A szobrász Frédéric Auguste Bartholdi volt, a belső szerkezet mérnöki munkáit Gustave Eiffel végezte. A Times Square New Yorkban, Manhattan városrész egyik negyede. Egyike a legismertebb amerikai negyedeknek, a napi látogatószáma eléri a 330 ezret. Itt található Manhattan számos híres épülete is. A Times Square-t gyakran emlegetik a Világ kereszteződéseként is, ami találó név, hiszen ez az egyik legforgalmasabb a világon. A Wall Street New York egyik utcája dél-Manhattanben, a Broadwaytől indul keleti irányba és az East Riverig fut, hossza körülbelül 600 méter. Az Amerikai Egyesült Államok gazdasági és pénzügyi erejének jelképe. New York pénzügyi központja, a Wall Street Alsó Manhattanben, amelyet a világ legfontosabb pénzügyi központjaként tartanak számon.
Az alsó szakasz (a Hell Gatetől, a New York öbölig) észak-déli irányban a jégmozgással azonos irányban áll, egyenes vonalú a partja, és sokkal keskenyebb a felső szakasznál. Az öblök - melyeknek már csak kis része látható (sokat feltöltöttek) - szélesek és sekélyek. A csatorna [ szerkesztés] Az East River igen veszélyes azokra nézve, akik beleesnek, vagy úszni akarnak benne, még annak ellenére is, hogy sokkal tisztább mint egy évtizede. Ez elsősorban amiatt van, mert rendkívül kevés olyan hely van, ahol partra lehet mászni. Másodsorban az okoz problémát, hogy a sodrás itt közel 4 csomó sebességű (ugyanúgy ahogy a Hudson folyó esetében Manhattan túloldalán), és az épp elég ahhoz, hogy egy átlagos képességű úszót a nyílt tengerre sodorjon. Átlagosan minden évben akad pár ember, aki a New York környéki folyókban leli halálát. Az áramlás lassítására egy 2007-es törekvés szerint a víz egy részét el lehetne vezetni, hogy elektromos áramot állítsanak elő a segítségével. A folyó alsó szakasza (ami Manhattant választja el Brooklyntól) a világ egyik legfontosabb, és legforgalmasabb csatornája volt, főként New York történetének első 300 évében.
New York az Amerikai Egyesült Államok atlanti partvidékének északi részén helyezkedik el. Három nagyobb – Manhattan, Staten Island és Long Island (Brooklyn és Queens kerületek) – és számos kisebb szigeten, ill. a szárazföldön (Bronx) helyezkedik el. Területe 1214, 4 km², ebből 785, 6 km² szárazföld és 428, 8 km² víz (35, 31%). A Hudson folyó – más néven North River ('északi folyó') – tölcsértorkolatának jobb partján fekszik New Jerse y, bal partján pedig Manhattan és Bronx. E két kerület és a Long Island között húzódik az ún. East River ('keleti folyó'), ami valójában egy az árapály által létrehozott csatorna. A városban több híd is van, ezek azonban mind az utóbbi East River fölött ívelnek át. Északról délre: a Throgs Neck-híd, a Bronx-Whitestone-híd, a Robert F. Kennedy híd, a Queensboro híd, a Williamsburg híd, a Manhattan híd és a Brooklyn híd. Még délebre a Verrazano-Narrows híd található, ami Brooklynt és Staten Islandet köti össze. Jersey felé csak egy híd van, az északabbra található George Washington, amúgy két nagy alagút bonyolítja az arrafelé irányuló forgalmat: a Lincoln alagút és a Holland alagút.
