Az Ellenőr című politikai napilap 1879. augusztus 6-i esti kiadásában Óriási czápa címmel közölt például beszámolót: A fiumei kikötőben néhány hét óta egy óriási czápa mutatkozik, melyet számtalan kísérlet daczára sem sikerült eddig elfogni. Egyszer már bele került a kifeszített hálóba, de azt csak hamar széttépte. A czápa körülbelül 6000 kilogramm súlyú lehet. A fiumeiek ekként meg vannak fosztva azon mulatságtól, hogy a szabad tengerben fürödjenek. Hatalmas cápa jelent meg a kedvelt adriai fürdőhelynél - videó - Infostart.hu. Az uborkaszezon szenzációja 1892. augusztus 9-én dettó a fiumei cápát (immáron sima c-vel) tűzte tollhegyére a Budapesti Hírlap tárcaírója: A fiumei cápa a fővárosi sajtó saját külön tengeri kígyója. Ha szó van róla, még a legkomolyabb, legnehézkesebb újságok is facsarják magukból a nehezen csorduló humort és megeresztenek egy-egy mód nélkül elmés újdonságot, hogy íme, már megint felbukkant az Adrián az a híres nyári kacsa, mely az uborka-évszak rendes tüneménye; gyártja pedig a kánikulától nekitüzesedett fantázia, mert a fiumei cápa sült hazudság, a fiumei cápa nem egzisztál e világon.
Vizsgálja a határrendőrség az Adriai-tenger partjait, mert egy turista jelentette, hogy cápát látott a montenegrói Bečići partjainál - írja a Blic. A hatóságok hajóval járják a környéket, az ezen a parton nyaraló turistákat pedig fokozott óvatosságra intik. A lap értesülései szerint a közelmúltban az Adriai-tenger más részén is észleltek nagy fehér cápát: pár hete egy több száz kilós példányt fogtak ki Tunézia partjainál. A Földközi-tengerben ugyan előfordul a faj, de az Adrián eddig nem volt jellemző. Hivatalosan is visszatértek a fehér cápák az Adriai-tengerre. Megjelenését a kékúszójú tonhalak elszaporodásának tulajdonítják, a nagy fehér cápa ugyanis általában ezek vonulását követi. Arról, hogy a Bečićiben pihenő turista is ilyen állatot láthatott-e, egyelőre nincs információ. Nézd meg ezt is - Cápa a bevásárlókocsiban Egy megközelítőleg másfél méter hosszú cápát találtak a floridai St. Augustine városában. A hír önmagában még nem lenne nagy meglepetés a hatóságoknak, az elpusztult állat teste azonban egy, a Walmart áruház parkolójában hagyott bevásárlókocsiban hevert.
2013. június 25. A tengerparti nyaralást tervezők egy részében igen gyakran merül fel az a kérdés, van-e cápa ott, ahova utazni akar? Azt az elején le kell szögezni, hogy a Balaton biztosan cápabiztosabb hely minden tengernél és óceánnál, de igyekszek igazolni, hogy a sós vízben se vagyunk igazán nagyobb veszélyben. Mivel a legtöbb magyar mostanában a horvát Adriát célozza meg, ezért elsősorban erre a tengerre koncentrálok. Először is azt kell kijelenti, hogy a cápák tengerben élnek, és ezek között megvan az átjárás, tehát elvileg sok cápafaj fordulhat elő bármelyik tengerben. Drasztikus cápa és rája csökkenés az Adriai-tengerben - Greenfo. Ez körülbelül olyan kérdés, mint az, hogy felbukkanhat-e egy magyarországi erdőben egy medve. Elvi esélye van hiszen a medve erdőben él, annak a valószínűsége viszont hogy egy hazai erdei séta közben barnamedvével fussunk össze, igen csekély. A nagyobb testű cápák esetében is hasonló a helyzet, legalábbis az Adrián, de jellemzően az egész Földközi-tengeren is: bizonyára vannak ilyenek a vízben, de szinte soha nem látnak egyet sem a nyaralók.
Egyszer talán még a cápát is megkedveli, hiszen az ugyanúgy hozzátartozik a tengerhez, mint minden más, ami örömet okoz és a víz partjára vagy mélyére vonz. Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.
50 év alatt az adriai cápák és ráják kifogási rátái 94% -kal csökkentek, és 11 faj már eltűnt. Az olaszok túlhalásznak, a horvátok visszafogottabbak. A Nature Specific Reports-ban megjelent cikk szerint az utóbbi években számottevően megcsappant a cápa- és rájanépesség az Adriai-tengerben, s a hanyatlás egyik fő oka a halászat volt. A tanulmány öt, 1948 és 2005 között lebonyolított húzóhálós halászat fogási adatait vonta össze és szabványosította ahhoz, hogy megvizsgálja a cápák és ráják alosztájába tartozó 33 különböző faj (12 cápa, 20 rája és egy macskahal) populációiban mutatkozó hosszú távú trendeket az Adriai-tengerben. Ezeknek a populációknak a kifogási rátái 1948 óta 94%-kal csökkentek és 11 faj már nem lelhető fel. A cápák és a ráják a tengeri ökoszisztéma fontos elemei és eltűnésük súlyosan érintheti a táplálékhálózat dinamikáját. Ezeknek a fajoknak a jelenléte jelentősen csökkenhet a halászat következtében, de a közösségekben végbemenő változások okainak elemzését nehezíthetik a fajok közötti kapcsolatok, s a veszélyeztetettségben és a halászatnak való kitettségben megmutatkozó eltérések.
