedte az otthonába a Lakáskultúrát. Az alábbi videóban megnézheted, milyen otthont alakított ki a stylist a nagypolgári lakásban.
A stylist úgy érzi, egyelőre képtelen megállapodni. Bizalmi problémák Lakatos Márk egyre nyíltabb magánéletével kapcsolatban: nemrégiben Osváth Zsolt műsorában Náray Tamással való konfliktusáról beszélt őszintén, most pedig azt is elárulta, hogy szerinte mi az oka annak, hogy soha nem volt még hagyományos értelemben vett tartós párkapcsolata. A divatszakember célja most az, hogy minél jobban megismerje önmagát, szembenézzen múltjával és képes legyen érzelmeit teljesen kimutatni a számára fontos embereknek. Az utóbbi időben megfogalmazódott benne az is, miért is nem alakultak kapcsolatai úgy, ahogyan kellettek volna – szerinte a kötődési problémák gyerekkori traumáraira vezethetők vissza. Lapozz a részletekért! Oldalak
Petőfi Sándor Az alföld című verse 1844 júliusában keletkezett Pesten. Jelentősége az új tájeszmény megfogalmazása: Petőfi a rónaságot, az alföldet magasztalta, amivel újat hozott a magyar irodalomba. Tudjuk, hogy a romantika tájeszménye másmilyen volt. A romantikus táj mindig vadregényes, zordon, ember nem lakta hegyvidék. Ezzel szemben Petőfi a síkságot, a rónaságot tette meg új tájeszménnyé. Petőfi elsőként fedezte fel a róna szépségét a magyar irodalomban. Az alföldi táj Petőfi előtt a legköltőietlenebb és leghétköznapibb magyar táj volt. Az ő költészete által lett szép magyar tájjá. Túl ezen az alföld nemcsak tipikus magyar táj, hanem – korláttalansága, tágassága miatt – a szabadság jelképe is. Petőfi viszonyulása az alföldhöz: az otthon, a haza iránti szeretet és a szabadságvágy érzéseit kelti fel benne e táj (Petőfi az Alföldön született, és gyermekkori élményei is ide kötötték).
Petőfi Sándor:Az alföld by Veronika Orbán
4. 11. versszak Tekintete ismét távolodik – ezúttal a horizont felé: messze, homály, ködoszlop, távoli, halvány…; A látkör kitágul – a végtelen illúzióját kelti. 5. 12. versszak Majd az 1-2. versszakban elkezdett vallomás tér vissza – megfogalmazza kötődését az alföldhöz. Ez jelenti az egész életet számára (születés/bölcső; halál/szemfödél) – a Szózat motívumvilágát idézi.
Elismeréssel adózik a vadregényes tájnak, a zordon hegyvidéknek. /Fenn De ezzel szembeállítja a rónát, az alföldi sík vidéket. lenn / Ezt csodálja és szereti is. A sas-metafora a romantika egyik legismertebb motívuma: a fenséget, a végtelen magasságot, az élet kicsinyességitől való merész elszakadás s a szabadság képzetét egyszerre hordozza. A teljes metaforában (börtönéből szabadult sas lelkem) P. ezzel a madárral azonosul. 2. 3. versszak Itt kezdődik az alföld leírása – többféle perspektívából mutatja meg a költő. A sas távlatából fölülről – kezdi az alföld leírását. A rónák végtelenje fülé szállva végigszemléli a Duna-Tisza közét Nemcsak ő szereti ezt a tájat, de ez a szeretet kölcsönös (mosolyogva néz rám…). 3. 4-10. versszak Lefelé közeledik, majd leér a földre, s itt apró életképek sorában mindent szemügyre vesz a legnagyobbtól a legkisebbig. (jellegzetes növény- és állatvilág) a delelő gulyát a gémes kúttal, a nyargaló ménest a csikóssal hangutánzó, hangfestő szavakkal hallatja is; a tanyák közelében a megművelt földeket – búzamezők (színek: sárga, smaragd, zöld); a tanyák szomszédságában a tavat a vadludakkal, a nádast; a csárdát a betyárral, végül az apró homoki állatokat és növényeket.
Az 5. egység (9-10. versszak) közelképet ad a nyárfaerdőről, a királydinnyés, homokos talajról, nézőpontja közeli, éles. A beszélő a csárdáig ér, s közelről tekint a földre: a nyárfaerdőt, a királydinnyést, homokos vidék növényeit, állatait festi le. A 6. egység (11. A lírai én már nem megy tovább, csak tekintetét engedi a látóhatár széléig. A homályba vesző látóhatárig pillant el. A 7. egység (12. versszak) a zárlat, melyben a lírai én szülőföldje, az alföld szeretetéről vall. Megszólítja az alföldet s megvallja érzéseit szeretett szülőföldjének: szeretné, ha itt élhetne, és itt is temetnék el. A hazaszeretet különlegesen tiszta kinyilvánítása hangzik el itt. Nézzük meg a vers részletesebb elemzését! Az első két versszak mindjárt a kétféle tájideált, a hegyes-völgyes és a sík tájat állítja szembe egymással. Mit nekem te zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tája! A vers nyitása egy kérdés, szemrehányás, kihívás, érzelmileg telített felkiáltás, provokáló hangon: mit nekem? Mit számítotok ti nekem, hegyek, Kárpátok?
A könyvhajtogatás művészete nem csak a közösségi világhálót és az irodalomkedvelők társaságát hódította meg, de az alkotni vágyók fantáziáját is megmozgatta. A különleges könyvszobrok sokféleképp felhasználhatók, akár dísztárgyként is jól mutatnak, de a hihetetlen türelmet és odafigyelést igénylő művészet az ügyes kezűek időtöltésének sem utolsó elfoglaltság. A sertéságazat válságos piaci helyzetével kapcsolatban az Európai Bizottság – az EU "kormánya" – hamarosan rövid távú megoldási javaslatokat tesz. Hasonló módon az elszabadult energiaárak, illetve a növényvédő szerek drágulása ellen is hatékony lépéseket tervez. Gajdics Ottó főszerkesztő levelével indítjuk születésnapi, rendhagyó mellékletünket. Históriánk egybeforrt a magyar vidék történetével. Egészen a kilencvenes évek végéig mély szakmai ismereteket közöltünk, sokan innen szerezték be a tanácsokat. Aztán a világ változott: a vidék életében az agrárium egyre kisebb szerepet játszott, a tudás megszerzése átterelődött más forrásokra, így lapunk is váltott.