Hudson folyó A Hudson folyó Manhattannél Közigazgatás Országok Amerikai Egyesült Államok Államok New York, New Jersey Földrajzi adatok Hossz 507 km Forrásszint 1309 m Vízgyűjtő terület 36 260 km² Forrás Lake Tear of the Clouds é. sz. 44° 06′ 24″, ny. h. 73° 56′ 09″ Torkolat Atlanti-óceán, Felső-New York-i-öböl ( New Yorknál) é. 40° 42′ 11″, ny. 74° 01′ 36″ Koordináták: é. 74° 01′ 36″ Elhelyezkedése A Wikimédia Commons tartalmaz Hudson folyó témájú médiaállományokat. A Hudson (ejtsd: hádzön) egy 507 (más források szerint 493 [1] vagy 492 [2]) km hosszú folyó Észak-Amerikában, az USA New York és New Jersey államaiban. Vízgyűjtő területe 36 260 km². Földrajzi helyzete [ szerkesztés] Az Adirondack-hegység keleti részén, a Mount Marcy hegy lejtőjén ered, majd a Champlain-árokban folyik dél felé. New Yorknál, szétterülő deltatorkolattal [3] ömlik az Atlanti-óceánba – Hoboken és Manhattan közötti szakasza azonban egy, a kainozoikumi eljegesedés során kialakult fjord, [4] és ekképpen a tölcsértorkolatok jellegzetességeit mutatja.
A folyót több olyan alagút jellemzi, amelyek során az Allegheny folyó alagútja 2012-ben üzemel. Hudson folyó A Hudson folyó az Egyesült Államok negyedik leghosszabb folyója 315 mérföld. A folyó északról délre halad New York-on keresztül, és az Adirondack-hegységből származik. A Hudson-völgyen áthalad, mielőtt az Atlanti-óceánba kerülne. A forrástól a Calamity Brookhoz való összefolyásig a folyó nevét Feldspar Brook-nak, a Calamity Brook-tól pedig az Indian Pass Brook-ig nevezik. Ezután Hudson folyónak nevezzük. New York-i folyók vezetése A New York-i folyókat olyan programok és tevékenységek irányítják, amelyek célja az állam vízminőségének védelme és helyreállítása. Ezek a programok tartalmazzák a cselekvési napirendeket, a helyi akciókat, a jutalékokat és a partnerségeket, amelyek hatóköre változó. A programok egy része a teljes vagy több vízelvezető medencére összpontosít, míg mások a nagyobb folyók kis részeinek helyére koncentrálnak. A folyók és patakok mellett a tavak és más víztestek is kezelhetők.
Régen a fák, az otthonok és a templomok városának becézték, ma pedig a The Planet, vagyis A Bolygó névvel szokás illetni. Utóbbit az itt élő nagyszámú spanyol, olasz, ír és zsidó lakosságnak köszönheti. Bronx Bronx a város legészakibb kerülete, és az ötből ez az egyetlen, amely nem szigeten terül el. Neve egy svéd hajóskapitányhoz köthető, akit Jonas Broncknak hívtak, és a 17. század közepén élt a környéken. Jonas eredetileg a kerületet átszelő folyó névadója volt, de idővel a kerület is átvette a folyó nevét. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint 1, 4 millió lakójának több mint fele hispán, latin vagy spanyol származású. A kulturálisan sokszínű, csendes kerület látnivalókban kissé szegényes, ettől függetlenül érdemes felkeresni. Queens New York legnagyobb, egyben – Brooklyn után – második legnépesebb kerülete. Etnikailag nagyon sokszínű, a lakosság fele bevándorló, így nem meglepő, hogy itt található a város második legnagyobb kínai, valamint indiai negyede. A holland gyarmatosítás óta ismert vallási szabadságáról.
Városnegyedei [ szerkesztés] A Madison-Avenue a 40. utcából Észak felé nézve Manhattan számos városnegyedre oszlik. Közigazgatásilag 12 körzet van, de ennek csak adminisztratív jelentősége van. A három alapvető rész a Downtown (déli), a Midtown (középső) és az Uptown (északi rész), a Downtown nagyjából a Houston Streettől délre, az Uptown az 59. utcától a 110. utcáig (a Central Park déli oldalától az északi oldaláig) tart. A Houston és az 59. utca közti terület a Midtown, a 110. utcától északra található Harlem. A legészakibb utca a 220., a Fifth Avenue a 149. utcánál ér véget, ettől felfelé már csak nyugati utcaszámok vannak és itt is igaz, hogy a keskenyedő terület miatt sok helyen felbomlik az egységes rácsszerkezet. A sziget déli csücske Lower Manhattan vagy más néven a Financial District és a Battery Park, feljebb, nyugaton a Tribeca (Triangle below Canal St), középen a SoHo (South of Houston St. ), keleten a Lower East Side található. Ugyancsak a középső keleti részhez tartozik a Chinatown és a Little Italy nevű rész.