Azt is kiemeli, hogy a cápa- és rájaközösségek helyreállítását elősegíthetné az, ha az adriai halászat fejlesztését körültekintően terveznék és nemzetközi összefogással irányítanák, illetve ökológiai folyosókat és kiterjedt védett területeket hoznának létre. A megállapítások kifejezetten összhangban állnak az EU-nak a cápák megőrzésével kapcsolatos jelenlegi politikájával és törvényhozási kezdeményezéseivel. Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre! Feliratkozás Zöldítsük együtt a netet! Segítsd a zöld irányítű munkáját! Támogatás
2021. aug 5. 10:20 Egyre több a gyilkos, fehér cápa az Adriai-tengerben / Fotó: Northfoto Az Adria lehet az egyik újra szaporodóhelyük a nagy fehér cápáknak, ahol ráadásul már magyar áldozatuk is volt. Az Adriai-tengerben összesen 26 cápafaj található meg, legismertebb és a legveszélyesebb közülük a nagy fehér cápa, amelyet a világ tengereit figyelő Shark Research Institute (SRI) szerint összesen kilencven alkalommal észleltek az elmúlt másfél évszázadban. ( A legfrissebb hírek itt) Az adriai cápatámadásokkal dr. Alessandro De Maddalena olasz tengerbiológus, nagyfehércápa-kutató 2000-ben publikált tanulmányában fejtette ki, hogy az Adriai-tengeren a XIX. század közepétől a mai napig 83 hitelesített nagyfehércápa-észlelés történt, összesen 86 állatra vonatkozóan. A regiszterekben 9 ember elleni fehércápa-támadás található, ezekből hét halálos kimenetelű volt. Csónakok ellen négy esetben indítottak támadásokat az állatok – írja a. Az áldozatok között pedig egy magyar nő is szerepel, aki 1934 augusztusában Susak szigeténél, a Margarina-zátony mellett úszott.
Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Kovács Csaba szolárgráf fotóit analóg technikával lyukkamerák segítségével készíti. A lyukkamerák a legegyszerűbb fényképezőgépek. Ezeket az eszközöket gépnek túlzás is nevezni, hiszen egyszerű dobozokról van szó. A szolárgráfiát talán napjárásnak lehet lefordítani, ez a fotográfiának a leghosszabb expozíciós értékeivel dolgozó műfaja. Egészen pontosan a pár órányitól akár a fél éves felvételekig készülnek a képek. Az építész könyvespolca. Vendég: Kovács Csaba (NartArchitects). Teljes videó - YouTube. Az épített környezetünket sokféleképpen bemutatták már, azonban az idő múlását már sokkal nehezebb ábrázolni. Ezzel a technikával lehetővé válik bemutatni az általunk megalkotott egzakt világot és az idő visszafordíthatatlan tovahaladását. A teret és az időt. Nyitva tartás: kedd-szombat 10. 00-18. 00 Linkek:
Kovács Csaba építész habilitációs előadása a zoomon látható lesz. Szöveg: Octogon Fotó: MOME/Facebook Olvasási idő: … Ma (április 22. ) 10 órakor rendezik Kovács Csaba Ybl-díjas és Pro Architectura díjas építész, egyetemi docens, az Építészeti Intézet vezetőjének habilitációs előadására. Az esemény platformja zoom webinár, a részvétel regisztrációhoz kötött. A zoom elérési linkje a regisztrációra kapott válaszban lesz. A szakértő bizottság elnöke Getto Tamás DLA habil. egyetemi tanár, MOME Építészeti Intézet, tagjai: Koós Pál Ferenczy-díjas habil. egyetemi tanár, MOME Design Intézet és Szabó Levente DLA habil. egyetemi tanár, BME Középülettervezési Tanszék, az Építőművészet Doktori Iskola törzstagja. Magyar belsőépítészek listája - Wikiwand. 10. 00 - 10. 55: Nyilvános szakmai kollokvium - Tervezői, oktatói pályakép Az előadás után a bizottsági tagok és a közönség kérdezhet, majd a bizottság zárt körben értékel. Sikeres eredmény után az esemény folytatódik a habilitációs előadással ugyanazon a platformon. 12. 15 - 13. 15: Oktatási előadás (including a summary in English) Talált tárgy – a múlt építményeinek hasznosítási lehetőségei a kortárs építészetben – Found object - Possibilities of utilizing the constructions of the past in contermporary architecture Korunkban, mikor a fenntarthatóság kérdésköre ráirányítja a figyelmet az elavuló épületállomány sorsára, új megközelítések nyerhetnek teret.
