Koronavírus Magyarországon a beoltottak száma 6 400 875, közülük 6 184 076-an a második, 3 836 209-en a harmadik, 245 137-en már a negyedik oltást is megkapták. 2651 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta 1 836 919-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Meghalt 35, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 45 220-ra emelkedett – közölte a csütörtökön. A kormányzati portálon azt írták: a gyógyultak száma 1 689 460, az aktív fertőzötteké 102 239. Kórházban 1971 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 71-en vannak lélegeztetőgépen. Hozzátették: az ország a járvány ötödik hullámának leszálló ágában van, ezért a kormány kivezette a járványügyi korlátozásokat, és megszűnt a maszkviselési kötelezettség. Csütörtök délután, pénteken és szombaton is lesz oltási akciónap – jelezték. Beoltottak száma magyarországon grafikon. Az oltásra továbbra is kiemelten várják az oltatlanokat és azokat is, akik már négy hónapnál régebben kapták meg a korábbi oltásukat. A megerősítő oltás mindenkinek javasolt, aki már négy hónapnál régebben kapta meg az előző oltását – írták, hozzátéve, hogy a harmadik oltás felvételével ismét 80-90 százalékosra emelhető a védettség.
Magyarországon a beoltottak száma 6 389 336, közülük 6 156 649-en a második, 3 791 546-an a harmadik oltást is megkapták. Az elmúlt három napban 13 261 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta 1 759 685-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Az elmúlt három napban meghalt 233, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 43 299-re emelkedett – közölte a hétvégi összesített adatokat a hétfőn. A kormányzati portálon azt írták: a gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 1 526 826, az aktív fertőzöttek száma 189 560-ra csökkent. Kórházban 4741 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 176-an vannak lélegeztetőgépen. A hétvégi oltási akcióban is több ezren vettek részt, emellett a regisztráció és az időpontfoglaló folyamatosan nyitva van az oltáshoz – írták a közleményben. Februárban is minden csütörtökön, pénteken és szombaton van oltási akció a kórházi oltópontokon. Friss hazai adatok: 1500 alatt az új fertőzöttek száma. Az oltásra továbbra is kiemelten várják az oltatlanokat és azokat, akik már négy hónapnál régebben kapták meg korábbi oltásukat.
Az internetes időpontfoglalóban országosan Pfizer-, Sinopharm- és korlátozott mennyiségben még Szputnyik-oltás foglalható. Egyes oltópontokon Janssen- és Moderna-oltás is elérhető. Ismét csökkent az új fertőzöttek száma hazánkban - Metropol - Az utca hangja. Magyarország felajánlja a szomszédos országoknak, hogy júliustól a hazánkkal közös határok mentén élők is felvehetik a koronavírus elleni védőoltást Magyarországon. Ezzel hazánk tovább növeli a járvány elleni védettségét, és a magyar lakosság, valamint a külhoni magyarok védelme érdekében kiterjeszti a védettek körét közvetlenül a magyar határok mentén élőkre is.
Ezen tevékenységükhöz a háztartások munkakínálata szolgáltatja a legfőbb erőforrást. Ugyanakkor a vállalkozások legfőbb bevétele a háztartások fogyasztásából ered. A vállalkozások jövedelmüket részben újabb javak előállításába fektetik be, részben a háztartások számára munkabérként ( W age) fizetik meg. PDF letöltése: t35.pdf. A bankrendszer [ szerkesztés] A háztartások megtakarításai a bankrendszer közvetítésével a vállalkozásokhoz kerülnek, amelyek beruházásokat ( I nvestment) valósítanak meg belőle. Az állam [ szerkesztés] Mind a háztartások, mind a vállalkozások adót ( T ax) fizetnek az államnak. Az államtól – elsősorban – a háztartások transzferjövedelmet (Transfer income) kapnak (például szociális segélyek), míg a vállalati szféra jövedelme részben a kormányzati szektor által támasztott piaci keresletből ( G overnmental spending) származik.
Álláspontja szerint a felperes közhasznú tevékenységei nem minősülnek üzletszerű gazdasági-vállalkozási tevékenységnek, így nem tartoznak sem az Áfa tv., sem a Tao. hatálya alá, hiszen a tevékenység célja nem profitszerzés, hanem társadalmi közös szükséglet kielégítése. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem találta meglapozottnak. Rámutatott arra, hogy az Ectv. Nonprofit szervezet ellenőrzés. nem tartalmaz az adótörvényektől eltérő szabályozást, ezen szervezeteket nem veszi ki az adótörvények hatálya alól. Az Áfa tv. fogalom meghatározásának megfelelően az üzletszerű, tartós vagy rendszeres jelleggel végzett tevékenység gazdasági tevékenységnek minősül akkor is, ha a három tényező közül már az egyik feltétel megvalósul. Az Európai Unió Bírósága következetes joggyakorlata szerint a gazdasági tevékenység objektív fogalom, és azt önmagában, céljától és eredményétől függetlenül kell értelmezni. A Kúria hangsúlyozta azt is, hogy az Áfa tv. nem kezeli eltérően a nonprofit szervezeteket a vállalkozásoktól, ezért közömbös, hogy mi az adott gazdasági tevékenység célja.
A Kúria végezetül kiemelte azt is, hogy az Ectv. értelmező rendelkezései, fogalom meghatározásai erre vonatkozó külön törvényi felhatalmazás nélkül az adókötelezettség megállapításánál nem relevánsak és alkalmazandók. Az Ectv. és az adózásra vonatkozó jogszabályok egy-egy jogterületet önállóan szabályoznak, egymáshoz való viszonyuk nem általános- speciális, ekként a jogértelmezési vita az említett elv alkalmazásával nem oldható fel. Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta. [Kfv. I. 35. 550/2019/4. ] Következtetések Ezen jogeset kapcsán pedig az áfaalanyiság kérdésköre került fókuszba. Az ügy tanulsága, hogy a nonprofit Kft. – a Civil tv. rendelkezéseitől függetlenül – az Áfa tv. Nonprofit szektor fogalma vs. alanyának minősül, ha gazdasági tevékenységet folytat, és egyben adófizetési kötelezettség is terheli, amennyiben az általa végzett gazdasági tevékenységre nem vonatkozik adómentesség. A Civil tv. és az adójogszabályok egymáshoz való viszonyában nem érvényesül a "lex specialis derogat legi generali" jogértelmezési elv, mert mindegyik törvény más-más jogterületet egymásra tekintet nélkül, önállóan szabályoz.
Felperes a vizsgált időszakban 19 db számviteli bizonylatot állított ki több, mint 27 millió Ft ellenérték fejében, melyre tekintettel a bíróság úgy ítélte meg, hogy felperes esetében mind az üzletszerűség, mind a rendszeresség megállapítható volt, azaz felperes áfaalanynak minősült. A bíróság szerint a vizsgált ügyletek után a felperesnek – közhasznú jogállásától függetlenül – az Áfa tv. 159. Nonprofit szektor fogalma program. (1) bekezdésének megfelelően – számlát kellett volna kiállítania. Az elsőfokú bíróság egyetértett az alperes adóhatósággal abban is, hogy önmagában a tevékenység közhasznú jellege nem elegendő az áfamentesség megállapításához, mivel a jogalkotó az Áfa tv. §-ában taxatíve felsorolta a közérdekű jellegére tekintettel áfamentes tevékenységeket, következésképpen kizárólag az ott felsorolt tevékenység után vehető igénybe az adómentesség. Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben továbbra is kifogásolta a felperes cél szerinti tevékenységből származó bevételének adókötelessé minősítését.