A szakértő szerint világosan különbséget kell tenni az európai hivatalos álláspontot a térség országainak vágyálmaitól. Az unió hivatalosan azt hangoztatja, hogy szó sem lehet újabb határmódosításról Európában. Ezzel szemben a balkáni térségben állandó téma a határmódosítások kérdése, ami bizonyíték arra, hogy még mindig nem ért véget a 30 éve – Jugoszlávia szétesése óta – tartó exodus. Nincs garancia arra, hogy a következő nyolc évben Szerbia uniós tagállam legyen | Délhír Portál. Kézenfekvőnek tűnik az a feltételezés, hogy ha Szerbiát mégis rákényszerítenék Koszovó elismerésére, akkor valamilyen kárpótlást kaphatna ezért Bosznia felosztásából. Például úgy, hogy a Boszniai Szerb Köztársaságot Szerbiához csatolnák. De ha megtörténne Koszovó elismerése, akkor felmerül a dél-szerbiai térség kérdése, ahol három albán többségű önkormányzat létezik, amelyek már többször kinyilvánították szándékukat, hogy csatlakoznának Koszovóhoz Ha Koszovó – továbbra is a feltételezés szintjén maradva – önállósulna, akkor nehéz lenne elképzelni, hogy ne egyesülne Albániával, tekintettel arra, hogy a Koszovó és Albánia közötti határ gyakorlatilag már nem létezik.
Amíg hazánkban nem sikerül helyreállítani a jogállamiságot, addig sokkal többet kellene tennünk a hazai demokráciáért és jóval kevesebbet más országok elítéléséért. A hazai demokratikus ellenzéknek, benne kiemelten a szocialistáknak jó kapcsolataik voltak a szerb és részben a szerbiai magyar baloldallal is. Bármilyen kevés rá a kapacitás, ezeket a hidakat érdemes lenne újraépíteni. És azt se felejtsük el, hogy egyes országok – például Szlovákia – esetében az uniós tagság elnyerése hozzájárult az autoriter tendenciák megfékezéséhez. Nem sorsszerű, hogy egy EU-tag Szerbia mindenképp a magyar és a lengyel utat követné. Ami Orbán Viktornak a szerb tagfelvétel ügyében tett támogató nyilatkozatait illeti, személy szerint nem vagyok hajlandó a gondolkodásomat Orbán Viktoréhoz igazítani. Az én világképem nem Orbán Viktor körül forog, életemnek nem az a célja, hogy mindig mindenben az ellenkezőjét mondjam, mint ez az ember. Szerbia uniós tagállam. Orbánok és Vučićok jönnek és mennek, de mi, magyarok ezer éve együtt élünk a szerb néppel, és azt szeretném, ha ez az együttélésünk egyre barátságosabb lenne.
A csatlakozási tárgyalások hivatalosan 2014 januárjában kezdődtek meg, az első két tárgyalási fejezetet viszont csak sokkal később, 2015 decemberében nyitották meg. Forrás: MTI
Az EU-tagországok állampolgárait megilleti a jog, hogy munkavállalás céljából másik uniós tagállamba költözzenek. Ehhez munkavállalási engedélyre sincs szükségük. Bizonyos feltételek függvényében az EU-n kívüli országok állampolgárai jogosultak lehetnek arra, hogy az Európai Unió területén elhelyezkedjenek, illetve hogy a foglalkoztatási feltételeket illetően az uniós állampolgárokkal azonos elbánásban részesüljenek. Ezek a jogok az állampolgárságuktól függnek, és attól, hogy uniós polgárok családtagjaiként milyen jogállás illeti meg őket. Izland, Liechtenstein és Norvégia Noha Izland, Liechtenstein és Norvégia nem lépett be az Európai Unióba, állampolgáraik ugyanolyan feltételekkel dolgozhatnak az EU területén, mint az uniós polgárok. Szerbia lehet a következő EU tagállam – Kitekintő.hu. Ennek az az oka, hogy mindhárom ország tagja az Európai Gazdasági Térségnek. Horvátország állampolgárainak liechtensteini munkavállalását átmeneti korlátozások akadályozhatják. Liechtenstein kvótákat határoz meg; így korlátozza azoknak a külföldi állampolgároknak a számát, akik a területén tartózkodhatnak és munkát vállalhatnak.