Idén húsz középület és 33 családi ház került az Év háza pályázat szakemberekből álló zsűrijének asztalára. A családi ház kategóriában fődíjas hűvösvölgyi otthon frappáns telepítése, az utca felől már-már rejtőzködő zártsága, ugyanakkor a belső terek feltárulása, izgalmas átlátásai, külső és belső térkapcsolatai mind a mai világunkból egyre nehezebben fellelhető józanságra, mértékletes és jóízlésű viselkedésre vallanak. A ház nyugodtságot áraszt – az otthon nyugodtságát – méltatta Jakabfi-Kovács Boglárka és Gyürki-Kiss Pál épületét Marián Balázs Ybl-díjas építész, a zsűri tagja. A családi ház kategória győztese a hűvösvölgyi családi ház lett – Fotó: Facebook/Az év háza pályázat Középület kategóriában az idei legjobb a Budai Vigadó felújítási munkáinak tervezéséért az Archikon csapata lett (tervezők: Nagy Csaba, Pólus Károly, Benedek Botond, T. A múlt építményeinek hasznosítási lehetőségei a kortárs építészetben. Major Krisztina, Botos András, Chvalla Diána, Long Yining, Mészáros Eszter). Manapság könnyen bontunk épületet, nem törődve a műszaki értékkel, az elpocsékolt energiával, hogy az épített örökségnek a nemzet identitástudatában elfoglalt helyét vagy akár a turisztikai vonzerejét ne is említsük.
Nyitókép: Marosi Eszter, a közelmúltban elhunyt Marosi Miklós építész lánya, valamint Ács István, Ökrösné Pernesz Ágnes és Rabie Anisz átveszi a Magyar Állami Operaház Műhelyházának létrehozásáért odaítélt elismerést Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől. Fotó: MTI/Kovács Tamás Kapcsolódó cikkek Gulyás Gergely Ybl Miklós-díjakat adott át Art&Design március 20. Az építészeti műalkotásokban az egész nemzet sorsa tükröződik – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szombaton a Magyar Állami Operaházban Ybl Miklós-díjakat adott át. Bejegyzés navigáció
Az Év háza versenyen családi ház és lakóépületek kategóriában Kovács D. Barnabás építész vehette át az első díjat Dörgicsére tervezett nyaralóépületéért, középület kategóriában pedig a Berecz Tamás és Batári Attila építészpáros épületfelújítása, a budapesti Tours-i Szent Márton-plébániatemplomon végzett munka bizonyult a legjobbnak. Hagyományosan október első hétfőjén, az építészet világnapján rendezték meg az Év háza pályázat ünnepélyes díjátadóját, ahol idén először osztottak két fődíjat - közölték az esemény szervezői hétfőn az MTI-vel. A Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége által kiírt pályázatra idén 23 pályázat érkezett. Az 500 ezer forinttal járó fődíjat nyert Kovács D. Barnabás nyaralóját a zsűri szerint visszafogott, elegáns szín- és anyaghasználat jellemzi, amely szépen idézi a múlt idők vidéki építészetét. A házat a szép átlátások, a néhol előtűnő faszerkezetek és látszó fedélszék, valamint az alaprajzi szerkesztés és terek teszik korszerűvé.
A Vásárhelyi Pál, ill. a Breuer Marcell doktori iskolák oktatója. 1997-2001 között a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke. Aktív sportoló, vitorlázásban magyar bajnok. "Úgy érzem, az építészet abban más az ipari megvalósítással szemben, hogy humánus tereket tud létrehozni, amelyekben az emberek jól érzik magukat. Ez évezredek óta nagyon lényeges szempont: lehet szakrális tér, lakás, iroda, magáénak, otthonának kell, hogy érezze az ember. Büszkén vállalom, hogy építészmérnök vagyok, nem csak építész, és nem csak mérnök. Ezt azért tartom fontosnak, mert a mérnökök a valóságban nem a reflektorfényben élve, de nagyon lényeges dolgokat hoznak létre, pl. egy város teljes infrastruktúráját, amit használunk. Mi, építészek, erre gyöngyszemeket helyezünk el. A kettő így függ össze: van egy egyszerű, mérnöki realitás, és van egy olyan emocionális érték, ami az egészet kiegészíti, teljessé teszi" – fogalmazta meg hitvallását az építészmérnök a Prima Primissima díjra jelölésekor. "Miután az aktív nagy tervezőirodai munkásságomat feladva, néhai Kollár Lajos akadémikus professzor úr felkérésére jöttem a Műegyetemre oktatónak, fontosnak tartottam, hogy az életem és szakmai munkásságom során felgyűlt tapasztalatokat meggyőzően átadjam a fiatalabb generációnak" – fogalmazott a professzor, kiemelve, két vezérelv vezette pályáján.
A pályázat bíráló bizottságának a tagjai voltak Kerpel-Fronius Gábor, Erős Zoltán, Csapó Balász, továbbá Benczúr László, Neville Zoltán, Soltész Noémi és Nagy Csaba építészek, valamint Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze. A Budapest Építészeti Nívódíjra olyan Budapest közigazgatási területén található alkotásokkal lehetett nevezni, amelyek Budapest építészeti arculatát vagy egy városrész használatát, megjelenését javítják. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre